1. G yakorlat

1. 1. Gyakorlat Természetismeret és környezetvédelem I. gyakorlatok célja

2. A gyakorlat követelményei • A gyakorlaton való részvétel kötelező! Hiányzás nem lehetséges! • A gyakorlat kéthetente két órás időtartamban, az órarend szerinti időben történik. • A kétórás gyakorlatot szünet nélkül egyben tartjuk. • A gyakorlatot pontosan kezdjük, késés nincs! • A hallgató köteles jegyzőkönyvet vezetni az elvégzett munkáról. • A labornaplót ellenőrzés céljából az utolsó előtti gyakorlaton kell leadni. • A hallgató csak a labornapló esztétikai és tartalmi követelményeinek elfogadása esetén bocsátható kollokviumra. • Jegyzőkönyvként egy A4-es füzetet kell használni!

3. A labornapló vezetésének általános szempontjai • A gyakorlat száma, dátuma • A gyakorlaton elvégzendő tevékenység megnevezése • A tevékenységgel kapcsolatos fogalmak tisztázása • A tevékenységhez tartozó anyagok és eszközök megnevezése. • Az ismeretlen eszközök megismerése: funkciója, részeik megnevezése, használatuk, működésük fizikai-kémiai alapjai. • A tevékenység elvégzésének menete rajzban és írásban. • A várható eredmény lejegyzése. • A tevékenység elvégzése, a tapasztalatok megfogalmazása. • A tapasztalatok összevetése a hipotézissel. • A tapasztalatok magyarázata és gyakorlati jelentősége.

4. Az adminisztratív adatokat vezető hallgató megválasztása és feladata

5. A laborterem rendje • A hallgató csak tanári felügyelettel tartózkodhat a teremben. • A gyakorlaton védőfelszerelés használata kötelező! Köpeny, alkalom adtán védőszemüveg és gumikesztyű. • A hosszú hajú hallgatóknak a gyakorlat idejére gondoskodniuk kell hajuk feltűzéséről. • A gyakorlat ideje alatt a laboratóriumban enni, inni nem lehet! • A munkaasztalokon csak a gyakorlathoz szükséges jegyzőkönyv, író- és rajzeszközök valamint vonalzó lehetnek. • A gyakorlathoz nem használt csomagok, táskák a ruhatárban illetve a terem hátsó részén helyezendők el. • A gyakorlat végén a hallgató köteles a használt eszközöket tisztán, a megfelelő helyre az eszköztárban rendet téve elrakni. • A hallgató köteles betartani a balesetvédelmi szabályokat, nem veszélyeztetheti saját és mások testi épségét és egészségét.

6. Balesetvédelmi oktatás Balesetforrások keresése és csoportosítása • Mechanikai sérülések megnevezése, sérülések ellátása, a baleset elkerülés okainak feltárása. • Éghető anyagokkal kapcsolatos sérülések, ellátásuk, elkerülésük okainak feltárása, lejegyzése. • Vegyi anyagok használata. Savak, bázisok, sók fogalma, ismeretük. Gyakorlatban használtak értelmezése. • Elektromos árammal kapcsolatos ismeretek, tudnivalók. Elektromos áram fogalma, jellemzői, hatásai. Elektromos izzó részei, működése, rajza. Elektromos áramkör összeállítása. • Gázzal kapcsolatos tudnivalók. Földgáz keletkezése, összetevői. Bunsen-égő működése. Használatának veszélyei. • Balesetvédelmi oktatás jegyzőkönyvének aláírása.

7. Eszközök átvétele • A hallgató minden gyakorlaton az első alkalommal kiválasztott helyen ül. • Felel a munkaasztal baloldalán lévő fiók és az alatta lévő szekrény rendjéért és tartalmáért. • Eszközlista ellenőrzése. • Eszközlista aláírása. • Az ismeretlenek eszközök bemutatása, lerajzolása, használatuk megbeszélése, leírása.

8. Mérőhenger Funkció: folyadékok térfogatának mérésére szolgáló eszköz. Részei: talp, henger kiöntő résszel Feladat: A mérőhenger megfigyelése, lerajzolása. Egy-egység értékének meghatározása. Szempontok • Méréshatár megállapítása. • Mértékegység leolvasása. • A vonalak hosszúságának megfigyelése. • Egyezőségek és különbségek felismerése, a belőlük adódó következtetések megfogalmazása.

9. Lupe – egyszerű nagyító Funkció: érzékelés kiterjesztése Részei: műanyag vagy üveglencse (tapintás utáni lerajzolása), a lencsét tartó keret valamint a nyél. Használata: a nagyítót a szemünktől a tisztalátás távolságában, a vizsgálandóhoz pedig közel tartjuk. A távolság változtatásával állítjuk be az éles látást. Működése: a domború lencse a fókusztávolságon belüli tárgyról nagyított, egyenes állású és látszólagos képet ad. Képszerkesztés: sugármenetekkel.

10. Pipetta – szemcseppentő Funkció: kis folyadékmennyiség adagolására szolgáló üvegeszköz Részei: a gumisapka és az elvékonyított üvegcső. Használata: A gumisapkát összenyomjuk és az üvegcső elvékonyított végét belehelyezzük a folyadékba. Abban tartva, kiengedjük a gumisapka szorítását. Ezt követően kiemeljük a pipettát a folyadékból.

11. Pipetta- szemcseppentő működése- Feladat: Csoportmunka - működés magyarázatának megfogalmazása • Megoldás: • A pipetta működése nyomáskülönbségen alapszik • A folyadék felszínére ható levegő nyomása nagyobb, mint a pipettában, mivel a gumisapka összenyomásával kiszorítottunk belőle levegőt. • Folyadékba helyezve, a gumisapka kiengedésével a folyadék beáramlik a csőbe a kisebb nyomás irányába. Az áramlás addig tart, míg a nyomás ki nem egyenlítődik. (a levegő nyomása = a pipettában lévő levegő és folyadékoszlop nyomásának összegével.) • Ha kiemeljük a pipettát a folyadékból, a csőből nem esik ki a folyadék csak akkor, ha a gumisapkát újra összenyomjuk.

12. Pipetták vizsgálata Fajtái: • Egyjelű, kétjelű és osztott pipetta. Funkció: • ismert térfogatú folyadékok adagolása. Csoportmunka: • A pipetták méréstartományának meghatározása. Szükséges anyagok, eszközök: • víz, milliliteres mérőhenger, pipetta, szívószál, üvegcső. • A szívószálat vagy üvegcsövet nyomjunk vízzel töltött üveghengerbe, majd felső végét ujjunkkal befogva emeljük ki a vízből! A csővel együtt egy vízoszlopot is kiemelünk. A vizet a külső légnyomás tartja a csőben. Gyakorlati alkalmazás

13. Bunsen-égő Robert Wilhelm Bunsen (1811-1899) Gázégő, melyben a gáz gyulladása előtt keveredik a levegővel. Párosmunka - Bunsen-égő megfigyelése részeinek felismerése, megnevezése, lerajzolása. Részei: porcellán talp, gázbevezető cső, égőcső, melynek alsó részén két oldalt kerek nyílás van, gázszelep, elforgatható rézgyűrű oldalán kerek nyílással, gázfúvóka (fémcsonk pici lyukkal).

14. Bunsen-égő

15. Bunsen-égő használatának menete • A főcsap valamint az asztali gázcsap megnyitása • Bunsen-égő gázcsapját zárt levegőnyílás mellett teljesen kinyitjuk, (így az most párhuzamosan áll az égőcsővel) • A gyufa meggyújtása • Az égő gyufával oldalról közelítünk a kiáramló gáz felé és a cső szájánál meggyújtjuk • A fémgyűrű elforgatásával (levegőáram változtatásával) különböző lángok (lágy- és szúróláng, vagyis világító- és nem világító láng) előállítása. • A különböző lángok megfigyelése, azonosságok és különbözőségek felismerése. A lángminőség és a beáramló levegőmennyiség közötti összefüggés felismerése. • Bunsen-égő zárása: asztali gázcsap zárása, gázszelep zárása (merőleges az égőcsőre).

16. Bunsen-égő működése Működésének fizikai alapja: a Bernoulli-törvény Áramló gázok és folyadékok esetén az áramló közeg sebessége és nyomása között az alábbi összefüggés áll fenn: p + ½  v2 = állandó Ahol: p a sztatikai nyomás,  az áramló közeg sűrűsége, v pedig a sebessége Egyéni munka- Bunsen-égő használata • Különböző lángok előállítása Gyakorlati alkalmazás • A gyakorlatban használt gáztűzhelyek és gázkályhák nem világító lánggal égnek • Gázlámpák - ezekbe izzó anyagot helyeznek. Leggyakrabban gázizzóharisnyát (cérium-tórium oxid laza szövete). Ez a nem világító gázlángban izzik és viszonylag erős fényt sugároz.

17. Bernoulli-törvény igazolása • Egyéni és párosmunka: • Két papírlap szétfújása • Ábra szerinti feladat elvégzése • A törvény igazolása pingpong-labda és tölcsér segítségével • A törvény megjelenése a gyakorlatban.