Védtelen „védett csoportok”

1. Védtelen „védett csoportok” A nemi és az etnikai diszkrimináció sajátosságai Kovács Edina

2. Védett csoportok az antidiszkriminációs törvény szerint: • Nem • Faji hovatartozás • Bőrszín • Nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozás • Fogyatékosság • Anyaság (várandósság) vagy apaság • Szexuális irányultság • Életkor • Társadalmi származás • Vallási vagy világnézeti meggyőződés

3. Nők mint diszkriminált csoport • Számszerűleg többségben vannak • Keresetük a férfiakénak 86 százaléka (szellemi foglalkozásúak esetében 65 százaléka) • Politikai képviseletük 9,1 százalékos a jelenlegi parlamentben • Bűncselekményekben ötször gyakrabban jelennek meg sértettként, mint elkövetőként

4. Néhány adat a munkaerő-piaci diszkriminációhoz • 1910-ben Budapesten a 7 éven felüli női lakosság foglalkoztatási rátája: • 38,5 % • 2005-ben a nők foglalkoztatási rátája: • 51% • (a férfiaké 63 %) • 2003-ban a 3 vagy több gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája: • 12,6 %

5. Romák mint diszkriminált csoport • A magyar népességben kb. 500 000 fő • De a 2001-es népszámláláskor 191 000 fő vallotta magát cigány nemzetiségűnek • A 2003-as vizsgálat szerint 56 százalékuk a lakosság alsó jövedelmi tizedéhez tartozik

6. Mi a helyzet a roma nőkkel? • A roma férfiak foglalkoztatási rátája 28 százalék (KSH 2003) • A roma nők foglalkoztatási rátája 15,1 százalék • 15-39 éves korosztályban a legalább érettségizettek aránya 3,5 százalék (a férfiaké 3,4 százalék)

7. Hasonló szerkezet

8. A „társadalmi nem” sajátosságai • a férfiak és a nők közötti munkamegosztás társadalmilag meghatározott • az azandék között egy fiatal vagyonos férfi fiú vesz feleségül, míg elég időssé nem válik (Evans-Pritchard, 1970) • Dahomeyben egy nő férjjé válhat, ha elegendő hozománnyal rendelkezik (Herskovitz, 1937)

9. Hasonlóságok: azonos szerkezet • változatosság, sokféleség értékelése a „különbség” helyett • emberi jogi oktatás szerepe • antidiszkrimináció – a sztereotípiák leküzdése • interkulturális tanulás (a társadalmi nemek között is?)

10. Különbségek

11. Különbségek • a nemi szempontból kevert csoportok „normálisnak” tűnnek, az „interkulturális” csoportok különleges elbánásban részesülnek (interkulturális tanulás, ifjúsági csere, stb.) • az etnikai hovatartozást sokkal könnyebb nem meghatározottként látni, a (társadalmi) nem fogalma nagyon élesen meghatározott • a reprodukció módja a heteroszexualitás

12. Csomópontok • állítsuk fókuszba az egyéni identifikáció alakulásának folyamatát • figyeljük meg, milyen hatalom befolyásolja az egyéni identitás alakulását • vegyük észre, milyen nagy mértékben eltérő különbségeket mutatnak az egyéniségek • figyeljünk arra, hogy az egyik kategória hogyan működik sztereotípiaként egy másik kategóriában • folyamatosan váltogassuk az egyes kategóriák közötti nézőpontot • ne vegyünk semmit „készpénznek”

13. Összegzés Tudatában kell lennünk, hogy mind a szexizmus, mind az etnikai kirekesztés biológiai természetűnek tulajdonít bizonyos történetileg megalapozott társadalmi különbségeket. Az ok-okozati viszony megfordul. Pierre Bourdieu