260 likes | 434 Views
Az egzisztencialista pszichológia és a humanizmus. Ludwig Binswanger (1881-1966) Viktor E. Frankl (1905-1997) Erich Fromm (1900-1980). Az egzisztencialista filozófia. A megismerés kiindulópontja az egyéni lét,
E N D
Az egzisztencialista pszichológia és a humanizmus Ludwig Binswanger (1881-1966) Viktor E. Frankl (1905-1997) Erich Fromm (1900-1980)
Az egzisztencialista filozófia • A megismerés kiindulópontja az egyéni lét, • A lényeg csak a lét felfokozott átélésének pillanataiban, határhelyzetekben kerül kapcsolatba az emberrel • Az ember szabadságra ítéltetett lény, választások sorában valósítja meg önmagát • Egyedül kell döntenie, s e felelősség szorongással tölti el
Egzisztencialista filozófusok • Kirkegaard • Nietsche • Buber • Husserl • Heidegger • Sartre
Jean Paul Sartre „Az egzisztencializmuson olyan tant értünk, amely lehetővé teszi az emberi életet, és amely azt is hirdeti, hogy minden igazság és cselekvés emberi környezetet implikál... A dolgokat bonyolítja, hogy két egzisztencialista iskola van: először a keresztény, akik közé Jasperset és Gabriel Marcelt számítom; azután az ateista egzisztencialisták, akik közé Heidegger tartozik, a francia egzisztencialistákkal és magammal együtt. Közös vonásuk csupán az, hogy úgy vélik, az egzisztencia megelőzi az esszenciát, vagy másként, hogy a kiindulópont a szubjektivitás... Az ateista egzisztencializmus azt vallja, hogy ha nincs isten, legalább van egy lény, akinél az egzisztencia megelőzi az esszenciát, egy lény, aki van mielőtt bármilyen fogalom meghatározhatná létezését, és hogy ez a lény az ember. Mert az ember először létezik, előfordul, feltűnik a világban, és csak azután határozza meg önmagát. Az egzisztencialista szemlélet szerint az ember kezdetben semmi, csak később válik azzá ami, és olyan lesz, amilyenné önmagát alakítja.”
Ludwig Binswanger fő tételei • Fenomenológia: a tudat nem epifenomén, hanem minden, amit megtapasztalunk, szubjektív • A létezés megelőzi a lényeget • Dasein (ottlét, az életre való nyitottság) • Kitettség és esendőség • Angst (szorongás a nemléttől) • Bűntudat
Felelősség, bűntudat, megbánás • A halál • Hitelesség és hiteltelenség. Hiteles életet az él, aki valamivé válik • A hiteltelenség, ha egyetlen téma köré szervezzük életünket, és nem hagyjuk a Dasein többi részét érvényesülni • Egzisztencia-analízis
Az egzisztencia-analízis • Diagnózisa: felfedezni, hogyan látja a kliens a világot (a fizikai, szociális és személyes világot), milyen a viszonya térhez és időhöz • Terápia: Szembesülés a másikkal. Az áttétel és viszont-áttétel természetes részei a terápiának. Cél a kliens autonómiájának növelése
Viktor E. Frankl • Élete • Alapkérdése: Hogyan ragadható meg az ember egységessége azzal a feltétellel, hogy élete értelemre irányul, és erre az értelemre szüksége van?
A tudomány pluralizmusa és az ember egységessége • Ha valamit a saját dimenziójánál alacsonyabb dimenziókba vetítünk, akkor a leképezések ellentmondanak egymásnak • Különböző dolgokat vetítve ugyanabba az alacsonyabbrendű dimenzióba, a leképezések többértelműek lehetnek.
Az öntranszcendencia értelmezése • Az ember annál inkább önmaga, minél inkább felülmúlja és elfelejti önmagát, legyen bár odaadása egy ügyé vagy egy partneré
Motivációs tézisei • Az embernek szüksége van a feszültségre • Az ember keresi a feszültséget • Jelenleg túl kevés feszültséget talál • Ezért az ember feszültséget teremt magának • Az embert az értelemre törekvés jellemzi
Neurózisokkal kapcsolatos álláspontja • Három patogén reakció-minta - szorongásos neurózis: szimptóma → félelem az ismétlődéstől→ szimptóma →erősíti a félelmet - kényszerneurózis: kényszerképzet nyomása → megpróbálja elnyomni → épp ezzel növeli a nyomást - szexuálneurózis: küzd a szexuális örömért → hiperreflexió → önmagát kezdi figyelni
Logoterápia • Az emberi dimenzióba hatol: öntranszcendencia és öneltávolodás • Eszközei: dereflexió, paradox intenció • Noogén neurózis: az értelmet nem adni vagy létrehozni, hanem meglelni kell, és meg is lehet találni
Mai megfogalmazások • Ryan és Deci: önmeghatározás • Brehm: szabad akarat és ellenállás (reaktancia) • Maddi, Kobasa: lelki edzettség
Erich Fromm (1900-1980) • Pszichológiai és szociológiai tanulmányok után filozófiai doktorátus • Marx hatása
Fromm fontos művei • Menekülés a szabadságtól • Az önmagáért való ember • A szeretet művészete • A rombolás anatómiája
Alapelvek • Az embernek veleszületett természete van • A társadalmat az ember azért alkotta meg, hogy az ő lényegi természetét kiszolgálja • Eddig egyetlen társadalom sem felelt meg az emberi lét alapvető igényeinek • Ilyen társadalmat létre lehet hozni (Humanista Közösségi Szocializmus)
Az emberi létfeltételekből eredő specifikus humán szükségletek • Kapcsolatigény • Transzcendenciaigény • Hovatartozás igénye (gyökerezettség) • Azonosulásigény • A tájékozódási keret igénye
A szabadságtól való menekülés három útja • Tekintélyelvűséghez • Rombolásba • Konformitásba
Biofília és nekrofília • Agresszió (jó indulatú ↔ rossz indulatú) • Kötődés • Nem ugyanaz, mint az életösztön-halálösztön • A nekrofília példája: Hitler