Nagy Boldizsár ELTE ÁJK levelező képzés, 2010 ősz

1. A SZABADSÁG, A BIZTONSÁG ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE TÉRSÉGÉNEK JOGI ALAPJAI, KITEKINTÉSSEL A MIGRÁCIÓ SZABÁLYAIRA Nagy Boldizsár ELTE ÁJK levelező képzés, 2010 ősz

2. A berlini fal 1961 – 1989 és Európa külső határai • A Fal fennállta alatt kb. 5000 sikeres szökés valósult meg Nyugat Berlinbe. A különböző számítások szerint a Falon át menekülők közül 192 vagy 239 embert öltek meg és sokkal több személyt megsebesítettek http://en.wikipedia.org/wiki/Berlin_Walllátogatva: 25 February 2006. február 25. A „UNITED for Intercultural Action, European network against nationalism, racism, fascism and in support of migrants and refugees” elnevezésű ngo szerint 2010. április 13-ig 13621 személyről tudunk, akik menekülés közben vagy folytán haltak meg miközben biztonságos területre akartak érkezni

3. A mozgató dilemma A dilemma: szabad mozgás v. szuverén kontroll 1 = 1992-ig, a Maastrichti Szerződésig Az Unió megalapításáig a biztonságot részesítették előnyben a szabad mozgással szemben, 2 = 1993-1999 Maastricht és Amszterdam között A migráció és a bel- és igazságügyi együttműködés további féltucat aspektusa az Unió "közös érdekű ügyévé„ Az uralkodó gondolkodás továbbra is szuverenitás/biztonság központú.Közben azonban hatályba lépett és fokozatosan a Közösség 13 tagjára kiterjedt a schengeni együttműködési rendszer. 3 = 1999, az Amszterdami szerződés hatálybalépése után A bel- és igazságügyi együttműködés nagy részét közösségi joggal szabályozzák, azaz a biztonság vagy szabad mozgás kérdést nem eldöntik, hanem felváltják egy rugalmas és fokozatos rendszerrel, amely mind közösségi, mind közösségen kívüli eszközöket alkalmaz. Az ASZ beiktatta a Római Szerződésbe a vízumokra, azilumra, bevándorlásra és a szabad mozgással kapcsolatos egyéb politikákra vonatkozó IV címet 4 ? = Lisszabon A 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés a dilemmára nem ad új választ, fenntartja az Unió töredezettségét és nem vezet be közös bevándorláspolitikát, de a rendőrségi és a bűnügyi együttműködést integrálja, megszüntetve a III. pillért.

4. A biztonság új felfogása és a közbeszéd biztonságiasítása • A katonai biztonság kiegészül / felváltódik a belső a kulturális illetve a jóléti biztonsággal (Jeff Huysmans). • Kialakul a biztonsági kontinuum felfogása • határellenőrzés - terrorizmus - nemzetközi bűnözés - migráció. • (Didier Bigo)

5. Tampere mondanivalója Európai Tanács, következtetések (1999 október) 2. Az Amszterdami szerződésben rejlő kihívás most az, hogy biztosítsuk azt, hogy a szabadságot - amely magában foglalja az Unión belüli mozgás szabadságát - mindenki biztonságos körülmények között és a joghoz hozzáférve élvezhesse.... 3. Ezt a szabadságot nem szabadna azonban az Unió saját polgárai kizárólagos előjogának tekinteni. Ennek a szabadságnak a puszta léte vonzerőt gyakorol mindazokra az egész világon, akik nem élvezhetik azt a szabadságot, amit az Unió polgárai adottnak vesznek. Ellentétben állna Európa hagyományaival, ha megtagadnánk ezt a szabadságot azoktól akiket körülményeik igazolhatóan arra vezetnek, hogy a területünkre lépésre törekedjenek. (Szükség van menekültügyi, bevándorlási, az illegális migráció elleni és határvédelmi politikákra) 4. A cél: nyitott és biztonságos Európai Unió, amely teljes mértékben elkötelezett a Genfi Menekültügyi Egyezményből és más emberi jogi okmányokból származó kötelezettségei mellett és képes a humanitárius szükségletekre a szolidaritás alapján válaszolni. Közös megközelítést kell kidolgozni a az Unió területén jogszerűen tartózkodó harmadik államokbeli állampolgárok társadalmainkba integrálására is.

6. A velünk élő dilemma: Az Európai Tanács következtetései a Stockholmi program (2010-2014) elfogadásakor, Brüsszel, 2009. december Az Európai Tanács megítélése szerint az elkövetkező évek legfontosabb feladata az lesz, hogy szem előtt tartsuk a polgárok es más olyan személyek érdekeit és igényeit, akikért az Európai Unió felelősséggel tartozik. A kihívást az alapvető jogok es szabadságok és a sértetlenség tiszteletben tartásának biztositása, és ezzel egyidejűleg Európa biztonságának garantálása jelenti.

7. Előtörténet

8. Az út Maastrichtig • 1976: Trevi • 1985: Bizottsági javaslat belső határok nélküli Európára • 1986- a bevándorlásért felelős miniszterek ad hoc csoportja (Dublin, Külső határ átlépési egyezmény) • Együttműködés vámügyekben és a kábítószer elleni harcban

9. A Maastrichti Szerződés az Európai Unióról és a RSZ módosításáról A VI. cím, egyetlen „K” cikk : Bel- és igazságügyi együttműködés • Közös érdekű ügy: (1) azilumpolitika; (2) a tagállamok külső határainak személyek általi átlépését szabályozó és az ezek ellenőrzésére vonatkozó normák; (3) bevándorlási politika és a harmadik államok állampolgáraival (tartózkodásával, illegális migrációjával) kapcsolatos politika; (4) harc a kábítószer-függőség ellen; (5) harc a nemzetközi méretű csalások ellen; (6) igazságügyi együttműködés polgári ügyekben; (7) igazságügyi együttműködés büntetőügyekben; (8) vámegyüttműködés; (9) rendőrségi együttműködés a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi bűnözés más súlyos formáinak megelőzése, és az ellenük folytatott harc céljából, beleértve az Europolt

10. Maastricht: döntési formák ("jogforrások") és értékelés Döntési formák • Konzultáció - formális döntés nélkül • Közös álláspont • Együttes fellépés • Nemzetközi egyezmény. A Maastrichti együttműködés értékelése • Ragaszkodás a nemzeti érdekek képviseletéhez, a szuverenitás elidegeníthetetlennek vélt elemeihez. • A világos cél és az integrációs hajtóerő hiánya. • Kompetenciák tökéletlen elhatároltsága • A bonyolult döntéshozatali rendszer • A döntés eredményeinek kétséges jogi státusza • A demokratikus kontroll, különösen a bírósági jogvédelem hiánya

11. Schengen

12. SCHENGEN • I. A Megállapodás (1985) és a megállapodást végrehajtó Egyezmény (1990) • EGYEZMÉNY a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásárólHL különkiadás, 19/2. kötet, 9.o. Hatálybalépés 1993; tényleges alkalmazás (a határellenőrzés lebontása) 1995-ben kezdődik és fokozatos

13. Schengen Cél • A határellenőrzés megszüntetése a belső határokon • Megfelelő kiegészítő intézkedések elfogadása • A külső határok azonos szintű biztonságot garantáló védelme, beleértve a határátlépés ellenőrzését és a külső határ őrizetét. • A (rövidtávú) vízumok rendszerének összehangolása, egységes vízum • Szoros együttműködés vám-, rendőrségi és büntető ügyekben • A menekültügyi eljárás lefolytatásáért felelős állam kijelölését szolgáló mechanizmus kialakítása • Schengeni Információs Rendszer (SIS) – közös lista a külső határon feltartóztatandó személyekről és tárgyakról

14. Schengen Területi és személyi hatály • Területi – ld. a térképet a következő lapon • személyi: a tagállamok állampolgárai illetve „idegenek” • “belső határok: a Szerződő Felek közös szárazföldi határai, belső légijáratokat kiszolgáló repülőterei és olyan tengeri kikötői, amelyek kizárólag a Szerződő Felek területén belüli többi kikötő között közlekedő kompok rendszeres forgalmát szolgálják ki anélkül, hogy az e területeken kívüli egyéb kikötőkben kikötnének”

15. SCHENGEN Svájc csatlakozása után

16. Az Amszterdami szerződés nyomán kialakult helyzet

17. A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége A fogalmak alakulása: • 1999-ig: Bel- és igazságügyek = III pillér = 9 közös érdekű ügy • 1999-től Bel- és igazságügyek = a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége = I pillér IV. Cím (Vízumok, menekültügy, bevándorlás és a személyek szabad mozgása, polgári jogi együttműködés) + III pillér (Rendőri és büntető igazságügyi együttműködés) • Lisszaboni szerződés : Szerződés az Európai Unió működéséről, III. Rész V. cím: “A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülés alapuló térség”= migráció, rendőri ügyek és igazságügyi (polgári, büntető) együtt, ismét Nincs pilléres szerkezet

18. A szabadság a biztonság és a jog érvényesülésének térsége • Szabadság = szabad mozgás+diszkrimináció tilalom+ alapjogok+személyes adatok védelme+bevándorlás és azilum • Biztonság = szervezett bűnözés+terrorizmus+ kábítószer elleni harc és rendőri együttműködés (Europol, Eurojust, Európai Határőr Hivatal /Frontex/) • Jogérvényesülésének a térsége= büntető és polgári bíróságok közötti együttműködés, eljárások közelítése, határon túlnyúló aktusok (másik államban pereskedés) egyszerűsítése

19. A LISSZABONI SZERZŐDÉS HATÁLYBALÉPÉSÉT KÖVETŐEN ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK

20. Történet, háttér • Törekvések az Alkotmányszerződésre • 2002 február 28. A kidolgozására összehívott Konvent megkezdi a munkát • 2004. június 18. Elfogadják a szöveget, 2004. október 29, Róma: az alkotmányszerződés aláírása(HL(2004) C310/1 2004.12.16) • 2005 nyara: népszavazáson Franciaországban és Hollandiában elutasítják a ratifikálását – az EU gondolkodóba esik a kiútról • 2007 német elnökség: „reform szerződés” nem váltja fel a Római és a Maastrichti Szerződést, hanem módosítja azokat • Kormányközi Konferencia:2007. július-október • Egyetértés a tartalomban: 2007. október 17-18. • Aláírás: 2007. december 13. Lisszabon, Ld. HL. (2007) C 306/1. • Hatálybalépés: 1 December 2009. december 1. Az EUMF és az EUSZ egységes szövegei: HL 2008/115, 13. és 47. old.

21. Az elbukott Alkotmányban és a feléledő Lisszaboni szerződésben közös újítások (A Lisszaboni szerződés megoldásai) 1) Részben megszűnik a pilléres szerkezet, a rendőri és a büntető igazságügyi együttműködés „Az európai unió működéséről szóló szerződés”-ben ( az eddigi EKSZ-ben) újra egyesül a migrációval és az Unió belső politikáival és tevékenységeivel foglalkozó III. Rész V. címeként jelenik meg a következő megnevezéssel: “A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülés alapuló térség”. Öt fejezetre és huszonhárom cikkre (67- 89 §) bontva szabályozza a határellenőrzést, bevándorlást, a menekültügyet, a polgári és büntető igazságügyi valamint rendőrségi együttműködést. 2) Két külön tevékenységi fajtaként nevezi meg a jogharmonizációt, célzó jogalkotást és a mindennapi “operatív” kooperációt, mely utóbbi előmozdítására külön állandó bizottságot hoz létre. 3) A büntető igazságügyi és a rendőrségi együttműködés terén a nemzeti parlamentek fokozott ellenőrzési jogát rögzíti, és a Tanácsot felhatalmazza egy európai ügyészi hivatal felállítására.

22. Az elbukott Alkotmányban és a Lisszaboni szerződésben közös újítások • 4) A kezdeményezés jogát a Bizottság egyedül élvezi, kivéve a büntető igazságügyi és a rendőrségi együttműködést, valamint az igazgatási együttműködést, ahol a tagállamok egynegyede együtt ugyancsak tehet javaslatokat jogalkotásra. • 5) A döntéshozatal terén főszabállyá válik a “rendes jogalkotási eljárás” (új 294. cikk) amely lényegében a korábbi együttdöntési eljárásnak (EKSZ 251. cikk) felel meg és azt feltételezi, hogy – alapesetben a Tanács – a Parlamenttel egyetértésben – minősített többséggel dönt és fogad el rendeleteket és irányelveket

23. A szerződések és az elvek EUSZ, praeambulum: „MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elvei mellett” EUSZ, 2 § (LSZ vezeti be ebben a formában) Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.

24. A szerződések és az elvek EUSZ 3 § (az EUSZ. korábbi 2. cikke) • Az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása. (2) Az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget kínál polgárai számára, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul.

25. A szerződések és az elvek • EUSZ 6 § (a 2. bekezdést a LSZ vezeti be, a 3.-at megváltoztatja) … • (2) Az Unió csatlakozik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez. Ez a csatlakozás nem érinti az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit. • (3) Az alapvető jogok, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következnek, az uniós jogrend részét képezik mint annak általános elvei.

26. A szerződések és az elvek EUMSZ, 4. § (A LSZ vezeti be) (2) Az Unió és a tagállamok között megosztott hatáskörök a következő fő területeken alkalmazandók: … j) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség EUMSZ 9. és 10. § Az EU politikáiba be kell épülnie a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemnek és a diszkriminációtilalomnak. EUMSZ, 67.§ • Az Unió egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkot, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait. EUMSZ, 72. § • E cím nem érinti a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos tagállami hatáskörök gyakorlását.

27. A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ TÉRSÉG (EUMSZ V. CÍM) SZERKEZETE (ÁTTEKINTÉS)

28. Az SZBJT főbb kérdéskörei – migráció (határátlépés, 77.§) Cél: a belső határok átlépésekor a személyek, állampolgárságuktól függetlenül, mentesüljenek mindenfajta ellenőrzés alól, a személyek ellenőrzésének és a határátlépések eredményes felügyeletének biztosítása a külső határokon, a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos bevezetése. A cél eléréséhez szükséges intézkedések a) a vízumokra és az egyéb rövid távú tartózkodásra jogosító tartózkodási engedélyekre vonatkozó közös politika,  b) azok az ellenőrzések, amelyeknek a külső határokat átlépő személyeket alá kell vetni,  c) azok a feltételek, amely mellett harmadik országok állampolgárai rövid ideig szabadon mozoghatnak az Unión belül,  d) a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos bevezetéséhez szükséges valamennyi intézkedés,  e) a személyek – állampolgárságuktól független – mentessége mindenfajta ellenőrzés alól a belső határok átlépésekor.

29. Az SZBJT főbb kérdéskörei – menekültügy (78.§) Cél közös menekültügyi, kiegészítő és ideiglenes védelem nyújtására vonatkozó politika kialakítása, megfelelő jogállás a védett személyeknek, a visszaküldés tilalmának betartása és összhang a Genfi egyezménnyel és az emberi jogi kötele-zettségekkel = Közös európai menekültügyi rendszer Intézkedések • az Unió egészén belül érvényes, egységes menekült jogállásés kiegészítő védelmi jogállása harmadik országok állampolgárai számára,  • közös ideiglenes védelmi rendszer tömeges beáramlása esetére,  • közös eljárások az egységes menekült-, vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállás megadására és visszavonására vonatkozóan,  • a kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó kritériumok és eljárások • Partnerség harmadik államokkal

30. Az SZBJT főbb kérdéskörei – migráció (legális és illegális vándorlás) (79. §) Cél: Közös bevándorlási politika a migrációs hullámok hatékony kezelésére, méltányos bánásmód a jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok számára, (integráció is) küzdelem az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem ellen Intézkedések • a beutazás és a tartózkodás feltételei, valamint ahosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a hosszú távú tartózkodási engedélyek tagállamok által történő kiadására vonatkozó szabályok, beleértve a családegyesítési célúakat is, • a tagállamok valamelyikében jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokjogainak meghatározása, ideértve a más tagállamokban való szabad mozgásra és tartózkodásra irányadó feltételeket is, • illegális bevándorlás és jogellenes tartózkodás, beleértve a jogellenesen tartózkodó személyek kitoloncolását és repatriálását is, • küzdelem az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelme ellen. Be vándorlás = számok nemzeti hatáskörben!

31. Az SZBJT főbb kérdéskörei- igazságügyi együttműködés polgári ügyekben (81. §) Cél Kölcsönös elismerés és a szabályok harmonizációja, a határon átnyúló ügyintézés könnyítése Intézkedések • a bírósági és bíróságon kívüli ügyekben hozott határozatok tagállamok közötti kölcsönös elismerése és azok végrehajtása,  • a bírósági és bíróságon kívüli iratok határokon túlra történő kézbesítése,  • a tagállamokban alkalmazandó kollíziós, illetve joghatóságra vonatkozó szabályok összeegyeztethetősége,  • együttműködés a bizonyításfelvétel terén,  • tényleges hozzáférés az igazságszolgáltatáshoz • a polgári eljárások zökkenőmentes lefolytatását gátló akadályokmegszüntetése, akár perjogi harmonizáció árán • alternatív vitarendezési módszerek,  • képzés.

32. Az SZBJT főbb kérdéskörei- igazságügyi együttműködés büntető ügyekben (82. §) Cél (itt is) Kölcsönös elismerés és a szabályok harmonizációja Intézkedések • a bírósági ítéletek és határozatok tagállamok közötti kölcsönös elismerése • a tagállamok közötti joghatósági összeütközések megelőzése és rendezése,  • bírák, ügyészek képzésének támogatása • az igazságügyi szervek közötti együttműködés megkönnyítése • a büntető eljárások és • a határozatok végrehajtása terén Szabályozási minimumok ( a tagállamok jogi hagyományai és jogrendszerei közötti különbségek figyelembevételével) • bizonyítékok kölcsönös elfogadhatósága • személyek jogai a büntetőeljárásban • a sértettek jogai • a Tanács egyhangú döntésével idevont egyéb kérdések terén

33. Az SZBJT főbb kérdéskörei – igazságügyi együttműködés büntetőügyekben – (folytatás, 83-86. §) További intézkedések Az anyagi büntetőjog harmonizálása (tényállások, büntetési tételek) több államra kiterjedő különösen súlyos bűncselekmények esetében. (Terrorizmus, emberkereskedelem és a nők és gyermekek szexuális kizsákmányolása, tiltott kábítószer-kereskedelem, tiltott fegyverkereskedelem, pénzmosás, korrupció, pénz és egyéb fizetőeszközök hamisítása, számítógépes bűnözés és szervezett bűnözés.) Itt is: „vészfék” – ha büntető igazságszolgáltatási rendszerének alapvető vonatkozásait érintené – EiT elé viheti. Bűnmegelőzés: intézkedések, amelyek nem jelentenek harmonizációt Eurojust: nemzeti nyomozás indítás, javaslat bűnvádi eljárás indítására, ezek összehangolása és az igazságügyi együttműködés erősítése (kooperálva az Európai Igazságügyi Hálózattal). Felhatalmazás, hogy az Unió pénzügyi érdekei tekintetében az Eurojustból Európai Ügyészséget hozzanak létre. (Közvetlenül nyomoz, vádat emel nemzeti bíróság előtt)

34. Az SZBJT főbb kérdéskörei- rendőrségi együttműködés (87-89.§) Cél Együttműködés a rendőrségek, vámhatóságok és a többi bűnügyi szolgálat között Intézkedések • a releváns információk összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése és cseréje,  • az állomány képzésének támogatása, valamint együttműködés az állomány egymás közötti cseréje, a felszerelések használata és a kriminalisztikai kutatások terén, • a szervezett bűnözés súlyos formáinak felderítésére vonatkozó közös nyomozási technikák. • A Tanács (egyhangúlag) intézkedhet operatív együttműködés tárgyában

35. Az SZBJT főbb kérdéskörei- rendőrségi együttműködés (88-89.§) Europol Feladata: támogassa és erősítse a tagállamok rendőri hatóságainak és egyéb bűnüldöző szolgálatainak tevékenységét, valamint a közöttük folytatott kölcsönös együttműködést a két vagy több tagállamot érintő bűncselekmények és a terrorizmus, valamint az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértő bűnözési formák megelőzése és üldözése terén. Tevékenysége: • információgyűjtés, tárolás, feldolgozás, elemzés, csere • Nyomozás összehangolás, szervezés vagy végrehajtás tagállamok hatóságaival közösen vagy közös nyomozó-csoportok útján Felhatalmazás a másik tagállam területén eljárásra (89.§) A Tanács egyhangú döntéssel megszabja a feltételeket és a korlátokat

36. Az ASZ hatálybalépését követő első öt évben Bizottság és tagállam Egyhangú, a Parlamenttel folytatott konzultáció után Rendelet, irányelv, határozat, ajánlás, vélemény 2004 május 1 után Csak a Bizottság(A tagállamok kérhetik a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot) Együttdöntés (EKSZ 251) (menekültügyben 2005. decembere óta) Egyhangúság (Parlament csak konzultál) hosszú távú bevándorlás és családjogi ügyekben Rendelet, irányelv, hatá-rozat, ajánlás, vélemény Döntéshozatal migrációs és menekültügyekben valamint az igazságügyi együttműködés terén (EUMSZ V cím 1-3 fejezet) 2009. December 1 után Csak a Bizottság Rendes döntéshozatali eljárás a 294. § szerint Egyhangúság (Parlament csak konzultál) hosszú távú bevándorlás, útlevél és igazolványok és családjogi ügyekben Rendelet, irányelv, hatá-rozat, ajánlás, vélemény Jogszabály-kezdeményezés Döntéshozatal Döntés

37. Az ASZ hatálybalépését követő első öt évben Bizottság vagy bármely tagállam Egyhangú, a Parlamenttel folytatott konzultáció után Közös álláspont Kerethatározat Határozat Egyezmény 2004 május 1 után Bizottság vagy bármely tagállam Egyhangú, a Parlamenttel folytatott konzultáció után Közös álláspont Kerethatározat Határozat Egyezmény Döntéshozatal a büntető igazságügyi és a rendőri együttműködés terén (EUMSZ V cím 4-5 fejezet) (2009 előtt EUSZ VI. cím) 2009. December 1 után Bizottság vagy a tagállamok ¼-e együtt Rendes döntéshozatali eljárás a 294. § szerint Egyhangúság (Parlament csak konzultál) operatív együttműködés során Egyhangúság (Parlament egyetért) bizonyos büntetőjogi kérdésekben „Vészfék” –EiT elé utalás Rendelet, irányelv, határozat, ajánlás, vélemény, Jogszabály-kezdeményezés Döntéshozatal Döntés

38. A biztosok • Határok, vízum, bevándorlás, menedékjog • Gazdasági, cyber -és pénzügyi bűnözés elleni harc; • Szervezett bűnözés, embercsempészet, drog-kereskedelem, korrupció; • Terrorizmus elleni harc; • Rendőri és igazságügyi együttműködés (pl.FRONTEX, EUROPOL)_ • ________________________________________________________________________________________________________ Jogérvényesítés Igazságügyi együttműködés polgári jogi és kereskedelmi jogi ügyekben Büntetőjogi együttműködés Szerződési jog és a fogyasztók jogai Alapjogok Fundamental rights = Alapjogi Charta és Alapjogi Ügynökség Gyermekjogok Gender ügyek, diszkriminációtilalom (romaügyek) Uniós polgárság Au EU polgár jogai Aktív polgárság

39. Rendes döntés-hozatali eljárásforrás:http://ec.europa.eu/codecision/images/codecision-flowchart_en.gif

40. Minősített többség – a szavazatok megoszlása

41. Az Egyesült Királyság, Írország speciális helyzete (21. jegyzőkönyv) (21.) JEGYZŐKÖNYV AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGNAK ÉS ÍRORSZÁGNAK A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ TÉRSÉG TEKINTETÉBEN FENNÁLLÓ HELYZETÉRŐL 1. §: Az „Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének V. címe alapján javasolt intézkedések Tanács által történő elfogadásában.” 2. § Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének rendelkezései, az e cím alapján elfogadott intézkedések, az e cím alapján kötött nemzetközi megállapodások rendelkezései és az Európai Unió Bíróságának az ilyen rendelkezést vagy intézkedést értelmező határozatai nem kötelezőek, illetve nem alkalmazhatóak az Egyesült Királyságra vagy Írországra; az ilyen rendelkezések, intézkedések vagy határozatok ezeknek az országoknak a hatásköreit, jogait és kötelezettségeit sem Az eddigi III pillér kötelezte őket, most már a büntető igazságügyi és rendőri együttműködésből is kimaradhatnak

42. Az Egyesült Királyság, Írország speciális helyzete (21. jegyzőkönyv) 3. § Az Egyesült Királyság vagy Írország valamely javaslatnak vagy kezdeményezésnek a benyújtását követő három hónapon belül írásban bejelentheti a Tanács elnökének, hogy részt kíván venni egy ilyen javasolt intézkedés meghozatalában és alkalmazásában, amely bejelentéssel egyben erre jogosulttá válik. = „opt in” klauzula 4 § Ha már elfogadott intézkedéshez akarnak csatlakozni: a megerősített együttműködés szabályai alkalmazandók. (Bizottság 4 hónapon belül dönt, Ha elutasít (feltételeket szab, majd elutasít újra) a Tanácshoz lehet fordulni – ott egyhangú döntés kell ( a már résztvevők szavaznak – ld. EUMSZ 331. §) 4a § A két országra nézve kötelező, meglévő intézkedést módosító intézkedés sem kötelez őket, de a Tanács felszólíthatja a két államot a részvétel bejelentésére. Ha kívül maradnak és az intézkedés alkalmazhatatlanná válik a pénzügyi következményeket viselniük kell. 8. § Írország írásban bejelentheti a Tanácsnak, hogy nem kíván tovább e jegyzőkönyv rendelkezéseinek hatálya alá tartozni. Ebben az esetben Írországra az általános szerződéses rendelkezések alkalmazandók.

43. Rugalmasság a döntéshozatalban • UK, Írország, részletesebben: Javaslat 3 hónap részt vesznek nem vesznek részt sikerül megegyezni ők tartják fel „átlépnek rajtuk” döntés utóbb kérik részvételüket a Bizottság engedélyezheti

44. Dánia speciális helyzete (22. jegyzőkönyv) • Dánia nem vesz részt Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének V. címe alapján javasolt intézkedések Tanács által történő elfogadásában • § Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének rendelkezései, az e cím alapján elfogadott intézkedések, az e cím alapján kötött nemzetközi megállapodások rendelkezései és az Európai Unió Bíróságának az ilyen rendelkezést vagy intézkedést értelmező határozatai nem kötelezőek, illetve nem alkalmazhatóak Dániára; az ilyen rendelkezések, intézkedések vagy határozatok ezeknek az országoknak a hatásköreit, jogait és kötelezettségeit sem Nincs „opt in”

45. Döntéshozatali résztvevők az EUMSZ V. címében 2010 júliusa után

46. A bíróság hatáskörei A LSZ fontos újítása - Bíróság hatáskörei kibővülnek Migráció, menekültügy, határátlépés, polgári igazságügyi együttműködés: Teljes jogkör Újdonság: már nem csak az a bíróság tehet fel előzetes kérdést amelynek a döntése jogerős, hanem bármely szintű bíróság Büntető igazságügyi és rendőri együttműködés Teljes jogkör, öt év átmenet után (ld. 36.jkv az átmeneti rendelkezésekről) Újdonság: kötelezettségszegési eljárás (az LSZ előtt elfogadottakra Bizottság öt év után kezdhet) nem függ a tagállam beleegyezésétől, hogy van-e joghatósága a bíróságnak bármely bíróság utalhat előzetes döntéshozatali eljárásra Fennmaradó korlát: Európai Unió Bírósága továbbra sem vizsgálhatja felül a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos rendőri vagy egyéb rendészeti tagállami rendelkezések megfelelőségét vagy arányosságát

47. Az SZBJT speciális vonása: sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás Cél: gyorsítani az eljárást. Alkalmazás: 2008. március 1‑jétől Eltérések a rendes előzetes döntéshozatali eljárástól: 1 . A részt vevő felek köre szűkebb. Más tagállam nem tehet észrevételt csak a tárgyaláson szólalhat 2. Az elbírált ügyek belső intézése jelentősen felgyorsul, egy öt bíróból álló határoz arról, helyt ad-e a sürgősségi eljárás lefolytatása iránti kérelemnek. Ha igen, megtartja a tárgyalást megtartását és a főtanácsnok meghallgatását követően rövid időn belül dönt. 3. Az eljárás a gyakorlatban főként elektronikus úton folyik.

48. Egy példa – Dublin értelmezése: a C-411/10. sz. ügy (NS kontra Seceretary of State /UK/) • A Court of Appeal (England & Wales) (Civil Division) (Egyesült Királyság) által 2010. augusztus 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem NS kontra Secretary of State for the Home Department • Beavatkozók: 1) Amnesty International Limited és az AIRE Centre (Advice on Individual Rights in Europe), 2) United Nations High Commissioner for Refugees, 3) Equality and Human Rights Commission Tényállás: az Egyesült Királyságból kb. 1200 embert kellene Dublin II alapján Görögországba visszaküldeni. Aggály: a Görögországi körülmények A Fellebviteli Bíróság sürgősségi eljárást kér 2010 augusztus 18-án. Az előzetes kérdések lényege: 1. Uniós jog alá tartozik-e 2003/343/EK 3 (2) szerinti döntés arról, hogy a felelős állam helyett a szuverentiási klauzulát alkalmazó dönt a menekült státuszról? Ha igen: 2. Eleget tesz-e a tagállam az uniós emberi jogi követelményeknek, ha anélkül küldi vissza a kérelmezőt, hogy a célországban fennálló helyzetet vizsgálná. 3. Az emberi jogokra hivatkozva megdönthetővé válik-e az a megdöntehetetlen vélelem, amely szerint a felelős állam tisztelteben tartja az emberi jogokat és a befogadási és eljárási minimumszabályokat. 4. Megfordítva a fenti érvet: ha ilyen veszély fenáll (azaz az emberi jogok sérelme és a minimumszabályok megsértése a felelős államban), akkor köteles-e a visszaküldésre jogosult állam maga eljárni? (Alkalmazva 3§ (2)-t)

49. Egy példa – Dublin értelmezése: a C-411/10. sz. ügy (NS kontra Seceretary of State /UK/) 5. Az uniós jog által nyújtott védelem (azaz a Dublin II alatti visszaküldés tilalma) szélesebb-e mint az EjEE 3 §-a szerinti védelem (Ha a fenyegető sérelem kevesebb mint kínzás, embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés, akkor is meg kell-e/leht-e tagadni a visszaküldést a felelős álllamba) 6. Összeegyeztethető-e a Charta 47. cikkében szereplő hatékony jogorvoslat követelményével az, hogy a nemzeti jogrend a visszaküldő állam bíróságát arra kötelezze, hogy a felelős államot olyannak tekintse mint ahonnan refoulement nem fordulhat elő? 7. A Charta Lengyelországra és az Egyesült Királyságra történő alkalmazásáról szóló (30.) jegyzőkönyv figyelembevétele befolyásolja-e a 2-6. kérdésre adott válaszokat?

50. Egy példa – Dublin értelmezése: a C-411/10. sz. ügy (NS kontra Seceretary of State /UK/) Bíróság elnökének döntése: 2010. október 30. (benyújtás: aug 12 érkezés aug 18 – 73 nap) Nem ad helyt a sürgősségi kérésnek Miért kérték? • Nagy számú függő ügy az Egyesült Királyságban, a többi tagállamban és az EJEB előtt, • Bizonytalan, hogy a visszaküldés jogszerűe lenne-e • A Dublin II preamb 4. bek-ben említett gyors eljárás érdekében • A tagállamok eltérő visszaküldési gyakorlata miatt • Félelem attól, hogy visszaküldésük után nem jutnak hozzá valóságosan az érdemi eljáráshoz, (meaningful access to the asylum application procedure.)