Pécs, 2008. november 20.

1. „Az FSZH hosszú és rövidtávú elképzelései a foglalkoztatási célú civil szervezetekkel való együttműködésre, különös tekintettel a szolgáltatás-vásárlásokra és az akkreditációs eljárásra” Komáromi Róbert fejlesztési igazgató komaromir@lab.hu Pécs, 2008. november 20.

2. Az előadás struktúrája • Előszó • Egyes nemzetközi tapasztalatokról és a terminológiáról • Hazai tapasztalatokról • A TÁMOP és az első akcióterv • Zárszó: megoldandó feladatok

3. Előszó „hosszú és rövidtávú elképzelései” „forrásban van, de nem kiforrott” „ez a főáram”

4. Terminológia: milyen szerződések? „belső” szerződések / megállapodások (pl. MEV) „ügyfél” szerződések / megállapodások „külső” szerződések / megállapodások

5. Előnyök - A szolgáltatások és programok szerkezete, összetétele, tartalma rugalmasabban, a konkrét munkaerő-piaci igényekhez, szükségletekhez igazodóan alakítható. - A munkaerőpiacon átmenetileg jelentkező feszültségek feloldásához szükséges eszközök és eljárások kiépítése gazdaságosabban megoldható. - Az alulképzett, többnyire összetett hátrányokkal küzdő, aktív korú személyek számára a civil és egyéb nem állami szervezetek bevonásával célzottabb, nem hagyományos eszközök is kialakíthatók.

6. Mit vásárolnak? Szolgáltatást (folyamatot) • szolgáltatás folyamatát részletesen szabályozza és a végrehajtást ellenőrzi a vásárló Eredményt (kimenetet) • a szolgáltatás elvárt eredményét határozzák meg A folyamat-szabályozáson alapuló megközelítésben a minőségbiztosítás része a szolgáltató alkalmasságának előzetes ellenőrzése (akkreditáció). A kimeneti szabályozáson alapuló megközelítésben a folyamat minőségbiztosításáért maga a szolgáltató felel, a finanszírozó elsősorban az eredményességet monitorozza és értékeli.

7. Mi alapján szerződnek? Szakmai tapasztalat Létszám Eredmények Ár

8. Vegyes eredmények • Definiált /sztenderdizált szolgáltatások (UK) • Lefölözés • A kimenet nem mindenkinél elvárható • Verseny (de hasznos-e?) • Visszahatás a vásárlóra (Holland ÁFSZ)

9. Hazai tapasztalatokról • Az ÁFSZ 2007-ben 40e főnek biztosított szolgáltatást külső szolgáltatóval – sok vagy kevés? • létszámot „vásárol” (2007-08-ban közel 220 főt amely inkább jelent kapacitás bővítést, mint humánszolgáltatást) • vagy szolgáltatásokat „vásárol” (konkrét egyéni és csoportos szolgáltatásokat)

10. Hazai tapasztalatokról • Pályázat útján támogat vagy vásárol • Hazai forrás vagy közösségi forrás • Szolgáltatás vagy eredmény

11. A TÁMOP és az első akcióterv Az ÁFSZ fejlesztésének főbb elemei a következők: - a szolgáltatások kiszervezését (a nem állami szervezetek szolgáltatóként való bevonását) lehetővé tevő jogszabályi és intézményi feltételek kialakítása, a külső szolgáltatók minőségbiztosítását ellátó rendszer kifejlesztése; (TÁMOP 116. oldal) Akcióterv 2007-2008 2.6.1. Kiemelt projekt „A munkaerőpiaci szolgáltatások kiszervezéséhez szükséges akkreditációs rendszer kialakítása” Projektgazda: Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Költségvetés: 600 millió Ft

12. Megoldandó • Diagnosztikai módszer hiánya visszahat a szolgáltatások vásárlására. • Nagyon hiányzik egy munkával kombinált szolgáltatási forma (nagyon nehéz egy ilyet finanszírozni és kevés ilyen gyakorlat van). A személyes fejlesztés fontos eleme a szolgáltatások mellett a munka. • Hiányzik ill. nagyon bonyolult a projektfinanszírozás lehetősége.

13. Megoldandó • Csoportos szolgáltatások finanszírozásának problémája (kevesebben jelennek meg, mint ahány főre a pályázati vagy közbeszerzési kalkuláció készült). • „Ne legyen drágább, mintha a saját létszámot növelnénk.” • A piac mozog – kettős értelemben is.

14. Megoldandó • Mi alapján szerződjünk? • Biztos, hogy versenyezni kell? • Ki és hol készíti el a keretrendszert? • Központi koordináció szükségessége? • Közös érdekképviseletei szervezet.