1. Viselkedési szabályok, normák a kórházban

1. 1. Viselkedési szabályok, normák a kórházban Előadó: Dér Anikó egyetemi okleveles ápoló

2. Az önkéntes segítővel szembeni elvárások: • pontosság, lelkiismeretesség • Segítőkész, józan gondolkodású, humánus, emberszerető, önfeláldozó • Megbízható, tiszta, magabiztos, higgadt, nyugodt, • Jó megfigyelő • Kifogástalan erkölcsű, titoktartó, csendes, nem nagyhangú, • Határozott, de nem durva, • Egészséges, kifogástalan életvitelű, megjelenése kellemes, kipihent, • Ápolt, megnyerő, rátermett, szorgalmas, de legfontosabb a beteg iránti együttérzés, segíteni akarás. • Az embert embernek tekinti, nem a munka tárgyának.

3. Az önkéntes segítő külső megjelenése, személyi higiénéje: • Fontos az első benyomás, mely megalapozza a későbbi bizalmat. • Határozott fellépésű legyen, de úgy érezze a beteg, hogy vele foglalkoznak. • Fontos a tisztaság, az ápoltság, a személyi higiéné, ízléses, divatos tiszta ruházat, de nem kihívó. Szakadt, foltos nem lehet. Kozmetikai szereket nem kell túlzásba vinni. Illatos szerek kerülendők a fekvőbeteg osztályon.

4. Az önkéntes segítő személyiség jegyei: • Jó megfigyelő képesség, logikus gondolkodás, a változásokat azonnal észreveszi, és társítja, hogy mi miért van, és mit kell tenni. • Együttműködési készség. Mivel teamben dolgozik a beteggel és a csoporttal. • Felelősségvállalás. Az egészségügyi dolgozó egyénileg felel az elvégzett tevékenységéért. • Udvariasság, ha a beteg nem türelmes, akkor is nyugodt, és tapintattal kezeli a beteget. • Pártatlanság, nem lehet különbséget tenni betegek között, csak annyit, amennyit a betegség megkövetel. • Gondolatok szabatos kifejezése. Kerülni kell a divatos zsargont. Arcjátékra különösen oda kell figyelni. • Empátiás készség szükséges, hogy olyan dolgokra is ráérezzünk, amit a beteg nem mer, vagy nem akar elmondani. • Egészséges életmód. Kell, hogy mi magunk is egészségesek legyünk. Látás, hallás, szaglás érzékelés fontos a betegségek felismerésénél. Alkohol és dohányzásmentes életmód.

5. Az önkéntes segítő viszonya a betegekhez. • Minden ember más és minden betegség más. • ha a bizalmat megnyerjük, már egy fél gyógyulást értünk el, és a beteg szívesen gondol vissza az ápolás időszakára. • Fontos, hogy a beteg szorongását köszönéssel feloldjuk. Napszaknak megfelelő legyen, ha a beteg nem köszön, akkor is. • A túlzott bizalmaskodás nem megengedett és nem is szabad elfogadni. • Fontos a megszólítás is, korra, nemre, intelligenciára való tekintettel • A beteg tájékoztatása az ápoló és a kezelő orvos feladata, oda kell irányítani. • Viselkedés, jó hangulat, vidám légkör kialakítása. Tekintettel a súlyosabb betegekre, hangos beszéd, nevetgélés nem megengedett.

6. A beteg együttműködési készsége • Együttműködő beteg: alkalmazkodik a házirendhez, a kezeléssel kapcsolatos előírásokat elfogadja, és pontosan betartja. • Ellenkező beteg: nem hisz a gyógykezelés eredményességében, az utasításokat nem tartja be. Oka mindig valami közvetett vagy közvetlen rossz tapasztalat. Ezeknél a betegeknél különösen lényeges a gyors, részletes felvilágosítás (ápolótól, orvostól!), magyarázat, megnyerés, meggyőződés. • Szorongó beteg: pszichés nyugtalanságban szenvedő beteg sokat beszél, a nyugtalanság testi jelei is megnyilvánulnak (sokat mozog indokolatlanul, esetleg remeg). A szorongás oka félelem, amit felvilágosítással (ápolótól, orvostól!), türelmes bánásmóddal csökkenteni kell.

7. Bizalmatlan beteg: nem ellenkezik, de nem bízik a gyógyulásában, vagy a gyógyító személyzetben. Oka szintén rossz tapasztalat, ezért az elrendelt vagy megígért tevékenységet mindig el kell végezni, vagy az elmaradás okát közölni kell. • Képzelt beteg (hipochondria): másokon látott, halott tüneteket, betegségeket vél magán felfedezni, melynek nemlétéről a negatív eredmények sem győzik meg. A háttérben gyakran családi, munkahelyi probléma rejlik. Megszüntetéséhez általában pszichiáter kell igénybe venni.

8. Betegség színlelés (aggraváció): meglévő betegség felnagyítása, vagy nemlévő betegség színlelése (szimuláció), határozott cél érdekében. • Betegségtagadás (disszimuláció): a beteg szintén cél érdekében eltagadja panaszait. Ez gyógyítását meghosszabbítja, tehát a magatartás helytelenségéről meg kell győzni. • Neuraszténiás beteg: jellemző a fáradékonyság, ami mindenféle szellemi és fizikai tevékenységben gátolja a beteget, és ingerlékenységgel, koncentrációs nehézségekkel és  szomatikus tünetekkel (fájdalmak, szédülés, gyengeség, emésztési panaszok stb.) párosul. Túlságosan érzékenyek a külső ingerekre, azok is fokozzák  a fáradtságot. • Hisztériás beteg: valamilyen cél érdekében produkál betegségtüneteket (fájdalom, hányinger, görcs, ájulás), közönség jelenlétében. A hisztéria betegség, fejletlen lelki alkat következménye.

9. 2. Beteg környezete

10. Ápolási egységek • Kórtemek/betegszobák • Nővérállomás (nővérpult, nővérszoba) • Orvosi szobák • Vizsgáló-, kezelőhelyiségek • Közlekedési helyiségek

13. Kórterem bútorzata • Betegszekrények • Betegágyak • Éjjeliszekrény, lámpa, nővérhívó, telefon • Támlás szék/kisszék • Egy karosszék • Asztal • Vizes blokk • Akut kórteremben gyógyszeres szekrény

14. Kiszolgáló helyiségek • Fürdőszoba, zuhanyzók • WC, ágytálmosó • Szennyestároló • Takarítószer-tár • Ebédlő vagy tálaló • Rekreációs helység • Raktár

15. Hogyan kerül a kliens a fekvőbeteg gyógyintézetbe? Előzetes felmérés, bejelentés, beutaló alapján Sürgősségi felvétellel

16. Pihenés • Alapvető emberi szükséglet • Formája: • Aktív • Passzív

17. Betegágy követelményei • Kényelmes • Fertőtleníthető • Legtöbb kezelésre alkalmas • Gördíthető • Legtöbb helyről hozzáférhető • Állítható (fej-, lábrész-, sodrony)

18. Ágy felszerelése • Matrac • Matracvédő • Párnák • Takarók: paplan, pléd

19. Fehérnemű készlet • Nagylepedő • Harántlepedő • Gumilepedő • Paplan vagy takaróhuzat • Párnahuzatok • Fehérnemű ruházat: pizsama, hálóing, beteging

20. Betegágy • Gyerekágy • Traumatológiai ágy • Intenzív betegágy • Lég-, rotokinetikus ágy

21. Háttámasz Karosszék Kapaszkodó, trapézkorlát Takarótartó (líra) Spanyolfal, függöny Oldalrács Ágyasztal Betegemelő Gyopárpárna Sarok-, könyökgyűrű Lábtámasz, lábtámasztó csizma, lábkengyel Homokzsák Stb. Biztonsági és kényelmi eszközök

22. 3. Beteg segítése a mozgásban

23. A helyváltoztatás az emberi élet alapvető szükséglete.

24. Immobilitás fogalma Mozdulatlanság, mozdíthatatlanság. • Immobilitásról akkor beszélünk, ha a beteg nem képes önállóan helyet vagy helyzetet változtatni.

25. Hatásai Az Immobilitás során testi és szellemi változások jönnek létre, ezek azonnaliak vagy fokozatosan kialakulók. Minél nagyobb a mozgásképtelenség mértéke és időtartama, annál súlyosabbak következményei.

26. Gerincbiomechanikája • egy-két kilogrammot fölemelve, a gerinc körüli izomzatban jelentős erők keletkeznek, ami a gerinc porckorongjának a további összenyomásához és a fájdalom fokozásához vezethet

27. A gerincben keletkező erők a külső terhelés hatására

28. Helytelen terhelés következménye

29. Ágynyugalom Egyszerű Szigorú Fekvés: Élettani Aktív hátfekvés Passzív hátfekvés Aktív oldalfekvés Kóros (pl. vadászkutya fekvés, magzati fekvés) Fekvés, fektetés – orvos/ápoló írja elő a megfelelő testhelyzetet a beteg számára! Az ápolóval egyeztetni kell!!!

30. Ágynyugalom • Egyszerű ágynyugalom • A beteg felkelhet, elláthatja magát • Szigorú ágynyugalom • A beteg az ágyát nem hagyhatja el, enyhébb esetben az ágyban mozoghat és részben önmagát elláthatja. Súlyosabb esetben minimális mozgást végezhet, teljes ellátást igényel.

31. Szigorú ágynyugalom szükséges • Mozgáskorlátozottság • pl. bénulásnál, törésnél • A betegség súlyossága • pl. szívinfarctus

32. Szigorú ágynyugalom • Helyzetváltoztatás • Mozgatás Aktív (a beteg maga) Passzív (segítséggel)

33. Fekvés • Az ágyban spontán elfoglalt testhelyzet • Fektetés • Rendelkezésre-, vagy segítséggel felvett testhelyzet • Hátfekvés • Oldalt fekvés • Félig ülő helyzet • Ülő helyzet • Hason fekvés • Lejtőztetés • Térd-könyök helyzet • Helyzetváltoztatás • Aktív • A mozgásképes beteg az ágyban elfoglalt helyzetét egyedül változtatja. • Passzív • A mozgásképtelen, mozdulatlan és mozgásában korlátozott beteg helyzetét az ápolónő változtatja

34. Passzív helyzetváltoztatás szabályai • Határozottság • A műveletek szabályos kivitelezése • Kíméletesség • Összehangolt munka

35. Mobilizálás • Önállóan nem kezdeményezhet semmilyen mozgást, ezt mindenképp csak az ápoló irányításával végezheti! • Mobilizálás közben figyeljük a beteg általános állapotát, arcszínét, közérzetét, szédülést

36. Mobilizálás fokozatai • Izomerősítés, végtagok átmozgatása ágyban fekvő betegnél • Ágyban felültetés • Ágy szélére kiültetés • Talpra állítás • Kiültetés karosszékbe • Járás

37. Betegmobilizálás - a magunk és a beteg biztonsága elsődleges szempont! Csak képességeinkhez, erőnlétünkhöz megfelelően szabad, lehetőség szerint ne egyedül!

38. Betegmobilizálás

39. Betegmobilizálás

40. Betegmobilizálás

42. Betegmobilizálás

43. Betegmobilizálás

44. 4. Beteg segítése étkezésben

45. A táplálkozás biológiai szükséglet. A legősibb kapocs az ember és a környezet között. A táplálkozás az anyagcsere alapvető feladata. Az anyagcsere a felépítési és lebontási folyamatok egysége. • A szervezet a táplálkozás útján kapja a felépítéshez, életfenntartáshoz, munkavégzéshez szükséges nélkülözhetetlen energiát és tápanyagokat. • Az egészséges táplálkozás mellett fontos az egészséges életmód is.

46. Az egészséges táplálkozás jelenti, hogy a táplálék legyen változatos, tartalmazza az állati és növényi eredetű élelmiszereket. A vegyes táplálkozás biztosítja a testfelépítő fehérjéket, melyek 30 %-ban kell, hogy a táplálékunk részét kitegyék. A szénhidrátok 50 %, a zsírok 20 %-ban. Ásványi anyagokat, vitaminokat kell fogyasztani az emésztőrendszer megfelelő működéséhez. A táplálék rostokat kell, hogy tartalmazzon az emésztőrendszer működéséhez.

47. Ha hiányos az étrendünk, hiánybetegségek lépnek fel. Ha túl sokat eszünk valamiből az is káros az egészségre. • Az életszínvonal emelkedése hozta a rossz táplálkozási hibáinkat. A túlzott szénhidrát, hús, cukor, alkohol, só, és finomított ételek, mindezek mellett kevés rostos ételt fogyasztunk. Ezek előidézik az elhízást, és az ezzel kapcsolatos betegségeket, szív, és érrendszeri, megbetegedés, cukorbetegség, koleszterein, epekő.

48. A betegség során rendszerint elvesztik az étel iránti érdeklődésüket, néha nem is táplálkoznak. • Az étvágyat befolyásolja, a fájdalom, hányinger, kellemetlen ízek, szagok, érzelmi állapot, környezet, étkezési szokások. • Fokozza az étvágyat a kellemes környezet, tiszta, ízléses környezet, teríték, virág. A kórteremben az étkezés alatt ne legyenek kacsák, ágytálak.

49. A táplálkozásban való segédkezés során a következőket kell figyelembe venni: • A beteg életkorát, • A beteg általános állapotát, • A beteg étkezési szokásait, • Előírt diétát!

50. A beteg étkezésének módjai • A beteg önállóan étkezik • A beteg segítséggel étkezik • A beteget táplálják • Szonda • Vénán keresztül