320 likes | 443 Views
MAGYAR GÉNIUSZOK. Prof. Dr. Czeizel Endre. Család. Iskola. Speciális mentális adottságok. Általános értelmi adottság. Kreativitási adottság. Motivációs adottság. Kortárs csoportok. Társadalom. A 2x4 faktoros talentum modell. A humán genetika és kreatológia alaptörvénye.
E N D
MAGYAR GÉNIUSZOK Prof. Dr. Czeizel Endre
Család Iskola Speciális mentális adottságok Általános értelmi adottság Kreativitási adottság Motivációs adottság Kortárs csoportok Társadalom A 2x4faktorostalentummodell
A humán genetika és kreatológia alaptörvénye P = „produkció”= teljesítmény = képesség G = genetikai komponens = adottság E = „edukáció” = tanultság P = G E Tehetség = kivételes adottság Talentum = kivételes képesség Géniusz = egészen kivételes képességű személyiség
A kivételes képességű emberek és a magyar „géniuszok” nemi aránya az 1700 és 1900 között Magyarországon születettekben Jászai Mari Kaffka Margit Lesznai Anna
A nők száma és aránya a Nobel-díjasok között a díj első 100 évében Marie Curie (Maria Sklodowska) 1903-ban fizikai, 1911-ben kémiai Nobel-díj
A férfi és női népesség általános értelmi szintjét jelző értékek eloszlása
Magyarázat A nőkben lappangó szokatlan (hibás vagy kiváló) gének a fiaikban megjelennek A kb. 25 000 génünk közül mintegy 10 000 a központi idegrendszer működésével kapcsolatos Az általános értelmiségi „adottság” hátterében mintegy 1 000 gén áll Ebből az X nemikromoszómában mintegy 200 van, tehát 20%, pedig az összes génnek csak 4%-a található meg e kromoszómában
Következmény Az értelmi fogyatékosok között 30%-os fiú/férfi többlet A kivételes értelmi képességűek közötti férfi többlet? Az értelmi fogyatékos és géniusz férfiak többletéért elsősorban az anyai gének felelősek
Speciális mentális képességek nemi eltérése Verbalitás – beszéd kezdete teljesítmény oka Térbeli tájékozódás – matematika (zeneszerzés) teljesítmény oka Agyanatómiai magyarázat „Esélyegyenlőség”
Kreativitás Globális gondolkodás (férfi) Részlet érzékenység (nő) Racionalitás – emocionalitás Agresszivitás – közösségi érzés
Motiváció Általános – középiskola A lányok jobbak Főiskola – egyetem A fiúk jobbak (?)
Tanulság A két nem szellemi adottságai némileg (mennyiségileg) különböznek, ez nem jelent jelentős (minőségi) eltérést a képességekben A nők szellemi adottságaiban még különösen óriási tartalékok vannak
Tanulság De azért: „... mi férfiak férfiak maradjunk és nők a nők – szabadok, kedvesek, s mind ember” (József Attila)
Ralph. W. EMERSON (1803-1882): „A nemzetek nagyságát az határozza meg, hogy mennyi géniuszt adtak a világnak, és milyen tiszteletben részesítették őket.”
AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA: • Szubjektív: „tudati infantilizmus” vagy „nemzeti Szuper-Ego” • Objektív: • A genetika törvényszerűségeiből következően minden népességben a potenciális géniuszok relatív gyakorisága azonos. • A tudományos igényű vizsgálatok szerint a különböző népességekben a különböző géniusz típusok relatív gyakorisága jelentős eltérést mutat. • A külső, társadalmi hatások eltérése miatt a kivételes veleszületett adottságok eltérő arányban bontakoznak ki a különböző népességekben.
A MUZSIKUS GÉNIUSZOK RELATÍV GYAKORISÁGÁRA ALAPOZOTT ORSZÁG SORREND
A KÉPZŐMŰVÉSZ GÉNIUSZOK RELATIV GYAKORISÁGÁRA ALAPOZOTT ORSZÁG SORREND
IGAZ-E, HOGY A KIVÉTELES TEHETSÉGEK (POTENCIÁLIS GÉNIUSZOK) MINDIG KÉPESEK KÜLÖNLEGES ADOTTSÁGAIK VALÓRA VÁLTÁSÁRA?
A MÚLT SZÁZADBAN VILÁGRA JÖTT MAGYAR GÉNIUSZOK SZÜLETÉSI ÉVE TÍZÉVES BONTÁSBAN
Az 1700 és 1900 közötti 200 évben született géniuszok nemzeti származása
A MAGYAR GÉNIUSZ VESZTESÉG MÉRTÉKE • A potenciális férfi géniuszok mintegy 90 %-a veszhetett el. • A potenciális női géniuszok kb. 99 %-a nem volt képes kivételes szellemi adottságait valóra váltani.
A GÉNIUSZ-VESZTESÉG OKAI • Történelmi körülmények • Gazdasági helyzet • Pedagógiai felkészületlenség • Társadalmi intolerancia • Géniuszok önpusztítása
A 175 MAGYAR GÉNIUSZ VALLÁSI SZÁRMAZÁSA AZ 1700 ÉS 1900 KÖZÖTT SZÜLETETTEKBEN
A LEHETSÉGES MAGYARÁZATOK • Beltenyészet pozitív hatása • Fokozott szelekció • Szociokulturális hatás
SZOCIOKULTÚRÁLIS HATÁSOK • Írásbeliség • A „zsidó-anya” • Oktatás • Társadalmi kirekesztettség (pénz, értelmiségi pályák) • Mobilitás • Egészségesebb életmód • Összetartás
KI A MAGYAR?MI A MAGYAR? Az igazi kérdés:ÉRDEMES-E MAGYARNAK LENNI?