Download
1 / 18
180 likes | 271 Views
Kutatási összefoglaló II.: A rendezvényekhez kapcsolódó kvalitatív kutatások. A kutatás háttere és céljai.
E N D
Kutatási összefoglaló II.: A rendezvényekhez kapcsolódó kvalitatív kutatások
A kutatás háttere és céljai • Az Európai Élelmiszerlánc Parlament – FOODLAWMENT EGYESÜLET a KEOP 6.1.0/C/09-2009-0005 szám alatt futó projektjéhez tartozó közvélemény-kutatási feladatok lebonyolításával bízta meg a Medián Közvélemény és Piackutató Intézetet. • A megbízás tartalma kvalitatív és kvantitatív kutatások lebonyolítása a Kajamustra kampányhoz és rendezvényekhez kapcsolódóan. • A kutatás céljai: • Az élelmiszerfogyasztás környezettudatosságával kapcsolatos tájékozottság, attitűdök, és a környezettudatos magatartásformák társadalmi-demográfiai összefüggéseinek feltárása két meghatározott célcsoportban. • Célcsoportok: • Kelet-magyarországi városokban tanuló egyetemisták, főiskolások. • Kelet-magyarországi, gyermeket nevelő családok. • A kutatás: A célcsoportokra reprezentatív, 500 fő telefonos megkérdezésével végzett kérdőíves vizsgálat • A kvalitatív kutatások tartalma: • fókuszcsoportos kutatás a rendezvény előtt és után 10-10 fő részvételével, • passzív megfigyelés a rendezvényeken.
A rendezvények hatása I. • A környezetvédelemről való tudás elsősorban a környezettudatosság-kampányokban leggyakrabban előforduló tényezőkre korlátozódik. • A rendezvények ehhez képest új információval szolgáltak a diákoknak: • általában az élelmiszerfogyasztás környezetvédelmi vonatkozásairól, ezen belül elsősorban • a szállításból fakadó környezetszennyezés problémájával kapcsolatban, • az egyes élelmiszerek ivóvízigényével kapcsolatos meglepő adatok formájában, • az intenzív gazdálkodásról, a vegyszerek beláthatatlan • hatásairól, megkérdőjelezhető biztonságosságukról. • A rendezvények emocionálisan aktiválták, tartalommal és tenni vágyással töltötték meg a berögződött, de felszínes tudáselemeket a környezetvédelemmel kapcsolatban. • Akik látták a kiállítást, ígéreteik szerint a jövőben jobban oda fognak figyelni arra, hogy milyen messziről érkezik egy termék és hogy mely élelmiszerek előállítása nagy vízigényű.
A rendezvények hatása II. Első asszociációk a környezetvédelemmel kapcsolatban rendezvény után rendezvény előtt • utókornak fontos fenntartani; • már most kell, hogy tegyünk az utókorért; • fenntarthatóság; • „csak mi tehetünk ezért valamit”; • erdőirtások, biodiverzitás; • a Föld élhetőségének fenntarthatósága a jövő generációk számára; • ne vágjuk ki a fákat, erdőket; • szemétgyűjtés – nem dobáljuk szét a szemetet • Greenpeace, napkollektor, energiafűz; • szelektív hulladékgyűjtés, környezetbarát energia; • fenntarthatóság; • állatok és növények védelme, ózonréteg védelme; • szelektív hulladékgyűjtés • napenergia; • szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás • Jellemzőbbek az említések között a kontextus nélküli, egyedi cselekvések; legjobban internalizált ezek közül a szelektív hulladékgyűjtés és a megújuló energia • Erősebb hangsúly a fenntarthatóságon; • megjelenik az egyéni felelősség a válaszok között.
Környezettudatosság I. • A fókuszcsoportok és a passzív megfigyelés a rendezvényeken egyaránt arra mutattak rá, hogy a környezettudatosság a felsőoktatási intézmények hallgatóinál (a rendezvény megtekintése előtt)jól megtanult, ellenérvektől mentes, de felszínes, a mindennapi magatartásra csak korlátozott hatást gyakorló szlogenek gyűjteménye. • A környezetvédelemmel kapcsolatos tudás néhány jól beépült témára korlátozódik, amelyek gyakran jelentek meg az elmúlt évek környezettudatosság kampányaiban.
Környezettudatosság II. • fenntarthatóság (gondoskodás a környezetről, a természetről a jövő számára), • az említés szintjén néhány jól beépült elvárható környezettudatos magatartásforma • fosszilis energiaforrások Legkönnyebben hozzáférhető asszociációk a környezetvédelemmel kapcsolatban: • szelektív hulladékgyűjtés, • energiatakarékosság, • bevásárlószatyor kérdése, • megújuló energia Jól beépült elvárható magatartásformák: ritkábban jelenik meg • víztakarékosság • egyéni felelősség (a rendezvény előtti csoportban), • élelmiszerfogyasztás környezetvédelmi vonatkozásai nem jelenik meg spontán módon, vagy csak nagyon korlátozottan:
Környezettudatosság III. • A környezettudatosság összefüggései más normákkal: • a lakókörnyezet tisztán tartása, utcai szemetelés problémája gyakran kerül szóba a környezetvédelemmel kapcsolatban; • takarékosság az energiatakarékosság a környezettudatos magatartásformák leginkább gyakorolt eleme; nem különíthető el a hétköznapi takarékosság problémájától; • egészséges életmód, egészséges táplálkozás szorosan összefonódik a környezettudatossággal • mind a gyalogos és kerékpáros közlekedés, • mind a táplálkozás esetében)
Környezettudatosság IV. • Miért nem tesszük meg, ha tudjuk, hogy meg kellene tennünk? • lustaság, kényelem • lehetőségek hiánya • „Otthon mi szelektíven gyűjtjük a szemetet, de én itt, Szegeden nem találtam meg,hogy hova vihetném; persze, nem is nagyon kerestem.” • „Nem viszek 15 kiló papírt három kilométerre, az pedig nincs megoldva, hogy szelektíven elszállítsák” • információhiány • „Sokan nem is tudják, hogy milyen szemetet hova kell dobni” • „Nem kapnak az emberek elég tájékoztatást” • bizalmatlanság azzal kapcsolatban, hogy a • szelektíven gyűjtött hulladékot szelektíven • kezelik-e „A kollégiumban, az egyetemen, lehet látni, hogy a takarítónő egy helyre üríti a szelektív szemeteseket” „Ez van egész Szeged szintjén is, egy konténerbe ürítik”
Környezettudatosság V. • Miért nem tesszük meg, ha tudjuk, hogy meg kellene tennünk? • anyagi szempontok • „A napkollektor, a bio élelmiszer drága” • „Egyetemistaként nem tudunk többet tenni, nem engedhetjük meg magunknak” • a minta hiánya • „Ha azt látnám, hogy tízből legalább három ember odafigyel, akkor valószínűleg nekem is” • „Nem látom, hogy megérné szelektíven gyűjteni a szemetet, mert a többiek nem csinálják” • kormányzati szinten jobban kellene kampányolni • „Az emberek ezt nem fogják maguktól elkezdeni, a médiában és kormányzati szinten jobban kellene foglalkozni ezekkel a témákkal” • Magyarországon az emberek nem nyitottak a közösségi cselekvésre, a közösségi érdekekre • „Ilyen a társadalom morálja, Magyarországon az emberek csak akkor csinálnak valamit, ha rákényszerítik őket”
Környezettudatosság VI. • Kik környezettudatosak és miért? • A környezettudatos magatartás életmódfüggő: • egyrészt: a családok, saját háztartással rendelkezők jobban oda tudnak rá figyelni; • másrészt az egyetemisták csoportján belül is különbséget jelent a környezettudatos magatartás szempontjából, hogy éppen milyen életformát folytatnak (bulizós vagy megállapodott; otthon lakik, kollégiumban vagy albérletben) a fókuszcsoportok résztvevői szerint. • A környezettudatosság új jelenség a megkérdezettek szerint, a szüleik generációja kevéssé, az idősek pedig még kevésbé foglalkoznak vele. • A fiatalokat érdekli a legjobban, de közülük inkább a fiatal családokat, gyermekeseket.
Fenntartható élelmiszerlánc I. • A fenntartható élelmiszerlánchoz kapcsolódó környezettudatos magatartásformák jelentős része új vagy legalábbis nem jól beépült információ volt a rendezvényeket látogató diákok számára: • odafigyelni arra, hogy minél közelebb gyártott terméket vásároljanak, • túlfogyasztás elkerülése, • húsfogyasztás csökkentése, • egyes élelmiszerek előállításának vízigénye, • a konyhai tárolás, főzés környezetvédelmi aspektusai, • de ide sorolható az is, hogy a bio élelmiszer elsősorban az egészséges táplálkozás részeként élt a tudatukban • és nem kapcsolódott össze szorosan sem a • környezetvédelemmel, sem a helyi kistermelők • támogatásával. • Egyedül a környezetbarát csomagolás fontossága • nem volt újdonság a résztvevőknek ebben a témában.
Fenntartható élelmiszerlánc II. • Az élelmiszer-fogyasztással kapcsolatban a fenntarthatóság jól kapcsolható már meglévő, beépült igényekhez, normákhoz: • Egészséges táplálkozás: a vegyszermentes előállítású, tartósítószereket, ízfokozókat nem tartalmazó élelmiszerek iránt nagy az igény; amennyiben megfizethetőnek tartanák, a beszélgetés résztvevői ilyet választanának. A családdal kapcsolatos felelősség valószínűleg a jövőben tovább fokozza a mostani diákok elkötelezettségét az egészséges táplálkozás még nagyobb hangsúlyt kap szerintük a gyereket nevelők körében. • Minőség: a biotermékek beltartalmi értékekben • gazdagabbak, jobb minőségűek. • A résztvevők számára erős előnyt élvez • (gazdasági megfontolásból, de emocionálisan is) • a magyar termék a külföldivel szemben; • a kistermelők terméke a multik által kínálttal • szemben.
Fenntartható élelmiszerlánc III. • A biotermékekkel és azok azonosításával kapcsolatban a diákok jellemzően tájékozatlanok: • A biotermékeket helyesen kötik a műtrágyahasználat és a növényvédőszerek hiányához, de ezzel kapcsolatban mélyebb ismeretük nincs. • Nem ismerik a minősítő rendszereket, amelyek alapján tudni lehet, hogy egy élelmiszer jogosan használja a bio minősítést vagy sem. • „Onnan tudom, hogy bio, hogy rá van írva” • „Külön polcon tartják őket, innen lehet tudni” • Csak nagyon kevesen ismernek olyan • logókat, amelyek alapján tájékozódhatnak • az élelmiszerek minősítéséről. • Nem kötnek viszont semmilyen negatívumot, • minőséghiányt a bio élelmiszerekhez.
Fenntartható élelmiszerlánc IV. • Miért nem tesszük meg, ha tudjuk, hogy meg kellene tennünk? • Az élelmiszereknél különösen fontos az ár visszatartó ereje, szinte az egyetlen tényező, ami a környezetbarát termékek választásának útjában áll. • „Kétszeres vagy háromszoros áron kaphatóak az ilyen termékek” • „Onnan tudom, hogy bio, hogy sokkal drágább” • „Nálunk, diákoknál ez szóba sem jöhet” • Nagy energiabefektetést igényel minden élelmiszernél utánanézni, hogy honnan származik, nem kielégítő az ezzel kapcsolatos tájékoztatás az üzletekben. • Nem ismerik a bio minősítést, a logókat, • amelyek alapján választhatnának.
A rendezvény értékelése • A rendezvény előtti beszélgetés résztvevői a programot elsősorban a bio élelmiszerek és az egészséges táplálkozás témájához kötötték. • A rendezvény utáni beszélgetés résztvevői szerint a kiállítás: • érdekes, • újszerű, • inspiratív volt; • több új, meghökkentő információval találkoztak, • látványosnak és érdeklődést felkeltőnek találták a bemutatás módját. • Véleményük szerint több ilyen tartalmas rendezvényre • volna szükség a témában és nagyobb nyilvánosság • járna az ilyen megmozdulásoknak. • Kritika: „Hiányoltam egy három perces videót, amelyben összegyűjtik • a sokkoló, meglepő információkat.”
