Az anorexia és a bulimia nervosa közötti kapcsolat megértése egy svéd nemzetközi ikermintán

1. Az anorexia és a bulimia nervosa közötti kapcsolat megértése egy svéd nemzetközi ikermintán Kovács Petra BME Kognitív pszichológia I. évfolyam 2012. Április 18.

2. Bevezetés • a két betegség tünetei között nincsenek stabil határok • Azt vizsgálják, hogy milyen genetikai és környezeti hatásoknak tulajdoníthatók az átfedések • Gyakori átfedések vannak a betegségek között, tipikusan az első 5 év során • Ikeranalízisek mutattak már kapcsolatot: evési zavarok és depresszió, valamint pszichiátriai betegséggekkel

3. Módszer és Eszközök Résztvevők • 1959-1985 között született ikrek STAGE-STR adatbázis (kb. 85000 ikerpárt tartalmaz) • 1300 kérdés, 34 egészségügyi és demográfiai témát öleltek át • Végül: 7000 egypetéjű és kétpetéjű nő ikerpárt vettek bele a mintába

4. Eszközök • Egypetéjű vs. Kétpetéjű • „Amikor kicsik voltatok, olyanok voltatok „mint a borsó meg a héja”, vagy inkább mint két barát?” • Gyakran kevertek össze benneteket? • Akik nem egyformán válaszoltak, vagy nem volt egyértelmű, egy 198 ikerpáron validált algoritmus alapján lettek besorolva 2. Kiterjesztett, online Strukturált Klinikai Interjú • Szűk és kiszélesített kritérium • Pl. „Azalatt az idő alatt, amikor súlyt vesztett, kövérnek érezte magát?” (AN); „Melyeket tette, miközben falási rohamai voltak? Meghánytatta magát? Hashajtót szedett be? Vizelethajtót szedett be? Diétás szereket? Két óránál tovább tartott edzést? Gyorsan evett vagy semmit? Más módszerek?”

5. Statisztikai elemzések • Alapvető elemzések • Faktorok: 1. összegzett genetikus hatások (pl. öröklés); 2. közös környezeti hatások (pl. szülői nevelés); 3. egyéni környezeti hatások (pl. baleset, ami csak az egyiket érte) • SEM modellezésmeghatározza, hogy milyen arányban játszik szerepet az adott faktor • A jelenlegi tanulmány • Korrelációk a genetikus, egyéni és nem egyéni környezeti hatások között

6. Eredmények • Az előfordulás tekintetében nem volt különbség az egypetéjű és a kétpetéjű ikrek között, sem az AN sem BN esetében • A korreláció a szűk AN és BN között genetikai faktor esetében: 0,46; egyedi környezeti tényezők esetében: 0,43.

7. Megbeszélés • Mind a két betegségnél megjelennek a genetikai hatások • genetikus korreláció van a szűk AN és BN között, de nem mutat teljes átfedést • Az BN során 27% fölötti személy számolt be AN vonásokról is; AN során pedig 20-50% • Megközelítőleg a fele a genetikus faktoroknak felelős a két betegségért, a maradék pedig független tőlük • A szűk AN 0,57-os korrelációt mutatott a genetikai faktorokkal, míg a bővebb esetében 0,29%. • A szűk AN inkább köszönhető genetikai befolyásnak • A szűk BN és a széleskörű BN esetében 0,62 és 0, 61 volt a korreláció a korábbi mintákkal

8. Problémák • On-line felvétel • Más skandináv minták konfidenciaintervallumába beleesik • A személyek életkora, lehet hogy eltér az utolsó diagnózistól, vagy még megtörténhet • A közös kontextuális faktorok nem biztosak úgy, hogy nincs akkora összehasonlítási alapunk (másik iker jelenléte) • A genetikai és a kontextuális eredmények szélesebb konfidenciaintervallumba kellene, hogy tartozzanak • Csak nők tartoznak a mintába • Svéd minta