A decubitus megelőzése

1. A decubitus megelőzése

2. PREVENCIÓS TEVÉKENYSÉGEK CÉLJA - decubitus kialakulása szempontjából veszélyeztetett betegek kiszűrése - rizikófelmérés (kockázatfelmérő eszközök alkalmazásával) a FELVÉTEL napján (2 óra)‏ - rizikó kategória szerinti, egyénre szabott, szövetkárosodást megelőző ápolás végzése

3. PREVENCIÓS TEVÉKENYSÉGEK JELENTŐSÉGE A decubitus rövid időn belül (akár 1/2 órán belül is) kialakulhat, ezért nagyon fontos , hogy a kockázatfelmérés időben megtörténjen)‏

4. PREVENCIÓS TEVÉKENYSÉGEK JELENTŐSÉGE Rizikókategóriák rangsorolása: - nem veszélyeztetett kategória - közepes rizikókategória - magas rizikókategória - kialakult decubitus

5. PREVENCIÓS TEVÉKENYSÉGEK JELENTŐSÉGE Újrafelmérés: - a nem veszélyeztetett, a közepes és a magas rizikókategóriába tartozó betegeket folyamatos megfigyelés, ellenőrzés alatt kell tartani - újrafelméréssel a decubitus (legmagasabb rizikókategória) visszaszorítható - az újrafelmérés eredménye befolyásolhatja a prevenciós ápolási tervet

6. PREVENCIÓS TEVÉKENYSÉGEK Rizikófelmérés A mozgásban gátolt, alultáplált, inkontinens, vagy bénult betegeken az előjelző tényezők felmérése

7. PREVENCIÓS TEVÉKENYSÉGEK Rizikófelmérés A nyomásnak kitett testfelszíneken a bőr állapotának ellenőrzése (vérbőség, elszíneződés, kifehéredés, márványozottság, oedema, bőrkárosodás, szövethiány, nyomó-, nyíróeszközök felmérése)‏ A beteg testhelyzetének, mozgékonyságának, hely és helyzetváltoztatásának megfigyelése

8. PREVENCIÓS TEVÉKENYSÉGEK • Forgatási idő meghatározása (vörösség időtartam mérés - 15 perc kb. 30 perces hypoxiára utal!)‏ • Kontinencia- inkontinencia megfigyelése • Tápláltsági állapot és folyadékigény felmérése (Se. Albumin, Prealbumin érték) • A beteg és a hozzátartozó decubitussal kapcsolatos ismereteinek felmérése • A felmérés eredményeinek dokumentálása

9. A prevenció célja (összefoglalva)‏ a bőr elhalásának megelőzése, a tartós nyomás csökkentése, a vérkeringés stimulálása.

10. Személyi szükséglet • Ápolási asszisztens, szociális gondozó és ápoló • Ápoló, szakápoló • Gyógytornász • Együttműködő beteg (a beteg bevonása a megelőzési terv kialakításába és végrehajtásába)‏

11. A prevenció eszközei tiszta ágynemű, antidecubitor szivacsmatrac, inkontinencia betétek, speciális betegalátét, kényelmi ülőpárna ( gyopár párna)‏ kapaszkodó, bőr tisztántartásához szükséges eszközök, bőrápoláshoz szükséges kenőcsök, frissítő oldatok. • Ha a megelőzéshez speciális eszközök nem állnak rendelkezésre használjunk puha párnákat, takarót, vattából-gézből készített puha alátéteket a nyomás csökkentésére.

12. A nyomási fekély megelőzésére vagy kezelésére szolgáló eszközök csoportosítása A nyomás alatt lévő területek károsodását csökkentő eszközök Párnák, áthidalóeszközök A beteg forgatásában segítő eszközök A nyomást minimálisra csökkentő vagy kiegyenlítő eszközök Váltakozó légmatrac, vízágyak

13. Megelőzés eszközei • Légmatrac

14. Megelőzés eszközei  Antidecubitus matrac (70 kg alatt és felett)  Lepedő, betegalátét (incontinentia betét és nadrágpelenka)

15. Megelőzés eszközei • Gyopár párnacsalád:  Az "öt párna" módszer alkalmazásával tehermentesíthető a keresztcsont tájék és egyéb olyan testrészek, ahol a decubitus kialakulásának veszélye valószínű.A már decibutálódott testrészek tehermentesíthetőek.

16. Prevenciós feladatok • A bőrelváltozások észlelése, nyomási behatás kerülése • Bőrvédelem: A testhelyzet változtatása, gyakori (óránkénti) oldalra fordítással /J – B oldalra, hasra/ kitámasztással – ha kell segítséggel, • A beteg tisztántartása: mosdatás, fürdetés, szárazra törlés, az összefekvő, a bepárásodásra hajlamos bőrfelületek hintőporozása, gézlappal, textíliával fedve • Vérkeringés javítása: nyomásmentesítés, forgatás, mozgatás, a test melegen tartása, frottírtörölközővel való enyhe dörzsölés, vagy mentolos - szaliciles alkohollal történő bedörzsölés

17. Bőrgondozás Gondoskodjunk a beteg megfelelő testi higiénéjének szakszerű kielégítéséről. Bőrápolásnál minden esetben kerüljük el a bőr túlzott dörzsölését, durva törölköző használatát. Fürdetés után a bőrbe hidratáló krémet masszírozhatunk, vagy frissítő oldatokat alkalmazhatunk. Vegyük figyelembe, hogy a bőrfrissítő oldatok a bőrt száríthatják. A beteg bőrére hintőport és testápolásra szánt kenőcsöt (krémet, folyadékot ) egyszerre ne használjunk. A testváladékokkal közvetlenül érintkező testfelületet zsíros típusú krémmel óvhatjuk a felázástól. Vegyük figyelembe, hogy a kenőcsök, oldatok használata önmagában nem előzi meg a felfekvést.

18. Bőrgondozás Figyeljünk a betegnél a széklet rendezésére, ha szükséges tájékozódjon az addig használt módszerekről, gyógyszeres megoldásokról Az ágytálat, vizelőedényt csak szükség szerinti ideig hagyjuk a beteg alatt. Ágytálat a használat előtt hintőporozzuk be, így alkalmazásnál az edény csúszását könnyíti. Ha már kialakult a felfekvés a keresztcsonton, ágytálat nem használhatunk a betegnél. A beteg bőre a lehető legkevesebbet érintkezzen vizelettel, izzadsággal vagy sebváladékkal átitatott ágyneművel, ruhával. Ha szükséges használjunk inkontinencia betétet a vizelet, széklet, sebváladék felfogására. A beteg testi ápolása mellett fordítson gondot a lelki gondozásra is, így nagyobb az esély a gyógyulásra vagy az élethelyzetének elfogadására.

19. A PREVENCIÓ KIVITELEZÉSE(HASZNOS TANÁCSOK- 1)‏ • A beteg pozícionálásához használjunk speciális pozícionáló eszközöket, ennek hiányában párnákat • Legyen a beteg lepedője, párnája sima, ráncmentes • Tanítsuk meg a beteget arra, hogy 15 percenként önállóan változtassa meg a testhelyzetét, ha képes rá • 30-90 percenként változtassuk a beteg testhelyzetét • Az ágy fejrészét 30 fokos szögnél magasabbra ne emeljük meg! • Az oldalsó pozíció szöge se legyen 30 foknál nagyobb! • Alkalmazzunk speciális nyomáscsökkentő, illetve kényelmi eszközöket • Tilos a beteg 90 fokos pozícionálása • Tilos a vörös bőrterületet dörzsölni, melegítőlámpával melegíteni • Ha a beteg tud járni, óránként sétáljon, ha lehetséges

20. A PREVENCIÓ KIVITELEZÉSE(HASZNOS TANÁCSOK- 2.)‏ • Világosítsuk fel a beteget és hozzátartozóit a prevenciós tevékenységekről (főleg a mozgatásról, pozícionálásról) és az eszközök alkalmazásáról • Szakmailag megfelelő emelési, forgatási és szállítási technikákat alkalmazzunk, használjunk betegemelő eszközt (ne aktiváljuk a nyíróerőket, csökkentsük a sérülés kockázatát!)‏ • Alkalmazzunk folyamatos fájdalomkontrollt • Vonjunk be gyógytornászt és dietetikust az ellátásba • A beteg bőre legyen mindig tiszta és száraz (nedvektől mentes)- különösen a hajlatok, redők, összefekvő területek • A beteg bőrét soha ne dörzsöljük • Használjunk vitaminos hidratáló krémet

21. A PREVENCIÓ KIVITELEZÉSE(HASZNOS TANÁCSOK 3.)‏ • A beteg ruházata legyen mindig tiszta, száraz • Az inkontinens betegek gyakori pelenka-cseréje, test higiénéje legyen biztosított. • Biztosítsunk a beteg számára magas fehérjetartalmú, vitamin- (C-vit.) és ásványi anyag dús táplálékot (dietetikus bevonása, napi ötszöri étkezés biztosítása, tápszerek)‏ • A folyadékbevitel legyen gyakori (30-60 percenkénti)‏

22. PREVENCIÓS TEVÉKENYSÉGEK • Nyomáscsökkentés! Amilyen gyorsan csak lehet! • Önálló mozgás segítése • Kontinencia segítése, inkontinencia ellátása, • Megfelelő test higiéné biztosítása • Megfelelő táplálás és folyadékbevitel • A beteg és hozzátartozó oktatása

23. Decubitus prevenció – önálló ápolói kompetencia A decubitus kialakulása között csak igen kevés idő telik el. A kialakult decubitus gyógyítása sokkal nehezebb és lényegesen költségesebb, mint a prevenciója, ezért a veszélyeztetett betegeknél még a bőrjelenségek kialakulása előtt (!) meg kell kezdeni a profilaxist.