A három magyar egészségfinanszírozási pillér (TB, önkéntes egészségpénztár, üzleti betegségbiztosítás) Hogyan működik a

1. A három magyar egészségfinanszírozási pillér (TB, önkéntes egészségpénztár, üzleti betegségbiztosítás) Hogyan működik a Patika Egészségpénztár? 2009 szeptember, Corvinus Egyetem dr. Lukács Marianna, lukacs@patikapenztar.hu

2. Bemutatkozom • Végzettség • közgazdász-szociológus (1992, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem) • Nyelvek: német, orosz, angol és francia • 1995: pénzügyi doktorátus • Munkahelyek • 1992: AOK (Németország) egyéves ösztöndíj • 1993: Osztrák-Magyar Akció Alapítvány (ösztöndíjak egyetemistáknak és kutatóknak) • 1994: PSZÁF jogelődjén a közgazdasági főosztály vezetője • 1995: az 1997. évi nyugdíjreform szakmai koordinátor-helyettese • 1996: a Hungária Biztosító (most Allianz) lakossági vagyon-, baleset és betegségbiztosítási ágazatok vezetője • 1999: Patika Egészségpénztár indítása

3. A Patika-csoport • 1999: Patika Egészségpénztár • 2006: Új Pillér Egészségpénztár • 2007: Tradíció Nyugdíjpénztár • 102 ezer ügyfél • fennállásunk óta 20,2 milliárd forint bevétel, 16,1 milliárd forint szolgáltatás • 2009. 1-9 hónap: 4 milliárd forint bevétel • 6,7 ezer szolgáltató • 3,5 ezer munkáltató

4. Egészségfinanszírozási pillérek • A három egészségfinanszírozási pillér, mi mire való: társadalombiztosítás, üzleti betegségbiztosítás, önkéntes egészségpénztár • A 2008. évi sikertelen egészségbiztosítási reform • Működésiproblémák • Jövőbeni szerepek

5. A három egészség-finanszírozási pillér • A három pillér: társadalombiztosítás, üzleti betegségbiztosítás, önkéntes egészségpénztár • Mi mire való – intézményi funkciók • Az egészségpénztári szféra legfontosabb mutatószámai (2000 – 2008 években taglétszám, bevétel, kiadások, vagyon – www.pszaf.hu) • Az üzleti betegségbiztosítás legfontosabb mutatószámai (1998 – 2006 években biztosítotti létszám, díjbevétel, kárkifizetések – www.pszaf.hu)

6. Az egészségügyi kiadások alakulása az életkor előre haladtával

7. A szociális állam • Rászorultság: a szociális segélyek • Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás • Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás) • üzleti betegségbiztosítások • önkéntes egészségpénztárak

8. Már 18 éve hatályos a 60/1991. (X.29.) országgyűlési határozat Az állampolgárok nyugdíjának, egészségi és baleseti ellátásának, valamint szociális ellátásának optimális esetben öt forrással kell rendelkeznie: • a kötelező és általános társadalombiztosítás, • az állami-önkormányzati szociális ellátás, • a privát (magán és non-profit) biztosítók által kínált magánbiztosítások, • az önszerveződő, önsegítő intézmények - alapítványok, egyesületek, klubok, • az önkéntes kölcsönös kiegészítő egészségbiztosító pénztár.

9. A három pillér:társadalombiztosítás, üzleti betegségbiztosítás, önkéntes egészségpénztár • Társadalombiztosítás (OEP): törvényben meghatározott, minden állampolgárra kiterjedő fizetési és ellátási kötelezettséggel rendelkező, a résztvevők szolidaritáson alapuló egészségbiztosítás • Üzleti betegségbiztosítás: a 2003. évi LX. törvény alapján művelhető, biztosító társaságoknál vagy biztosítási egyesületeknél megvásárolható betegségbiztosítási/egészségbiztosítási termékek • Önkéntes egészségpénztár: az 1993. évi XCVI. törvény alapján működő önkéntes kölcsönös egészségpénztárak tevékenységét értjük. Az egészségpénztár célja a mindenkori társadalombiztosítási szolgáltatások kiegészítése, helyettesítése, pótlása a pénztártagok és családtagjaik egészségének megőrzése céljából

10. Mi mire való?

11. Mi mire való?

12. Mi mire való?

13. A természetbeni szolgáltatás elve Egészségügyi szolgáltató Egészségpénztár-tag Finanszírozó egészségpénztár

14. A költségkiegyenlítés elve Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény Magán betegbiztosító Biztosított

15. Az állami (kötelező) egészségbiztosítás ágai (EU) • Gyógyító (fekvő és járóbeteg) szolgáltatások • Táppénz • Gyógyszer • Baleset • Megelőzés (prevenció) • Időskori ápolás • Ebből Magyarországon: az első négy kassza

16. OEP: folyamatos hiány 2006-ig, majd 2007-től szufficit • 10 millió igénybe vevő • 2008: 1 462 milliárd bevétel, 1 460 milliárd kiadás • Hiány: 2005 - 374 milliárd, 2006 - 111 milliárd • 2007: első ízben szufficites, ami 2008-ban is folytatódott az Alap – gyógyszerkiadások radikális visszafogása

17. Magyarország gazdasági fejlettségéhez képest többet költ az egészségügyre

18. Az OEP működési problémái • Szociális feladatok ellátása (rokkantság, gyermekneveléshez kapcsolódó támogatások) • Táppénz: az OEP teljes kiadásainak 7,3%-a - valószínűleg részben szociális feladatokat lát el • Közalkalmazotti státusz: nincs mód a feladat és teljesítmény szerinti differenciálásra • Az OEP helyszíni ellenőrzésének hiánya • Az egészségügyi intézmények önkormányzati tulajdonosi ellenőrzése • A modern állam hiánya: a szolgáltatások között nem jelenik meg az ápolás és a prevenció

19. A 2008. évi sikertelen egészségbiztosítási reform • A reform lényege: magántulajdonban is levő egymással versengő területi pénztárak létrehozása • A kudarc oka: • Életképtelen konstrukció (tulajdonrészek, a vállalat irányításának joga) • EU-jogharmonizáció: hiány esetén nincs lehetőség állami támogatásra • Időkényszer: 6 hónap felkészülési idő • +1: vizitdíj és kórházi napi térítés népszavazással való eltörlése

20. Az önkéntes egészségpénztár (1993) bevezetésének célja • Felkészülve az első pillér szolgáltatásainak elégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodás intézményének megteremtése

21. Az önkéntes egészségpénztár szolgáltatásai • Adómentesen (kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatás) • Gyógyszertár: gyógyszer, csecsemőápolási termékek, illetve minden OGYI, ORKI, MEEI engedélyszámmal ellátott termék • Optika • Gyógyászati segédeszköz • Orvosi ellátás, fogászat • Gyógyfürdő, gyógyüdülés, fitness • Nem kártyával – keresőképtelenség idejére táppénz • Adókötelesen (életmódjavító szolgáltatás) • Rekreációs üdülés, sporteszközök • Életmódjavító kúrák (léböjt, fogyókúra), természetgyógyászat • OGYI engedélyszámmal nem rendelkező gyógyhatású termékek, gyógyteák

22. Adókedvezmény Adókedvezménnyel közel havi 50 ezer forint fizethető be önkéntes pénztárba (egyéni befizetés havi 27 ezer forint, munkáltatói hozzájárulás havi 21,4 ezer forint) Céges befizetés havi 21.450 Ft (a minimálbér 30%-a) a maximálisan adható befizetés (TB-járulékmentesen, költségként), melynek teljes összege a munkavállaló számára nem jövedelem Egyéni befizetés a befizetések 30%-a SZJA-kedvezményben részesül (éves szinten 333 ezer), havonta 27,7 ezer forint után vehető igénybe a maximális 100 ezer forint kedvezmény a 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén ez éves szinten 400 ezer, mely után 120 ezer forint adókedvezmény jár Az egyént SZJA-fizetési kötelezettség terheli az ún. életmódjavító szolgáltatások (pl. üdülés, sporteszköz vásárlása) igénybe vétele esetén; a kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások esetében nem

23. Önkéntes egészségpénztárak:a 40 milliárdos szektor

24. Az önkéntes egészségpénztárak működési problémái • Az éves gyakorisággal változó jogszabályi környezet a szereplők számára kiszámíthatatlanná teszi a szektort • Gyenge a magyar társadalom öngondoskodási hajlandósága • A pénztári szféra a törvényben lefektetett alapelvek szerinti működését nem ellenőrzik(függetlenség, nonprofit)

25. Üzleti betegségbiztosítási termékek Költségtérítő biztosítások A betegségből adódó teljes kockázatokra A betegségből adódó részleges kockázatokra Összegbiztosítások A betegség napjaira fizető biztosítási szolgáltatás (táppénz és kórházi napi térítés) Meghatározott betegségi állapot (pl. rettegett betegségek) esetén fizető szolgáltatás Speciális betegségbiztosítások A külföldi tartózkodás ideje alatt fellépő betegségek költségeinek fedezése Átlépési biztosítás: munkahelyi csoportos biztosításból egyéni biztosítás

26. Az üzleti betegségbiztosítás legfontosabb mutatószámai (2000 – 2008 évek: biztosítotti létszám, díjbevétel, kárkifizetések – www.pszaf.hu)

27. Az üzleti betegségbiztosítások működési problémái • A társadalombiztosítási által nyújtott szolgáltatások definiálatlansága miatt nem jól körülhatárolható a betegségbiztosítás mozgástere • Az önálló betegségbiztosításokra vonatkozó adókedvezmény hiánya • A magyar lakosság rossz egészségi állapota– kockázat-elbírálás

28. Jövőbeni szerep:egy + két félpillér • Egészségpénztári félpillér • Co-payment • Prevenció • Kötelező ápolási pénztár • Betegségbiztosítási félpillér • Kockázat elbírálás nélküli munkahelyi betegbiztosítások (önrész) • Egészségpénztár számára csoportos biztosítás • OEP táppénz-kassza • Ápolási járadék • Alappillér: társadalombiztosítás • Adó és járulékfizetésből finanszírozott • Szolidáris (generációs, egészséges-beteg között) • Modern, minden időtávon pénzügyi egyensúlyt felmutató vállalat (vállalatok)

29. Jövőbeni szerep - első pillér: kiszámíthatóság és egyensúly • Racionális egyensúly: bevételek és kiadások • Járulékfizetési szigor • Szolgáltatási kör megtisztítása a szociális elemektől • Kiadások állami, önkormányzati és finanszírozói (OEP) ellenőrzése • Igénybe vehető szolgáltatások körének meghatározása (önkéntes egészségpénztárnál sikerült) • A Konvergencia-program és az EU irányelvei között ellentmondás feloldása: • „Az OEP kiadásai 2006 és 2009 között a GDP arányában 0,9 százalékponttal csökkenjenek” • „A politikai döntéshozóknak mérlegelniük kell az egészségbe való beruházást is, mint az egyik olyan eszközt, amivel a gazdaság teljesítménye javítható”

30. Jövőbeni szerep - második pillérek: prevenció és az OEP stabil kiegészítése • Üzleti betegségbiztosítás: az OEP szolgáltatásait kiegészítő termékek • Önkéntes egészségpénztár • Az OEP mindenkori szolgáltatásainak kiegészítése (co-payment) a lakosságra nehezedő társadalmi és pénzügyi terhek enyhítésével – üzleti betegségbiztosítás • Hangsúly a prevención (szűrővizsgálatok, testmozgás, egészséges táplálkozás, megfelelő tájékoztatás) – szorosan együttműködve az állami programokkal (pl. Népegészségügyi Program) • Hiányzó pillér az OEP szolgáltatatásaiban: ápolás – amíg nincs hozzá állami forrás, az önkéntes ápolási pénztárral (long term care) a negyedik öngondoskodási ág létrehozása

31. 1999: mi az a patikakártya? Patika Egészségpénztár: pénzben megtérülő befektetés az ügyfeleknek nyújtott minőségi szolgáltatás

32. Amire választ kapunka mai előadáson • Hogyan vezettünk be 10 évvel ezelőtt egy merőben új szolgáltatást egy konzervatív piacon? • Mi az és miért fontos az extrém versenyelőny? A Patikapénztár hogyan használja ki ezeket az adottságokat? • Milyen minőségi szolgáltatásokat nyújtunk tagjainknak és szolgáltatóinknak? • Hogyan keresünk pénzt az ügyfelek számára nyújtott tartós minőségi szolgáltatással? • Hogyan találunk folyamatosan újabb profittermelő pontokat és ezeket miért nehéz a versenytársaknak másolni? • A Patikapénztár milyen eszközökkel tudja a 11% körüli piaci részesedést tartani és minden évben egy kicsit növelni? • Hogyan mérjük a pénztártagok elégedettségét?

33. A Patika Egészségpénztár szolgáltatása • a mindenkori OEP forrás-elégtelensége miatt kieső és az ott meg sem jelenő egészségügyi szolgáltatások / termékek pénztártagok részére történő finanszírozása • a Patikapénztár szolgáltatása azért különleges, mert annak igénybevétele a pénztártag / egészségügyi szolgáltató kapcsolatában kerül sor - a Patikapénztár a „back-office” funkciókat nyújtja (adminisztráció, egészségügyi és alvállalkozói szerződések kötése és működtetése)

34. Patikapénztár dinamika 2003-2008 jelenleg 93 ezer tag, 20 ezer családtag, a szektorban egyedülállóan magas,3,5 ezer munkáltató patikakártyás szolgáltatások országszerte 6,7 ezer helyen fennállásunk óta 20,2 milliárd forint bevétel, 16,1 milliárd forint értékben finanszírozott szolgáltatás évente 1 millió szolgáltatás a tagok számláin jelenleg 2,8 milliárd forint vagyont kezelünk 2009 I-III negyedév bevétel: 4 milliárd HUF

35. Mire alapoztama Patikapénztár indítását? • Tudás és tapasztalat (Németország, Pénzügyminisztérium, Allianz) • Gyakorlatra lefordított stratégiai gondolkodás • Érdekérvényesítő képesség • Tőkét összeszedni • Partnerek • Munkatársak • Merészség

36. Miért van jövője az önkéntesegészségpénztáraknak? – ahogy azt 1999-ben gondoltam • vagyonbiztosítás/ életbiztosítás/ betegségbiztosítás • lezajlott a nyugdíjreform • 1 millió önkéntes nyugdíjpénztári tag - ebből 80% munkáltatói háttér • 3 millió bankkártya • teljes lakossági megtakarítások: 4 846 milliárd Ft • ebből bankbetét: 49,4% • ebből nyugdíjpénztári tartalék: 5,0%

37. Az elmélet működik-e a gyakorlatban:be fognak-e lépni az emberek? Azt gondoltam, igen, mert • A piacot nem megteremteni kell, hanem tudatosítani: amit a család amúgy is elköltött az egészsége érdekében, azt a Patikapénztáron keresztül kedvezőbb feltételekkel teheti meg: • adókedvezmény • szolgáltatói kedvezmények • hozam • Széles körben ismert az önkéntes nyugdíjpénztári konstrukció (akkor 1 millió tag), de az egészségpénztár ennél kedvezőbb, hiszen a szolgáltatásokhoz azonnal hozzá lehet férni, nem csak évtizedek távlatában (nyugdíjkorhatár elérése)

38. A Patikapénztár lényege:ahogy az ügyfeleinkkel bánunk A Patikapénztár lakossági piac minden egyes kártyatulajdonos (még ha munkáltató is áll mögötte) önálló döntéshozó  az ügyfeleket egyesével kell kiszolgálni, Kulcs: az adminisztráció és az ügyfélszolgálat

39. Az ügyfélközpontúságot kiszolgáló legfontosabb működési alapelvek • Informatika: patikakártyás rendszer • Szolgáltatói stabilitás • Ügyfélközpontúság

40. Informatika: a patikakártya működése banki pontossággal Bank (CIB) Egyéni számlavezetés és ügyfélszolgálat (Patikapénztár) Autorizáció (GIRO Bankkártya Zrt) POS terminál és Virtuális POS (K&H, OTP, Takarékbank, saját rendszer)

41. Szolgáltatói stabilitás: pontos, szerződésben rögzített elszámolás • Üzleti hét zárása után a heti forgalom utalása - előlegként (banki költségek csökkentése) – szerződésben rögzített feltétel: két nap késedelem után a Patikapénztár büntetőkamatot fizet (eredménygarancia) • A szolgáltatók a készpénzes számlákat a hónap zárását követően küldik • A számlák a rendszerben történő lekönyvelése az egyéni számlán (adóköteles, adómentes) • Évvége: elszámolás, a végleges számla kiállítása A tagok számára jelentkező azonnali haszon: a pénztári vagyon befektetését elegendő hetente felülvizsgálni, ami magasabb jóváírt hozamokat eredményez

42. Ügyfélközpontú kommunikáció Telepatika – a Patikapénztár helyi tarifával hívható ügyfélszolgálata Egyenleg-lekérdezés éjjel-nappal Személyes ügyintézés: 800 – 1600 óra között A bankoknál már megszokott onlineügyintézés a honlapon előzetes regisztráció után egyéni tagjaink, munkáltatóink és szolgáltatóink számára azonnali e-mail üzenet a pénzmozgásokról (jóváírás, költés, hozam) meghatározott időszakra forgalmi kimutatás Félévente kártyaforgalmi kimutatás papír alapon is Munkáltatók számára személyes kapcsolattartó Havonta megjelenő elektronikus hírlevél

43. A Patikapénztár indulása1999 őszén • Patika Egészségpénztár • nyílt egészségpénztár, csatlakozhat mindenki, aki elfogadja az alapszabály rendelkezéseit • alakulás: 1999. november • Patika ZRt. • a pénztár működtetésére részvénytársaságot alapítottunk gyógyszerészek és pénzügyi befektetők közreműködésével • alakulás: 2000. tavasza

44. Az első generációsproblémák (2000. év) • A gyógyszerészek ellenállása Nincs bizalom a nem azonnali készpénzbevételt jelentő kártyás rendszer iránt a nem részvényes gyógyszertárak körében. • A lakosság érdektelensége A mai értéken 100 millió forintos kampány és 40 millió forintos költségű értékesítési hálózat ellenére az emberek nem lépnek be a pénztárba: 2000 végén 500 pénztártag. • A munkáltatók bizalmatlansága • Miért nincs konkurencia, ha a Patikapénztár annyira sok előnnyel jár a tagok és munkáltatók részére?

45. Az első generációs problémák kiküszöbölése • Probléma: nincs szolgáltató • A megoldás: párbeszéd a gyógyszerészet minden szegmensével (Magyar Gyógyszerész Kamara, Szövetségek, helyi szervezetek, a gyógyszertárak egyesével, vidéki roadshow) • Az eredmény: 2001. végén 550 szolgáltató • Probléma: nincs tag • A megoldás a) azonnali megválás a sikertelen értékesítési hálózattól b) személyes kapcsolatok révén munkáltatói beléptetés • Az eredmény: 2001. végén 14 ezer tag

46. Második generációs probléma (2002-2004): a szervezet • A probléma: nem szokványos problémák, a megoldásokra nincsenek sablonok (folyamatos stressz) • A megoldás: • kulcsemberek, vezető-kiválasztás kizárólag előreléptetéssel • kicsi, rugalmas szervezet • alapvetően programok, automatikus folyamatok és a saját területén profi munkatársak • minden feladatnak megvan a saját felelőse • helyettesíthetőség • átlagéletkor: 31 év

47. Harmadik generációs probléma (2003-2007): a konkurencia • a tény: a Patikapénztárnak 5 évig nem volt igazi versenytársa, holott ezt két éven belülre prognosztizáltam • az új iparági jellegből adódóan: • kialakulatlan etikai normák (a konkurensek következmények nélkül házalhattak évekig azzal, hogy a Patikapénztár törvénytelenül működik) • a felügyeleti díjképzési gyakorlatából következően nyomásgyakorlás • a konkurensek nem jobbak akartak nálunk lenni, hanem minket legyőzni, ezért az ügyfelek minőségi kiszolgálására koncentráltunk • Patikapénztár: folyamatosan fejlesztett minőségi szolgáltatás • Új Pillér: a Patikapénztár prémiumterméke a szektor legalacsonyabb költségével • Tradíció Nyugdíjpénztár: valódi vagyonkezelés

48. Fontos a versenyelőny, de az igazán az extrém versenyelőny biztosítja a hosszú távú sikert Extrém versenyelőny:a vállalat a versenytársak által nem másolható versenyelőnye • Patikakártya: zárt, erős ellenőrzést biztosító elszámolási rendszer, árkedvezmény • Szolgáltatók: magasan képzett háttér a tagok kényelme érdekében • A szektor átlagát meghaladó hozam az egészségügyi folyószámlára • Prevenció: odafigyelés az országban már 250 gyógyszertárban: ingyenes szűrés a családnak • Függetlenség: az érdekmentes működés biztosítja a legjobb szolgáltatásokat • Nonprofit működés: a működés nyeresége a tagokat illeti meg • Merész kommunikáció a sajtóban

49. A Patikapénztár minőségiszolgáltatásának elemei • Tagi elégedettség: • A bevételek 2 munkanapon belüli garantált jóváírása • A tagok számára költhető egyenlegről és a szolgáltató-helyekről éjjel-nappal elérhető információ (telefonon egyszerű menüsor, könnyen kezelhető honlap • Az egészségpénztári szektor legjobb hozama • Munkaadói elégedettség • A munkaadót teljesen tehermentesítő adminisztráció • Szolgáltatói elégedettség • A kiadások naprakész könyvelése és heti, késedelmi kamat garanciával történő utalása • Ingyenes szolgáltatói csatlakozás Ugyanakkor a technika (pl. Internet, kártyás autorizáció) csak eszköz, nem vállalati működési cél!

50. Hogyan termel pénzta minőségi szolgáltatás? A Patikapénztár az önkéntes egészségpénztári piac egyik legdrágább terméke (működési költség), mégis folyamatosan növeli a bevételekben mért piaci részesedését. • Kis létszámú szervezet (jelenleg 21 fő szolgál ki 102 ezer tagot, és összesen 10 ezer munkáltatót és szolgáltatót) • A naprakész, banki pontosságú adminisztráció miatt elegendő a 3 fős telefonos ügyfélszolgálat • Gyors panaszkezelés – naponta 1-2 személyes ügyfélkapcsolat • Biztonságban a tagok pénze: bizalom • A patikakártyás információkat proaktívan, folyamatosan küldjük partnereinknek • Megalakulásunk óta a versenytársainkat megelőző hozam • 10 év működés után implicit garancia - minden 3. ember alkusz nélkül (nincs jutalékfizetés) csatlakozik hozzánk