FITTEN-EGÉSZSÉGESEN PROGRAMSOROZAT

1. FITTEN-EGÉSZSÉGESEN PROGRAMSOROZAT

2. FITTEN-EGÉSZSÉGESEN PROGRAMSOROZAT I. Stressz, stressz-kezelés (1.-2.-3. előadás) Modul célja: a stressz természetének megismerése, megfelelő kezelése I.1. A stressz napjainkban (1. előadás) A stressz napjainkban egy nagyon divatos szó, gyakran foglalkozunk a stressz káros következményeivel, vagy hivatkozunk a stresszes körülményekre. Ilyenkor a stressz szót annak kellemetlen. Rossz értelmében használjuk, és a stresszre, mint valami káros dologra tekintünk. A stressz szó nyomást, nehézséget jelent, amely alól nem lehet és nem is érdemes kibújni. Selye János magyar stressz kutató szerint – a „stressz mentes állapot a halál”.

3. FITTEN-EGÉSZSÉGESEN PROGRAMSOROZAT I.2. Változások az életünkben (2. előadás) Minden változás, ami életünkben történik, ami pozitív és negatív változást egyaránt jelenthet, nyomásként nehezedik ránk, folyamatosan alkalmazkodnunk kell a változó feltételekhez. I.1. Stressz - distressz (3. előadás) A feszültség egy határig aktivizál, vérpezsdítő hatású: az életünk unalmassá válna kihívások, megoldandó problémák nélkül. Ugyanakkor időnként úgy érezzük, a hullámok összecsapnak a fejünk felett. Mást nem tehetünk, meg kell tanulnunk higgadtan kezelni a konfliktushelyzeteket, hogy meg tudjunk felelni a folyamatos kihívásoknak.

4. FITTEN-EGÉSZSÉGESEN PROGRAMSOROZAT Ismeretanyag: Stressz – distressz Pozitív negatív stressz Mentális és szomatikus stressz-hatások Milyen tényezők váltják ki a distresszt A, B, és C típusú személyiség Külső – belső kontroll Érzelem- és problémaközpontú megoldási stratégiák Stressz-kezelési technikák

5. FITTEN-EGÉSZSÉGESEN PROGRAMSOROZAT IV. Önismeret, társismeret (4. előadás) Modul célja: önismeret, önelfogadás fejlesztése. Fontos cél az önismeret mélyítése, melyen keresztül a résztvevő megismeri és elfogadja erősségeit és gyengébb tulajdonságait, melyekre alapozva munkája hatékonyabb lesz. Szembesítheti saját magát fejlesztendő területeivel és így képes lesz akciótervet kidolgozni a személyes továbbfejlődésre. Gyakorlatban is érezhetővé válik az önismeret szükségessége.

6. FITTEN-EGÉSZSÉGESEN PROGRAMSOROZAT Ismeretanyag: Johari ablak Önismereti kerék Érett személyiség jellemzői Énképeink Az önismeret buktatói

7. FITTEN-EGÉSZSÉGESEN PROGRAMSOROZAT Ha az önismeretet egyetlen szóval szeretnénk meghatározni, akkor azt önismeret nem más, mint az önmegértés. Arra a minden ember számára kiemelkedő jelentőségű alapkérdésre ad választ, hogy ki vagyok én, és milyen vagyok. A reális önismeret segít eligazodni az emberi kapcsolatok útvesztőiben. Különösen fontos ez olyan alkalmakkor, mikor az ember új élethelyzetbe, számára meghatározó új csoportba kerül, ahol aktív részvételére, jó teljesítmények elérésére van szükség. Önismeret birtokában jobban uralhatók az érzelmek, indulatok, így jobban meg lehet őrizni az irányítást az élet eseményei felett. Aki igazán ismeri és elfogadja magát, az képessé válik arra, hogy jobban megértsen és elfogadjon másokat is, toleránsabbá váljon saját maga és környezete iránt egyaránt.

8. FITTEN-EGÉSZSÉGESEN PROGRAMSOROZAT Társismeret Célja: egymás megismerése, ráhangolódás a csoportmunkára, egyéni elvárások felmérése, keretek meghatározása Az első benyomás (az a bizonyos hét másodperc) nagyban befolyásolja a lehetséges jövőbeli kapcsolatot. Ugye mi is hallgatunk a bennünk megszólaló első benyomásra? Azt azonban gyakran elfelejtjük, hogy rólunk is kapnak információt mások…

9. FITTEN-EGÉSZSÉGESEN PROGRAMSOROZAT Az első benyomás mögött sok év élményei és tapasztalatai rejtőznek, ugyanakkor az, hogy milyen képet kap rólunk a világ, azon alapul, mi hogyan is állunk kapcsolatban ezekkel a tapasztalatokkal. Az önismeret nem múltunk és jelenünk teljes mértékű feltárását jelenti, hanem alapvetően egy igényt, egy törekvést arra, hogy meglássuk, ami és ahogyan bennünk és velünk történik. Akkor tudunk hitelesek lenni, másokat meg- és kiismerni, adekvátan reagálni helyzetekre, ha ismerjük erősségeinket, gyengeségeinket, és tudatában vagyunk annak, hol vannak a határaink.

10. FITTEN-EGÉSZSÉGESEN PROGRAMSOROZAT Ismeretanyag: Egymás megismerésével Miben különbözök másoktól? Miben hasonlítunk? Vizuális, auditív, kinesztikus ingerek különböző értelmezése

11. FITTEN-EGÉSZSÉGESEN PROGRAMSOROZAT V. Érdeklődés, motiváció, célorientáltság (5. előadás) „Motiváltnak lenni annyit tesz, mint céltudatosan és lelkesedéssel haladni előre.” A modul célja: Célmeghatározás, motiváció szerepének fontossága a siker eléréséhez. A siker minden ember számára mást jelent személyiségünk különbözősége miatt. Van, akit hatalom, pénz, családi élet, stb. célok motiválnak. Minden cél jó cél lehet. Ezért jelent a siker minden ember számára mást. Összegezve elmondható: Sikeres az az ember, aki kitűzött céljait, életcéljait önmaga számára is kielégítően képes megvalósítani. A sikerhez vezető első lépcsőfok céljaink ismerete.

12. FITTEN-EGÉSZSÉGESEN PROGRAMSOROZAT A jó cél: Konkrét, minél pontosabb kép Saját cél, nem más ember másolása Pozitív célok, - negatív célok hátráltató hatása Jó, ha a célok lefedik a legfontosabb életterületeket: Emberi kapcsolatok: család, barátság, szerelem Munka, karrier Pénz Egészség Pihenés, szórakozás Önfejlesztés, lelki élet

13. FITTEN-EGÉSZSÉGESEN PROGRAMSOROZAT Az embernek rövid és hosszabb távú céljai egyaránt vannak. Már életünk első éveiben van egy általunk írt „sorskönyvünk”, amely egy egész életre szóló terv is lehet. A későbbi időszakokban életünket befolyásoló tényezők hatására a hosszú távú célok kitűzése már nehezebbé válhat, de fontossága nem megkérdőjelezhető. Rövid távú céljaink a hosszú távú célok megvalósítását szolgálják, ezért fontosak és nélkülözhetetlenek. A sikeres élet másik kulcsa az érdeklődés megfogalmazása. Az egyén élete során jelentős változásokon megy keresztül, azonban az egészséges ember érdeklődési profilja bizonyos fokú stabilitást mutat. Ezért érdemes foglalkozni a szélesebb értelemben vett érdeklődési kör meghatározásával, hiszen ez személyiségünk fontos eleme. Elégedettek akkor leszünk, ha életünkbe minél nagyobb részben ennek megfelelően tudunk működni.

14. FITTEN-EGÉSZSÉGESEN PROGRAMSOROZAT Hosszú-és rövid távú célmeghatározás: 10 – 5 – 1 – ma Jutalmazás – büntetés Külső – belső motiváció

15. FITTEN-EGÉSZSÉGESEN PROGRAMSOROZAT VI. Időmanagement (6. előadás) Közhely, hogy „rohanó világunkban…” nem jut idő egymásra, önmagunkra, örömökre. Tény, hogy az élet felgyorsult. A technika, az informatika őrült tempóban fejlődik, a nagyszülők és az unokák lassan már nem értik meg egymás szavát. Úgy érezzük, mindenütt folyamatosan jelen kell lennünk, nem szabad lemaradnunk semmiről sem. A változás lehetősége a mi kezünkben is van Tudatos, öntudatos emberekre van szükség, akik képesek megálljt parancsolni a fogyasztásnak és a rohanásnak.

16. FITTEN-EGÉSZSÉGESEN PROGRAMSOROZAT Ismeretanyag: Lineáris idő Ciklikus idő Ébrenléti idő: Zajló, intim, magánidő Tényleges - ideális időbeosztás

17. FITTEN-EGÉSZSÉGESEN PROGRAMSOROZAT VII. Kommunikáció (7.-8. előadás) Célja: olyan kommunikációs stílust megismertetni a résztvevőkkel,mellyel bátran és magabiztosan képesek feltárni gondolataikat, véleményüket, anélkül, hogy megbántanának másokat.

18. FITTEN-EGÉSZSÉGESEN PROGRAMSOROZAT VII.1. A non-verbális kommunikáció (7. előadás) A non-verbális kommunikáció fogalma: A rejtett kommunikációs csatornákat együtt non-verbális kommunikációs módoknak nevezzük, azt a tulajdonságukat kiragadva, hogy függetlenek a szótól és a beszédtől. A szóbeli üzenetek a személyközi kommunikációnak csak egy kis részét alkotják. A szavakat és a mondatokat többnyire non-verbális jelzések gazdag árama kíséri, mely alátámasztja, módosítja, vagy éppen teljesen felváltja a verbális üzenetet, üzeneteket. Néhány társas érintkezési forma teljes mértékben ilyen non-verbális üzenetekből áll.

19. FITTEN-EGÉSZSÉGESEN PROGRAMSOROZAT A nyelvi és a non-verbális üzenetek abban különböznek egymástól, hogy a non-verbális jelzéseket többnyire gyorsabban tudjuk felfogni, illetve továbbítani a másik személy számára. A non-verbális üzenetek nem tudatosak, kevésbé követjük őket figyelemmel, az érzelmeinket is sokkal inkább ki tudjuk fejezni non-verbális módon, mint szavakkal, folytonos beszéddel.

20. FITTEN-EGÉSZSÉGESEN PROGRAMSOROZAT • A non-verbális jelzéseknek öt főbb funkciója van: • A társas helyzet kezelése • Az Én bemutatása • Érzelmi állapotok kommunikációja • Az attitűdök kommunikációja • A kommunikációs szerepmódosítás

21. FITTEN-EGÉSZSÉGESEN PROGRAMSOROZAT • A non-verbális üzenetek: • Mimika • Tekintet • Gesztus (gesztus: latin eredetű szó, jelentése: • 1. taglejtés, kézmozdulat, • 2. Megnyilatkozás, tett valaki irányába) • Érintés, fizikai érintkezés • Szaganyagok • Testtartás • Emblémák (viselet)

22. FITTEN-EGÉSZSÉGESEN PROGRAMSOROZAT VII.2. A testbeszéd megértése (8. előadás) Testbeszéd: A testbeszéd megértésével olvashatunk embertársaink gondolataiban, mi több: titkaiban. Aki érti a testbeszédet, az nehezebben csapható be. Vannak emberek, akiknek jók a megérzéseik, ők könnyen értik a testbeszédet. Az intuitív alkatú emberek öntudatlanul is fogják a testbeszéd jeleit, azonban annak sem kell elkeseredni, aki nem rendelkezik ezzel az adottsággal. A testbeszéd jelei ugyanis megtanulhatók. Ismeretanyag: Néma filmek Nonverbális jelentések, dia Proxemika: térben, asztalnál, egyéb társas helyzetekben

23. FITTEN-EGÉSZSÉGESEN PROGRAMSOROZAT IX. Konfliktusmentes kommunikáció (9. előadás) Modul célja: a modul célja, hogy a résztvevők megismerjék az erőszakmentes kommunikáció fogalmát, eszközeit, a közléssorompók szerepét a hatékony kommunikáció akadályoztatásában, illetve az ún. viselkedés téglalapot. Thomas Gordon „Viselkedés-téglalapjának” ismertetése során azt kell tudatosítanunk, hogy kiindulási pontunk más emberek viselkedése. Számomra elfogadható – számomra elfogadhatatlan Nekem van problémám – Másik embernek van problémája

24. FITTEN-EGÉSZSÉGESEN PROGRAMSOROZAT • Ennek ismeretében könnyebben behatárolhatjuk, hogy mi is a tényleges helyzet, és ismereteink birtokában megfelelőbben tudunk reagálni a kialakult helyzetben. • Ismeretanyag: • Viselkedés téglalap • Én üzenet • Te üzenet • Közléssorompók

25. FITTEN-EGÉSZSÉGESEN PROGRAMSOROZAT X. Katasztrófapszichológia (10. előadás) A katasztrófa görög eredetű szó, jelentése: fordulat, megsemmisülés, csapás,megrázó hirtelen esemény, az emberi élet, az anyagi javak, természeti értékek pusztulása. A katasztrófavédelmi törvény szerinti megfogalmazásban a katasztrófa: A szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetőleg a minősített helyzetek kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint önkormányzatok és állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.

26. FITTEN-EGÉSZSÉGESEN PROGRAMSOROZAT Az előre nem várt, tragikus hirtelenséggel lezajló katasztrófahelyzetek a normálistól eltérő viselkedést váltanak ki az emberekből. Ezek a pszichológiai reakciók sokfélék: a döntéshozataltól kezdve a csoportgondolkodáson és kockázatkezelésen keresztül a pánikreakciókig.

27. FITTEN-EGÉSZSÉGESEN PROGRAMSOROZAT • Ismeretanyag: • Katasztrófák csoportosítása • természeti és civilizációs: • kozmikus • ipari • geológiai • közlekedési • politikai • meteorológiai • mezőgazdasági • biológiai • gazdasági • környezeti • egyéb

28. FITTEN-EGÉSZSÉGESEN PROGRAMSOROZAT • Katasztrófa lefolyása • Krízisintervenció • Pánikkeltő tényezők • Pánikviselkedés jellemzői • Pánikhelyzet kezelése