Klíring és Elszámolás az európai szabályozás tükrében 2006. augusztus 29.

1. Klíring és Elszámolás az európai szabályozás tükrében2006. augusztus 29. Madlena Tamás KELER Zrt. Igazgató Marketing és Ügyfélkapcsolatok

2. Európa ambíciói • Egységes piac megteremtése • Versenyképességa fő piacokkal(kapitalizáció és likviditás) • Könnyű, szabad piacra lépés és hozzáférés Európai valóság • Az alap infrastruktúrát adó rendszerek sokasága különböző interfészekkel • Határokon átívelő szolgáltatásokkal kapcsolatos kockázatok • Túlzott komplexitás és magas költségek a piaci szokványok diverzifikáltsága miatt

3. USA vs Európa: dupla méretű, egységes piac Méret:US • Tőzsdei kapitalizáció: $ 12.927Mrd • Hazai kötvények: $ 17.522Mrd • Repo: átlagos napinyitott áll.: $ 5.500 Mrd • Commercial paper: $ 1.300Mrd Infrastruktúra: • 4jelentős tőzsde • Egyetlen CCP, központi értéktárral (CSD) kombinálva • Egyetlen CSD, amely minden értékpapír típusra nemzetközi CSD is (ICSD) Szabályozás: • Ügyfél eszközök védelme egységesen szabályozott • Egységes szabályozási, jogi és pénzügyi környezet Méret:Európa • Tőzsdei kapitalizáció:$ 6.365 Mrd • Hazai kötvények: $ 9.792 Mrd • Repo: átlagos napinyitott áll.: $ 5.300 Mrd • Commercial paper: $ 800 Mrd Infrastruktúra: • Országonként 1 vagy több tőzsde • Elkezdődött a tőzsdék közötti konszolidáció (Euronext, OMHEX) • Nincs minden tőzsdén CCP klíring • Országonkénti 1 CSD Szabályozás: • Ügyfél eszközök védelme különböző szabályozás alá esik • Különböző szabályozási, jogi és pénzügyi környezet

4. Piaci következtetések A cross-border elszámolás drága, nem hatékony és kockázatos Díjak Hatékonyság Back-office költségek Kockázat Hazairészvények Alacsony (€ 0.25-1.50) Magas (> 95% elsz. arány) Alacsony (magas STP, harmonizáltpiaci szabályok) Alacsony (elszámolás jegybank pénzben, hazai szabályozás) Külföldi részvények Magas (€ 5 - €20) Alacsony (~ 80% elsz. arány) Magas (alacsony szintű automatizáció, többszörös interfészek, különböző piaci szabályok) Magas (kereskedelmi bank pénz, többféle szabályozás) Pótlólagos költségek a befektetőknek és a kibocsátóknak

5. Miért vált ilyen fontossá a harmonizáció? • A hatóságok és piaci felvigyázok megkülönböztetett figyelmet szentelnek az infrastruktúrák hatékonyság növelésének. Ennek „bizonyítékai”: • Giovannini csoport/Európai Bizottság • ESCB-CESR • G30 • Nem csak a potenciális költségcsökkenés miatt fontos, hanem vannak kvalitatív előnyei is: • Nagyobb mértékű standardizálás • STP szint növekedés • Kockázat csökkenés • Hatékonyabb kollaterál felhasználás • Új üzleti lehetőségek

6. Mi, értéktárak miért is kapcsolódunk aktívan a harmonizációs folyamathoz? • „A piacokat a post-trade infrastruktúrájuk határozza meg” – Alberto Giovannini • Képviselni tudjuk éselérhetjük a semlegességet • A piaci szereplők valamennyi szegmense között • A piaci struktúrák valamennyi típusa között • Kulcsfontosságú kapcsolatunk vanaz összes ügyfélkörön kívüli meghatározó érdekeltségekkel • Szabályozókés kormányzati testületek • Kibocsátók • Tőzsdék ésklíringházak

7. Giovannini csoport • Alberto Giovannini vezette szakértői csoport • EU bizottsági mandátum • EU-n belüli határokon átívelő klíring és elszámolási helyzet (infrastruktúra) elemzése • Általános követelményrendszer figyelembe vétele (CPSS-IOSCO ajánlások) • Alternatív piaci struktúrák azonosítása • Két beszámoló publikálása • 2001 - 15 a belső piac hatékonyságát korlátozó akadály azonosítása (privátszféra vs. közszféra) • 2003 - a 15 akadály lebontásához szükséges feladatok megállapítása a felelősök kijelölésével, sorrend és határidők felállításával

8. Giovannini akadályok • IT platformok/ interfészek diverzifikáltsága • A klíring és elszámolás helyének korlátozása • A társasági események kezelésének nemzeti különbsége • A napon belüli véglegesség meglétének/időpontjának különbözőségei • A távhozzáférés akadályai • Az elszámolási periódusok nemzeti különbségei • A működési idők és elszámolási határidők nemzeti különbségei • Az értékpapír kibocsátási gyakorlatok nemzeti különbségei • Az értékpapír kibocsátási helyére vonatkozó korlátozások • Az elsődleges forgalmazók és market maker-ek tevékenységének korlátozása • Az osztalék- és kamatadók külföldi közvetítők számára előnytelen procedúrái • Az adóbeszedési funkcionalitásnak az elszámolási rendszerbe történő integrálása • Az értékpapírok jogi kezelésének nemzeti különbségei • A bilaterális nettósítás jogi kezelésének nemzeti különbségei • A nemzetközi magánjog szabályainak egyenlőtlen alkalmazása

9. Giovannini akadályok lebontása

10. EU Bizottság Klíring és Elszámolás McCreevy listáján • Költség alapú megközelítés • USA vs. Europe • A határokon átívelőklíring és elszámolás általában kevésbé hatékony, drágább és kevésbé biztonságos, mint egy országhatáron belüli tranzakció (market failure) • EU Bizottsági Kommunikáció - 2004 Charlie McCreevy Európai Biztos Belső piac

11. A Bizottság célja • Liberalizáció és integráció • Szabad hozzáférés és választás joga a klíring és elszámolási rendszerek tekintetében • Giovannini féle akadályok eltávolítása • Versenypolitika • Általános EU versenypolitika alkalmazása • Egységes szabályozói és felügyeleti környezet • Level playing-field • Felelős vállalatirányítási struktúrák • Felhasználói irányítás + for-profit • Közzétételi kötelezettség

12. A Bizottság gyakorlati lépései • Egy tanácsadó és felügyelő munkacsoport létrehozása (CESAME) • Nyilvános népszerűsítés + tájékoztatás • Kapcsolattartás a privát és közszféra között, illetve a szakértői csoportokkal • Tanácsadás az EU bizottság részére • Jogi és adóügyi szakértői csoportok létrehozása • Legal Certainty Project • Fiscal Compliance Group (FISCO) • Az EU versenypolitika következetes alkalmazása • Adminisztratív diszkrimináció • Domináns piaci helyzettel való visszaélés • Mergers & acquisitions

13. A direktíva lehetséges tartalma Egy Klíring és Elszámolási Direktíva megalkotása az EU szintű egységes szabályozás érdekében • Szabad hozzáférés és választás jogának lehetővé tétele • Egységes szabályozói és felügyeleti környezet létrehozása • ESCB CESR – 2 szintű implementációs lehetőségek • Funkcionális megközelítés – definíciók • Tőkekövetelmények • Felügyeleti együttműködés – EU útlevél, hazai kontroll • Felelős vállalatirányítási struktúrák bevezetése • Közzétételi kötelezettség • Független audit committee • Közvetítői minőségben nyújtott szolgáltatások leválasztása és számviteli elkülönítése

14. ECSDA álláspont • Magas EU cross-border elszámolási költségek oka elsősorban a jogi, fiskális és szabályozói környezet széttagoltsága • A piaci infrastruktúrák mindössze 10%-al járulnak hozzá az összköltséghez • Hangsúly a Giovannini akadályok lebontásán • A direktíva létjogosultságának igazolása szükséges (RIA) • Egységes szabályozói környezet • Piaci verseny a cross-border szolgáltatások tekintetében – nincs CSD monopólium • Kockázat alapú, funkcionális megközelítés • Szükségtelen az alap és addicionális szolgáltatások számviteli elkülönítése • Az általános nemzeti és EU versenypolitika megfelelő és elégséges

15. Befektető országa Külföld Investor (befektető) CSD Issuer (kibocsátó)CSD (1) (3) Letétkezelő Letétkezelő (2) Az EU Bizottság megközelítésének gyengéje Erre a csatornára vonatkozna az esetleges Klíring és Elszámolási direktíva Erre a csatornára vonatkozó szabályozást tartalmaz a MIFID Ezen a csatornán keresztül bonyolódik a határokon átívelő klíring és elszámolás 90%-a.

16. As proposed by the Commission As agreed by the Council As endorsed by theEuropean Parliament As adopted in a Framework Directive As implemented with level 2 rules What the peoples of Europe really wanted Az EU szabályozás problémái

17. ECSDA teljesítmény • Disclosure Framework kérdőív • 36 standard megalkotása három Giovannini féle akadály lebontására • 18 standard megalkotása a párosítás témakörében • Konzultáció a piaci szereplőkkel • Elfogadott implementációs menetrend • Rendszeres beszámoló közzététele az implementációs folyamatról

18. Elégedetlen a privát szféra teljesítményének ütemével, jelentős harmonizációs előrelépés hiányában szabályozói beavatkozást helyez kilátásba Határidő: 2006. II. negyedév vége Fókuszban: Giovannini akadályok lebontása Értéktári linkek stabilizálása Szabad hozzáférés Ár transzparencia Banki és nem banki tevékenységek szétválasztása „Regulatory Impact Assessment” (RIA) várható közzététele A széttagoltság költségeinek számszerűsítése Rövid idő alatt jelentős előrelépés történt a piaci harmonizációban a Giovannini féle akadályok mentén, a közszféra viszont hátrányban van Együttműködésben más szakmai, érdekképviseleti szervezetekkel ECSA, ESF Eddig összesen 36 standard megalkotása 3 akadály lebontására Üzemidők, elszámolás véglegessége, társasági események További 18 standard megalkotása az elszámolási instrukciók párosítására Ütemezett implementáció Szabályozás a fiskális és jogi akadályok lebontásához szükséges Szabályozás és piaci harmonizáció EU Bizottság ECSDA

19. Code of Conduct • 2006. július 11. – jelentés az EU parlamentnek • Döntés: az EU szintű szabályozás (direktíva) helyett iparági megközelítés, garanciákkal • Jobb megoldás, mint a direktíva • 2006. október 31-ig szükséges kidolgozni a részleteket • ECSDA (CSD); EACH (CCP); FESE (tőzsdék)

20. Code of Conduct / Ár transzparencia Célok • Informatív árak • Tükrözzék a szolgáltatás valódi értékét • Információs asszimetriák csökkentése • A felhasználók tudják előre, hogy miért és mennyit fizetnek majd • A verseny élénkítése • Lehetővé váljon az árak és azok struktúrájának összehasonlítása

21. Code of Conduct / Ár transzparencia Javasolt megvalósítás (határidő: 2006. december 31.) • Az egyes szolgáltatások azonosítása, kondícióinak publikálása • Díjkedvezmények/ visszatérítések feltételeinek objektivizálása és nyilvánossá tétele • Ügyfél benchmark-ok • Árazás ügyfél típusonkénti megadása, leírása • Lehetőség a díjfizetési számlák rekonsziliálására • Az árak és kedvezmények külső monitorozása (bizottsági tanulmányok támogatása)

22. Code of Conduct / „Interoperability” és hozzáférés Cél • A piaci szereplők saját preferenciáik alapján választhassanak CCP-t és/vagy CSD-t. MiFID gyökerek • A távoli hozzáférés joga (remote access) külföldi infrastruktúrához • Az ügyletek (amennyiben nem CCP) elszámolási helyének a megválasztási joga, feltéve, ha létezik elszámolási kapcsolat a szabályozott piac és az érintett CSD között • A szabályozott piac joga arra, hogy kiválassza a neki megfelelő CCP-t és/vagy CSD-t

23. Code of Conduct / „Interoperability” és hozzáférés • „On demand” + „business case” alapon • Alapfeltételek teljesülése szükséges, hogy az elgondolás valós opció legyen: • A kereskedési platformok kötelezettséget vállalnak a CSD-kel és CCP-kel történő szerződéskötésre, és fordítva • A CCP-k és CSD-k kötelezettséget vállalnak az egymással szerződéskötésre (CCP-CCP, CCP-CSD, CSD-CSD) • Fair, transzparens és nem diszkriminatív hozzáférések, költség/ ár alapon • 2007. június 30-ig szükséges kidolgozni a részleteket és a határidőket • A Giovannini akadályok lebontása (a folyamat felgyorsítása) feltétele a hatékonyságnak

24. Code of Conduct / A szolgáltatások elkülönítése • Homályos célok és megvalósítási eszközök • Csak CSD-re vonatkozik • Számviteli elkülönítés biztosan szükséges, egyéb…. Csak bizonyos termékeknél • Megvalósítási határidő: 2007. december 30. • Példa 1. / dematerializált értékpapírok keletkeztetése • Alapszolgáltatás („core service”) • Csak számviteli elkülönítés szükséges, a javaslat szerint értékpapír kibocsátók / felhasználók bontásban • Példa 2. / kollaterál kezelés • Nem alapszolgáltatás • Nem csupán számviteli elkülönítés („unbundling”)

25. Code of Conduct / Monitoring Elvárás: átfogó, megbízható és gyors ellenőrző rendszer • Külső audit + nemzeti hatóságok (felügyelet, törvényhozó) • A Bizottság által összehívott ad-hoc egyeztetés • ECB, CESR, Bizottság: DG MARKT, DG COMP, DG ECFIN • Legalább negyedévente • A részletek kidolgozottsága érdekében párbeszéd jogi és technikai szakértőkkel • CESAME és piaci felhasználók bevonása

26. madlena.tamas@keler.hu www.keler.hu