Szállodai Vendéglátás

1. Szállodai Vendéglátás A tantárgy célja, hogy egy leendő idegenforgalmi és szállodai szakember számára szükséges és nélkülözhetetlen szervezési, gazdálkodási, üzemeltetési ismeretek elsajátítását biztosítsa, olyan formán, hogy az előadásokon elhangzó elméleti ismereteket gyakorlatokon modellezzék a hallgatók. A megfelelő alapismeret elsajátítása után bemutatjuk és megismertetjük a hallgatókat az alapvető vendéglátó tevékenységgel, tartalmával, üzletköreivel, típusaival, a vendéglátás szervezésének tárgyi és személyi feltételeivel, árképzéssel, kalkulációval, gazdasági elemzésekkel.

2. Követelmények,számonkérés • Előadás Dr. Cservák György • Egyéni projekt,vagy 2-3 fő • Minősítés: 50% projekt,50 % írásbeli • Írásbeli • Projekt leadás az írásbeli vizsgán

3. Irodalom • Endrődy Gábor: Vendéglátás Szervezése I-II.

4. Elérhetőség • Phone: 374-62-17 • E-mail: Cservak@gmail.com • Iwiw • Facebook Fogadó órák: • Kedd: 14.30-15.30. • Szerda: 15.30.-16.30.

5. A vendéglátó értékesítés és szolgáltatás alapfogalmai Vendéglátásról kétféle értelemben beszélhetünk: • Egy szervezet, mely különböző egységein, szintjein keresztül változatlan vagy változó formában eljuttatja az élelmiszereket a termelőtől (mezőgazdaság, élelmiszeripar) a fogyasztóig, a vendégig. Mint szervezet egyesíti a kereskedelem és az ipar tevékenységeit, számtalan személyi kapcsolati elemmel átszőve, sajátos szolgáltatási formákat biztosít. • Személyes szolgáltató tevékenység, mely a szolgáltató és a vendég között létrejön.

6. A vendéglátó értékesítés és szolgáltatás alapfogalmai • A vendéglátás alapfeladata a helyi lakosság, a kül-, és belföldi idegenfogalomban résztvevők étkezési, italellátási és ezekkel összefüggő szórakozási igényeit kielégítse. Ennek értelmében a vendéglátás egy sokrétű, összetett tevékenység, melynek folyamán megkülönböztetünk termelő és értékesítő tevékenységet. • A társadalmi fejlődés során a munkamegosztás kiszélesedésével kialakult a kereskedelmi, az idegenforgalmi, a munkahelyi és üdültetési vendéglátás.

7. A vendéglátó értékesítés és szolgáltatás alapfogalmai • Vendéglátó értékesítésen a vendéglátás azon tevékenységét értjük, melynek során a termelő tevékenység alatt feldolgozott, illetve a fogyasztásra kész állapotban vásárolt, kitálalt étel és italféleségeket a fogyasztónak, a vendégnek eladják. • Vendéglátó szolgáltatásnak nevezzük az áruértékesítéshez többé-kevésbé szorosan kapcsolódó, fogyasztást megelőző, azzal egyidőben, vagy esetenként azt követően lezajló olyan személyes tevékenységet, melynek célja a vendég igényeinek minél színvonalasabb teljesebb kielégítése.

8. Általános környezeti elemek • Közvélemény: • Üzleti kapcsolat a szállítók, vevők, vendégek együttese. • Hatóságok: • Államigazgatás • Minisztériumok • Önkormányzat • Engedélyező hatóságok : • ANTSZ • Tűzoltóság

9. Turizmus rendszere • A turizmus rendszerének struktúrája statikus modell alapján: • Elemei a belső és a külső környezet. Külső környezet elemeinek hatása elsődlegesen az egész ország turizmusára érvényesül. • 1. Belső környezeti elemek: • A turizmus alanya: vendég, • Makroszinten: turista, • Szállodaiparban, vendéglátásban: vendég, • Utaztatásban: utas

10. Turizmus rendszere • A turizmus tárgya, azok intézményei: • a település • állami szervezetek • civil szervezetek • vállalkozások, • Mindezek alrendszerként működnek és azok kölcsönhatásban vannak.

11. Turizmus rendszere • 2. Külső környezet: • minden ami a szálláshelyen kívül van, közvetlenül vagy közvetve hat ránk és döntéseinkre. • Elemei: • Közgazdasági • Jogi • Szociális • Technikai • Politikai • Ökológiai

12. Környezet • Közgazdasági környezet elemei: • Három szinten értelmezhető: • Nemzetgazdaság helyzete (Makrogazdasági környezet) • Általános gazdasági szabályozás • Közteherviselés rendszere • Első szint: Nemzetgazdaság helyzete: • Turizmust érintő legfontosabb mutatók • Bruttó nemzeti termék (GDP) • Reálbér, reáljövedelem • Árindex (Infláció) • Munkanélküliség • Gazdasági növekedés • Költségvetési egyenleg • Folyó fizetési mérleg

13. Kereskedelemi szálláshelyek száma • 2872 kereskedelmi szálláshely  869 szálloda (30,3%) • 115.565 szoba  ebből 52.000 szállodai (45%) • 294.533 férőhely  118.402 szállodákban (40,2%) • Tendenciák: • A 4,5 * os wellness és apartmanszállodák kapacitása gyarapodott • A legtöbb férőhely a 3* os házakban található

14. Vendégek és vendégéjszakák számának alakulása a szállodákban • Külföldi vendégek száma 11,4%-kal és vendégéjszakáik száma 10,6%-kal csökkent • kivéve 2*-osokban • 4*-okban átlag alatti csökkenés • Wellness szállodákban 10%-os csökkenés • Belföldi vendégeké 7,2%-kal, a vendégéjszakák száma 7,4%-kal csökkent • 5*-osokban 24,7%-kal nő az éjszakák száma • 4*-okban csak 3,3%-kal nőtt • Wellness szállodákban 2,6%-os növekedés • Legkisebb mértékben a Közép-Dunántúlon csökken

15. Szállodák szobakihasználtsága

16. Szállodai szobák átlagárai • Gross ARR (bruttó átlagár): 15.080 Ft  2008-ban még 17.700 Ft • Legmagasabb: budapesti 5*-os szállodákban: 37.000 Ft • Budapesti 4*-os és vidéki 4-5*-os szállodákban: 13.400 – 17.400 Ft • 3*-os egységekben 8800 – 11.100 Ft • Legmagasabb bruttó átlagár: • Ötcsillagos: 31.962 Ft • Négycsillagos: 15.665 Ft • Wellness: 15.131 Ft

17. Bruttó szállásdíjbevétel Kereskedelmi szálláshelyek összesen 152 milliárd Ft bruttó árbevétel ebből 89 milliárd Ft szállásdíj-bevétel 9%-kal kevesebb a 2008-as adatoknál

18. Szállodák szállásdíj-bevételei Összes szállásdíjbevétel 85%-a

19. Egy kiadható szobára jutó árbevétel (REVPAR) • 2009-ben 6592 Ft • 2008-ban 7305 Ft volt Szállodák szobakapacitás-kihasználtságának 6 %pontos visszaesése is befolyásolta

20. Adatokat befolyásoló tényezők • 2009 júliusban a szálláshelyszolgáltatás áfá-ja 20%-ról 18%-ra csökken • Augusztusi nettó és bruttó átlagár 4 illetve 2%-kal emelkedik • Forintárfolyam 12-15%-kal gyengébb 2008-nál • Ennek ellenére mérséklődnek a bevételi adatok a külföldi vendégéjszakák csökkenésének következtében • Szálláshely-szolgáltatás árindexe 5,8%-kal nő  1,9%-os áremelkedés

25. Környezet • Második szint: Általános gazdasági szabályozás: • Számvitel • Pénzforgalom • Deviza • Vámeljárás • Külkereskedelem • Munkaügy • Árszabályozás • Piaci verseny szabályozása • Fogyasztói érdekvédelem

26. Közteherviselés rendszere • 2. Helyi adók • Idegenforgalmi adó • Iparűzési adó • Építmény adó • Vállalkozók kommunális adója • Gépjármű adó

27. Közteherviselés rendszere • 3. Egyéb befizetések • Munkaadói járulék • Szakképzési hozzájárulás • Rehabilitációs hozzájárulás • Kulturális járulék • Foglalkozás – egészségügyi díj • Szerzői jogdíjak • 4. Társadalombiztosítási járulék • 5. Egészségügyi hozzájárulás • 6. Illetékek • 7. Vámszabályok

28. Külső környezeti elemek • A jogi környezet elemei • Államigazgatási jogok: szakhatósági engedélyek (építési, tűzoltósági, közegészségügyi stb.) • Önkormányzati jogok: közigazgatási döntések (reklámtábla, parkolási terület stb.) • Hatósági engedélyezés és szabályozás: utaztatási tevékenység feltételei, kategóriába sorolás rendszere • Büntetőjog: gazdasági bűncselekmények, vétségek • Polgárjog: szerződési kötelmi jog (utazási szerződés) • Munkajog: munkaszerződés

29. Külső környezeti elemek • Társadalmi és szociális környezet • Bizonyos szociális környezet mellett nem lehet turizmust létrehozni • Technikai környezet • Infrastruktúra helyzete • Politikai környezet • Fejlettség, stabilitás (sztrájk, tüntetés), demokrácia-diktatúra (kubai turizmus) • Ökológiai környezet • Környezetvédelem, természetvédelem (szelektív hulladékgyűjtés)

30. Vállalkozási formák a vendéglátásban A piacgazdaságra történő áttérés folyamatában kiemelkedő szerepet játszottak azok a jogszabályok, amelyek a vállalkozások lehetséges formáit szabályozzák. Az 1988. VI. törvény – Társasági Törvény A gazdasági társaságok körében • a jogi személyiség nélküli • a jogi személyiségű gazdasági társaságok különböztethetők meg.

31. Vállalkozási formák a vendéglátásban Jogi személyi Jogi személy kritériumai

32. Vállalkozási formák a vendéglátásban Gazdasági társaságot az állam, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és belföldi, illetve külföldi természetes személyek közös gazdasági tevékenység folytatására alapíthatnak. A gazdasági társaságok törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el, melynek keretében elsősorban azt ellenőrzik, hogy a társasági szerződés és más okiratok megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak.

33. Gazdasági társaság alapítása • Társasági szerződés megkötésével • Alapító okirat (egyszemélyes gazdasági társaság, ZRt.) • Alapszabály elfogadásával (NyRt) A társasági szerződést és az alapító okiratot valamennyi tagnak(alapítónak) alá kell írnia. A részvénytársaság alapszabályát a társaság alakuló közgyűlése fogadja el. Gazdasági társaság létesítő okiratát közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.

34. Gazdasági társaság alapítása A létesítő okiratnak tartalmaznia kell: • A gazdasági társaság cégnevét és székhelyét • A gt. tagjait, nevük, és lakóhelyük feltüntetésével • A gt. Tevékenységi körét • A társaság jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét, • A cégjegyzés módját • A vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét

35. Vállalkozási formák a vendéglátásban Gazdasági társaság a következő okokból szűnhet meg: • A társasági szerződésben meghatározott időtartam letelik, • Elhatározza jogutód nélküli megszűnését, • Más társasággal egyesül, vagy más formába alakul át, • Tagjainak száma – a Kft-t és Rt-t kivéve – egy főre csökken, • A bíróság felszámolási eljárás során megszűnteti, • a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja

36. Vállalkozási formák a vendéglátásbanJogi személyiség nélküli gazdasági társaságok Betéti társaság • Társasági szerződéssel a tagok közös gazdasági tevékenységre vállalkoznak, oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan és egyetemleges a társaságok kötelezettségeiért, míg legalább egy másik tag (kültag) felelőssége vagyoni hozzájárulása mértékéig korlátozott. • A társaság tevékenységében való közreműködésre csak a beltag köteles. • A társaság vezetésére és képviseletére a beltag jogosult. • Megszűnik a társaság, ha valamennyi beltag kiválik, illetve ha csak beltagok maradnak. A törvény értelmében ez utóbbi esetben lehetőség van a társasági szerződés módosításával közkereseti társasággá átalakulni.

37. Vállalkozási formák a vendéglátásbanJogi személyiségű gazdasági társaságok Korlátolt felelősségű társaság • Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakul. A törzstőke minimális összege 500 000 forint, az egyes tagok törzsbetétje 100 ezer forintnál nem lehet kevesebb. • A tag felelőssége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a szerződésben megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. • A társaság kötelezettségeiért a tag a törzsbetétje mértékéig felel. • A társaság legfőbb szerve a taggyűlés, amelyet évente legalább egyszer össze kell hívni.

38. Vállalkozási formák a vendéglátásban Egyéni vállalkozás • A társasági Törvény egyúttal a magánvállalkozás törvénye is, de az egyéni vállalkozásról szóló 1990. V. törvény egységesíti az egyéni vállalkozás szabályait és kimondja, hogy egyéni vállalkozás keretében bármilyen gazdasági tevékenység végezhető. • Egyéni vállalkozást minden belföldinek minősülő természetes személy alapíthat.

39. Egyéni vállalkozás • A törvény értelmében az egyéni vállalkozó egy vállalkozási igazolványt kaphat, de több tevékenységet is folytathat és több telephelyet tarthat fenn. • Az egyéni vállalkozó felelősségét a törvény korlátlan felelősségben határozza meg. • Az egyéni vállalkozói igazolványok kiadása a területileg illetékes Okmányirodákhoz tartozik. Itt az adószám, a KSH szám leadásával és a megfelelő nyomtatványok kitöltése után max. 30 nap elteltével történik az igazolványok kiadása.

40. Tulajdonosi és üzemeltetési konstrukciók • Tulajdonosok • Bérleti szerződés • Lízingszerződés • Franchise szerződés • Management szerződés

41. Tulajdonosok Tulajdonosi formában a vendéglátó egység teljes üzemeltetése felett az irányítási jogot (értékesítési és marketing politika, szervezeti felépítés, reklámtevékenység, árképzés, üzletpolitikai célok) a tulajdonos vagy tulajdonosok gyakorolják.

42. Bérleti szerződésÜzemeltetési jog • A bérlő a vendéglátó egységet saját nevében és saját számlájára vezeti, viseli a gazdasági kockázatot. • A tulajdonos haszna a bérleti díj, kötelessége az ingatlan biztosítása, rekonstrukció költsége (az értékcsökkenést a bérbeadó számolja el). • A tulajdonos (fix vagy határozatlan időre szóló) bérleti szerződést köt az üzemeltetővel, aki az üzemeltetési jog ellenében bérleti díjat fizet a tulajdonosnak. A bérleti díj az üzemeltető költsége. • Bérleti díj = Tulajdonos ktg-ei + haszon (>banki kamat)

43. LízingszerződésTulajdonjoggá váló bérleti jog Az üzemeletetést teljesen a bérlő irányítja. Fajtái: • Ingatlan vagy teljes (ingatlan, gépek, felszerelések – eltérő futamidővel) • Fix összegű (állandó, progresszív, degresszív) vagy fix + forgalomtól függő • Visszlízing (sale and lease back). Fejlesztési hitelnyújtás helyett a hiteladónak nagyobb biztonságot jelent.

44. Franchise szerződésNévhasználati jog A franchise átadó egy – eredményesen kipróbált – komplex rendszert ad át a vállalkozásnak, aki saját beruházás alapján és rendszerlicencdíj fizetés ellenében az üzletet önállóan, meghatározott ideig saját hasznára üzemelteti.

45. Feasibility Study elkészítése Beruházást megelőző legfontosabb feladat: Megvalósíthatósági tanulmány - feasibility study elkészítése Rendszerezett felmérés, mely egy új létesítmény létrehozásának piaci és pénzügyi lehetőségeit, hatásait vizsgálja meg.

46. Az új vendéglátó egység beruházását megelőző szakmai előkészítő, információs munka Előkészítés – kivitelezés – döntés Tervezési program: • Tulajdonos, beruházó adatai • Telepítés helye, megnevezése • Vendéglátó egység besorolása, minősítése • Alapkapacitások • Várható energiafelhasználás • Létszám és üzemeltetési jellemzők • Műszaki ismertetés • Műszaki pénzügyi ütemezés

47. Feasibility Study elkészítése A megvalósíthatósági tanulmány általánosságban a következő részeket tartalmazza: • területi régió vizsgálata • versenyhelyzet vizsgálata • kereslet vizsgálata • az ingatlan típusa, méretei • telepítés (fekvés, környezet) tervei • a vendégforgalom helyiségeinek kialakítása és berendezése • az üzemi helyiségek kialakítása, berendezése • hatósági és szakhatósági engedélyek beszerzése • műszaki tervek • pénzügyi fedezet • várható üzemelési eredmények vizsgálata

48. Vendéglátó vállalkozások üzemeltetésének jogi feltételrendszere Működési engedély iránti kérelem A kérelem legfontosabb elemei: • A rendelet hatálya minden „kereskedőre” (vendéglátó vagy szálláshely szolgáltatóra) kiterjed • „Kereskedelmi” tevékenység csak működési engedéllyel rendelkező üzletben folytatható • A működési engedély az üzlet helye szerinti illetékes település jegyzőjétől kérhető

49. Működési engedély iránti kérelem A kérelemben meg kell jelölni: • Az üzlet elnevezését • Az üzlet címét • A folytatni kívánt üzletköri tevékenység(ek)et • Az üzlet fő tevékenységére utaló elnevezést • Az üzlet tulajdonosát, használatának jogcímét • Az üzlet napi/heti nyitvatartási idejét

50. Működési engedély A kérelemhez csatolni kell: • Érvényes cégpapírok (Alapító okirat, Társasági szerződés, cégbejegyzést tanúsító végzés, egyéni vállalkozói igazolvány) • Az üzlethelyiség használatára való jogosultságot igazoló okiratot (bérleti szerződés, adásvételi szerződés, tulajdoni lap) • Szakhatósági hozzájárulások