1.02k likes | 1.7k Views
Könyvvitel alapjai. Számlakeret (1). Számlák törvényben meghatározott egységesen és következetesen felépített rendje Cél: összehasonlíthatóság. Számlakeret (2) négyszámlasoros elmélet. Mérleg számlák Eszköz számlák (1) Forrás számlák (2) b) Eredmény számlák (3) c) Költség számlák (4)
E N D
Számlakeret (1) • Számlák törvényben meghatározott egységesen és következetesen felépített rendje • Cél: összehasonlíthatóság
Számlakeret (2)négyszámlasoros elmélet • Mérleg számlák Eszköz számlák (1) Forrás számlák (2) b) Eredmény számlák (3) c) Költség számlák (4) 3 számlacsoport, négy számlaosztály: négyszámlasoros elmélet
Számlaosztályok 1. Befektetett eszközök 2. Készletek 3. Követelések, pénzügyi eszközök, aktív időbeli elhatárolások 4. Források 5. Költségnemek 8. Ráfordítások 9. Bevételek 0. Nyilvántartási számlák MÉRLEG- SZÁMLÁK EREDMÉNY- SZÁMLÁK
Egységes számlakeret 1-9 Eszközszámlák • Számlaosztály: befektetett eszközök • Számlaosztály: készletek • Számlaosztály: követelések, pénzügyi eszközök, és aktív időbeli elhatárolások Forrásszámlák • számlaosztály: források Költségszámlák 5. számlaosztály: költségnemek Vezetői információk céljára használható számlák 6-7. számlaosztály: gazdálkodó döntése alapján Eredményszámlák 8. számlaosztály: Értékesítés elszámolt költsége és ráfordítások 9. számlaosztály: Értékesítés árbevétele és bevételek 0. számlaosztály: azok a tételek amelyek az eredményt vagy a mérleget nem befolyásolják
Számlarend bontása • Befektetett eszközök (számlaosztály) 1.2. Ingatlanok (számlacsoport) 1.2.1. Épületek (számla) 1.2.1.1. igazgatási épület (alszámla) 1.2.1.2. nyélgyártó üzem (alszámla) 1.2.1.3. fejgyártó üzem (alszámla)
A helyesen felépített számlatükör lehetséges bontásai I. bontási mód meghatározása • Alábontás első karakterek megegyeznek egymással, de valamelyik legalább egy karakterrel hosszabb: 311 3111 31111
A helyesen felépített számlatükör lehetséges bontásai • Mellébontás az azonos hosszúságú főkönyvi számok közös gyűjtőszámlával rendelkeznek. Azonos hosszúságú főkönyvi számokhoz főkönyvi számlalapok tartoznak. A gyűjtőszámlákra nem lehet könyvelni. 311 gyűjtőszámla 3111 3112 főkönyvi számlalapok 3113
Főkönyvi rendszer • A legmagasabb szintű szintetizáló számviteli rendszer • Alapadatait az analitikától kapja feladás formájában • Könyvel a főkönyvi számlalapokra és a naplókra • Az üzleti év végén a lezárt főkönyvi számlák alapján a vagyoni, a pénzügy valamint a jövedelmi helyzetről beszámolót készít
A főkönyvi rendszer keretén belül a gazdálkodó szervezetek az eszközeiket és a forrásaikat, a kiadásaikat (költségeiket) és a bevételeiket, az azokban bekövetkezett változásokat összevontan, értékben tartják nyilván, illetve számolják el a kialakított számlarendnek és számlatükörnek megfelelően.
Bármikor képes a következő információkat szolgáltatni: • Főkönyvi számlák állományának állása • Naplók adott pillanatbeli állapota • Mérlegsorok aktuális értékadatai • Eredménykimutatás aktuális értékadatai • Főkönyvi kivonat
II. költségelszámolási mód meghatározása Lehetőségek:
T T T T K K K K - - + + - - + + Főkönyvi számlák működése Eszközök Források Ráfordítások Bevétel
Főkönyvi számlák T ESZKÖZ számlák K T FORRÁS számlák K Nyitó egyenleg Nyitó egyenleg Növekedések Növekedések Csökkenések Csökkenések + – – + A költség és ráfordítás számlákon azonos módon történik a könyvelés. A bevétel számlákon azonos módon történik a könyvelés.
A KÖNYVELÉS MINT TECHNIKA SZÁMLASOROS KONYVELÉS IDŐSOROS KÖNYVELÉS A KÖNYVELÉS IDŐRENDBEN TÖRTÉNIK, NAPLÓSZERŰEN a.) EGY ALAPKÖNYVES elszámolás: minden gazdasági eseményt egy naplóban rögzítenek b.) TÖBB ALAPKÖNYVES elszámolás: egyidejűleg több naplót használnak. Ez a jellemző. KÖNYVELÉS FŐKÖNYVI SZÁMLÁKON TÖRTÉNIK; minden gazdasági esemény egyidejűleg, összértékében megegyező módon lekönyvelésre kerül egy vagy több számla TARTOZIK oldalán és másik egy vagy több számla KÖVETEL oldalán is!
A KÖNYVELÉSI SZÁMLA KIALAKULÁSÁNAK EREDETE: KÖLCSÖNKÉRŐ KATA ÉN TARTOZIK KÖVETEL TARTOZIK KÖVETEL ELLEN-SZÁMLA SZÁMLA NYITÓ: 10000 5000 5000 ÉN ADOK KATÁNAK 5000 FORINTOT, VAGYIS KÖVETELEK TŐLE KATA KAP TŐLEM 5000 FORINTOT, VAGYIS TARTOZIK NEKEM
ESZKÖZSZÁMLÁK (1-3) TARTOZIK KÖVETEL TARTOZIK KÖVETEL TARTOZIK KÖVETEL TARTOZIK KÖVETEL A SZINTETIKUS (FŐKÖNYVI) SZÁMLÁK FAJTÁI FORRÁSSZÁMLÁK (4) HELYESBÍTŐ SZÁMLÁK TARTOZIK KÖVETEL KÖNYVELÉS- TECHNIKAI SZÁMLÁK KÖLTSÉG, ÉS RÁFORDITÁSSZÁMLÁK (5,8) HOZAMSZÁMLÁK (9) TARTOZIK KÖVETEL
A KÖNYVVEZETÉS MINT MÓDSZER KETTŐS KÖNYVELÉS EGYSZERES KÖNYVELÉS Az egyszeres könyvvitel pénzforgalmi szemléletű: az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások csak a pénzeszközökről és azok forrásairól, valamint az azokban bekövetkezett változásokról kötelesek pénzforgalmi nyilvántartást vezetni. Az alkalmazott nyilvántartási rendszernek (naplófőkönyv, pénztárkönyv) zárt rendszerben kell mutatnia a teljes üzleti pénzforgalmat és biztosítani kell az adóelszámoláshoz szükséges adatokat. A pénzforgalmi szemlélet azt jelenti, hogy bevételnek kizárólag a ténylegesen befolyt, kiadásnak illetve költségnek pedig a ténylegesen kifizetett tételek minősülnek. A kettős könyvvezetés a gazdálkodó eszközeiről és azok forrásairól, valamint az azokban bekövetkezett változásokról vezetett, a valóságnak megfelelő, folyamatos, áttekinthető nyilvántartás. A gazdasági eseményeket abból a szempontból vizsgálja meg, hogy milyen hatással vannak a vállalkozás mérlegére. A kettős könyvelés esetén valamennyi gazdasági eseményt két számlán és kétféle rendszerben (idősoros elszámolás és számlasoros elszámolás) rögzítünk. A kettős könyvvitel eredményszemléletű. Az eredményszemlélet azt jelenti, hogy a felmerült költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek, függetlenül a pénzügyi realizálástól.
Mitől kettős a kettős könyvelés? Azt már tudjuk, hogy minden gazdasági esemény vagyonmozgást eredményez. • Az alapvető gazdasági események eszköz és forrásszámlákat érintenek, azaz a vagyonmozgást a mérlegben kétféle módon rögzítjük: a vagyon összetétel és a vagyon eredete szerint. (Négy alapvető gazdasági esemény) • A vagyonmozgások könyvelése kétféle módon történhet: • időrendben (naplókon) illetve • számlasorosan (főkönyvi számlákon) • Akár időrendben akár számlasorosan könyvelünk, alkalmazhatunk • főkönyvi (szintetikus) és • részletező (analitikus) nyilvántartást a számláink esetében.
A KÖNYVELÉS (PÁRHUZAMOSAN ÉS EGYEZŐEN VEZETETT) NYILVÁNTARTÁSAI FŐKÖNYVI (SZINTETIKUS) NYILVÁNTARTÁSOK ANALITIKUS NYILVÁNTARTÁSOK Részletes mennyiségi és értéknyilvántartást jelent. Egy gazdasági esemény vagyoni helyzetre, eredmény alakulására gyakorolt hatása gyakran az analitikus nyilvántartások sorozatán keresztül jut el a beszámolóig. Pl. egyéni bérnyilvántartás, anyagok nyilvántartása fajtánként... Összevont nyilvántartás: a főkönyvi könyvelésben már csak értéknyilvántartás történik. Ezt a könyvelést ezért értékkönyvelésnek is nevezzük. A főkönyvi számlákhoz részletező (analitikus) nyilvántartás kapcsolódik Pl. vevők – vevőanalitika vevőnkénként
CASH FLOW KIMUTATÁSPÉNZBEVÉTELEK PÉNZKIADÁSOK EREDMÉNYKIMUTATÁS RÁFORDÍTÁSOKHOZAMOK A MÉRLEGBEN A VAGYON FORRÁSAI KÖZÜL EGY KITÜNTETETT SAJÁT FORRÁST, A MÉRLEG SZERIN TI EREDMÉNY ALAKULÁSÁT MUTATJA EGY ADOTT IDŐSZAKBAN A MÉRLEGBEN A VAGYONESZKÖZÖK EGY KITÜNTETETT ELEMÉT, A PÉNZESZKÖZÖKET, AZOK ALAKULÁSÁT MUTATJA EGY ADOTT IDŐSZAKBAN SZÁMSZAKI RÉSZEK ÉS ÖSSZEFÜGGÉSÜK MÉRLEGESZKÖZ SZÁMLÁKFORRÁS SZÁMLÁK A VÁLLALAT VAGYONÁT MUTATJA EGY ADOTT IDŐPONTBANVAGYONFAJTÁNKÉNT ÉS FINANSZÍROZÓK SZERINT A VÁLLALKOZÁS BESZÁMOLÓJA MEGBÍZHATÓ ÉS VALÓSÁGHŰ KÉPET AD A CÉGPÉNZÜGYIVAGYONI JÖVEDELMI HELYZETÉRŐL ÉS AZ ABBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOKRÓL
MÉRLEG D) SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E) CÉLTARTALÉK F) KÖTELEZETTSÉGEK I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G) PASSZIV IDŐBELI ELHATÁROLÁS FORRÁSOK ÖSSZESEN A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B) FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C) AKTIV IDŐBELI ELHATÁROLÁS ESZKÖZÖK ÖSSZESEN EREDMÉNY-KIMUTATÁS CASH FLOW KIMUTATÁS A beszámolórészek összefüggése MÉRLEGESZKÖZÖKFORRÁSOK
RÉSZTERÜLETEK SZÁMLASOROS ELSZÁMOLÁS IDŐSOROS ELSZÁMOLÁS SZINTETIKA(FÖKÖNYVIKÖNYVELÉS) ANALITIKA (RÉSZLETEZŐ NYILVÁN-TARTÁSOK) SZINTETIKA (FÖKÖNYVIKÖNYVELÉS) ANALITIKA (RÉSZLETEZŐ NYILVÁN-TARTÁSOK) A KÖNYVVITEL RÉSZTERÜLETEI (FAJTÁI)
A SZÁMLA ALKALMAZÁSÁNAK ELŐNYEI • MINDEN GAZDASÁGI ESEMÉNY VALAMILYEN MÓDON MEGVÁLTOZTATJA A MÉRLEGET. MINDEN VÁLTOZÁS UTÁN ÚJ MÉRLEG ÖSSZEÁLLÍTÁSA: KÖRÜLMÉNYES. • MINDEN EGYES MÉRLEGTÉTELNEK LEGALÁBB EGY FŐKÖNYVI SZÁMLA FELELTETHETŐ MEG. • ÁLLOMÁNYI ADATOKON TÚL TARTALMAZZA A VÁLTOZÁSOKAT IS.
A főkönyvi számla TARTOZIK OLDAL KÖVETEL OLDAL
NYITÓEGYENLEG IDŐSZAKITARTOZIK FORGALOM TARTOZIK FORGALOM: EGYENLEG: 300 (NY) 200 (1) 500 (4) 400 (6) 700 (7) 2100 1000 IDŐSZAKIKÖVETEL FORGALOM KÖVETEL FORGALOM: ZÁRÓ EGYENLEG 400 (2) 500 (3) 200 (5) 1100 1000 HIVATKOZÁS A KÖNYVELÉSI SZÁMLÁVAL KAPCSOLATOS FOGALMAK TARTOZIK KÖVETEL TER- HE- LÉS JÓ- VÁ- IRÁS ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁS (ÁV) = ZÁRÓ-NYITÓ700= 1000-300
A GAZDASÁGI ESEMÉNYEK NYOMON KÖVETÉSE A BESZÁMOLÓIG BIZONYLAT KÖNYVVEZETÉS ÖSSZESÍTÉS, ELLENŐRZÉS BESZÁMOLÓ GAZDASÁGI ESEMÉNY NYILVÁNTARTÁS INFORMÁCIÓK
A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK IMMATERIÁLIS JAVAK TÁRGYI ESZKÖZÖK BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK B) FORGÓESZKÖZÖK KÉSZLETEK KÖVETELÉSEK ÉRTÉKPAPÍROK PÉNZESZKÖZÖK C) AKTIV IDÕBELI ELHATÁROLÁS ESZKÖZÖK ÖSSZESEN D) SAJÁT TÕKE JEGYZETT TŐKE JEGYZETT, DE BE NEM FIZETETT TŐKE TŐKETARTALÉK EREDMÉNYTARTALÉK LEKÖTÖTT TARTALÉK ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E) CÉLTARTALÉK F) KÖTELEZETTSÉGEK HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK G) PASSZIV IDÕBELI ELHATÁROLÁS FORRÁSOK ÖSSZESEN T FORRÁS SZÁMLÁKK T ESZKÖZ SZÁMLÁKK T 4. KÖTELEZETTSÉGEK K T 4. JEGYZETT TŐKEK T 1. INGATLANOKK T 2. KÉSZLETEKK T 4. STB… K T STB…K A MÉRLEGTŐL AZ ESZKÖZ-FORRÁS SZÁMLÁKIG MÉRLEG 20X1. DECEMBER 31. ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) FORRÁSOK (PASSZIVÁK)
Eszköz számlák TARTOZIK OLDAL KÖVETEL OLDAL A SZÁMLA ÉRTÉKE CSÖKKEN HA A VAGYONOM (PL. A PÉNZEM) CSÖKKEN • FIZETEK A BOLTBAN, A BENZINKÚTNÁL, A FODRÁSZNAK • VISSZAFIZETEM A TARTOZÁSOMAT • BEFIZETEM A CSEKKEIMET A POSTÁN, • STB. A SZÁMLA ÉRTÉKE NŐ HA A VAGYONOM (PL. A PÉNZEM) NÖVEKSZIK • FIZETÉS KAPOK, • KÖLCSÖNT KAPOK, • NYEREK A LOTTÓN, • STB.
Forrás számlák TARTOZIK OLDAL KÖVETEL OLDAL A SZÁMLA ÉRTÉKE NŐ HA A VAGYONOM FORRÁSA(PL. A KI NEM FIZETETT TARTOZÁSOM) NŐ • DIÁKHITELT VESZEK FEL • KÖLCSÖNKÉREK A HAVEROMTÓL A HÉTVÉI BULIRA, • STB. A SZÁMLA ÉRTÉKE CSÖKKEN HA A VAGYONOM FORRÁSA(PL. A KI NEM FIZETETT TARTOZÁSOM) CSÖKKEN • TÖRLESZTEM A DIÁKHITELT, • MEGADOM A TARTOZÁSOMAT A HAVEROMNAK, • STB.
ALAPVETŐ GAZDASÁGI ESEMÉNYEK FŐKÖNYVI ELSZÁMOLÁSA(összefoglalás) T FORRÁS SZÁMLÁK K T ESZKÖZ SZÁMLÁK K T FORRÁS SZÁMLÁK K T ESZKÖZ SZÁMLÁK K 1. 2. 3. 3. E + ÉS F + 4. E - ÉS F – • E + ÉS E – • F + ÉS F – 4.
ÁRUSZÁMLA TARTOZIK OLDALA KÖVETEL OLDALA PÉNZSZÁMLA TARTOZIK OLDALA KÖVETEL OLDALA A Mérlegszámlákon minden gazdasági esemény nyomon követhető1. TÍPUSÚ GAZDASÁGI ESEMÉNYEK ESZKÖZ SZÁMLÁKFORRÁS SZÁMLÁK 2000 FT ÉRTÉKŰ ÁRUT VÁSÁROLUNK KÉSZPÉNZÉRT JANUÁR 02-ÉN. 2000 • TIPUSÚ ALAPVETŐ GAZDASÁGI ESEMÉNY: EGY VAGY TÖBB ESZKÖZSZÁMLA NŐ, EGY VAGY TÖBB MÁSIK ESZKÖZSZÁMLA CSÖKKENMÉRLEGFŐÖSSZEG NEM VÁLTOZIK E. ….. 2000
MÉRLEG D) SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E) CÉLTARTALÉK F) KÖTELEZETTSÉGEK I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G) PASSZIV IDŐBELI ELHATÁROLÁS FORRÁSOK ÖSSZESEN A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B) FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C) AKTIV IDŐBELI ELHATÁROLÁS ESZKÖZÖK ÖSSZESEN A beszámolórészek összefüggése MÉRLEGESZKÖZÖKFORRÁSOK + 2000 - 2000 HATÁSA: 0
SZÁLLÍTÓK SZÁMLA TARTOZIK OLDALA KÖVETEL OLDALA HITELSZÁMLA TARTOZIK OLDALA KÖVETEL OLDALA A Mérleg számlákon minden gazdasági esemény nyomon követhető 2. TÍPUSÚ GAZDASÁGI ESEMÉNYEK ESZKÖZ SZÁMLÁKFORRÁS SZÁMLÁK 3000 FT ÉRTÉKŰ TARTOZÁSUNK TÖRLESZTÉSÉRE A RÖVIDLEJÁRATÚ HITELÜNKBŐL KERÜLT SOR JANUÁR 12-ÉN. 3000 E. ….. 2. TIPUSÚ ALAPVETŐ GAZDASÁGI ESEMÉNY: EGY VAGY TÖBB FORRÁS SZÁMLA NŐ, EGY VAGY TÖBB MÁSIK FORRÁS SZÁMLA CSÖKKENMÉRLEGFŐÖSSZEG NEM VÁLTOZIK 3000
MÉRLEG D) SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E) CÉLTARTALÉK F) KÖTELEZETTSÉGEK I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G) PASSZIV IDŐBELI ELHATÁROLÁS FORRÁSOK ÖSSZESEN A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B) FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C) AKTIV IDŐBELI ELHATÁROLÁS ESZKÖZÖK ÖSSZESEN A beszámolórészek összefüggése MÉRLEGESZKÖZÖKFORRÁSOK + 2000 - 2000 HATÁSA: 0
ÁRUSZÁMLA TARTOZIK OLDALA KÖVETEL OLDALA SZÁLLÍTÓSZÁMLA TARTOZIK OLDALA KÖVETEL OLDALA A Mérleg számlákon minden gazdasági esemény nyomon követhető3. TÍPUSÚ GAZDASÁGI ESEMÉNYEK ESZKÖZ SZÁMLÁKFORRÁS SZÁMLÁK SZÁLLÍTÓNKTÓL 4000 FT ÉRTÉKŰ ÁRUT VÁSÁROLUNK JANUÁR 14-ÉN. 4000 4000 3. TIPUSÚ ALAPVETŐ GAZDASÁGI ESEMÉNY: EGY VAGY TÖBB ESZKÖZ SZÁMLA NŐ, EGY VAGY TÖBB FORRÁS SZÁMLA NŐMÉRLEGFŐÖSSZEG NŐ
MÉRLEG D) SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E) CÉLTARTALÉK F) KÖTELEZETTSÉGEK I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G) PASSZIV IDŐBELI ELHATÁROLÁS FORRÁSOK ÖSSZESEN A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B) FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C) AKTIV IDŐBELI ELHATÁROLÁS ESZKÖZÖK ÖSSZESEN A beszámolórészek összefüggése MÉRLEGESZKÖZÖKFORRÁSOK + 4000 + 4000 NŐ: 4000-rel NŐ: 4000-rel
BANKSZÁMLA TARTOZIK OLDALA KÖVETEL OLDALA SZÁLLÍTÓSZÁMLA TARTOZIK OLDALA KÖVETEL OLDALA A Mérleg számlákon minden gazdasági esemény nyomon követhető4. TÍPUSÚ GAZDASÁGI ESEMÉNYEK ESZKÖZ SZÁMLÁKFORRÁS SZÁMLÁK SZÁLLÍTÓI TARTOZÁSUNKBÓL 2500 FT-OT ÁTUTALTUNK A BANKSZÁMLÁNKRÓL JANUÁR 20-ÁN. 2500 2500 E…… NY. 4000 4. TIPUSÚ ALAPVETŐ GAZDASÁGI ESEMÉNY: EGY VAGY TÖBB ESZKÖZ SZÁMLA CSÖKKEN, EGY VAGY TÖBB FORRÁS SZÁMLA CSÖKKENMÉRLEGFŐÖSSZEG CSÖKKEN
MÉRLEG D) SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E) CÉLTARTALÉK F) KÖTELEZETTSÉGEK I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G) PASSZIV IDŐBELI ELHATÁROLÁS FORRÁSOK ÖSSZESEN A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B) FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C) AKTIV IDŐBELI ELHATÁROLÁS ESZKÖZÖK ÖSSZESEN A beszámolórészek összefüggése MÉRLEGESZKÖZÖKFORRÁSOK -2500 - 2500 CSÖKKEN 2500-zal CSÖKKEN: 2500-zal
KÖNYVELJÜK LE A KÖVETKEZŐEKET! 1. Január 3-án a bank értesítése szerint a vevőktől befolyt 3.000.000 Ft követelés. 2. Január 5-én anyagot vásároltak 4.000.000 Ft-ért az egyik szállító vállalattól, a számla és az anyag megérkezett. 3. Január 8-án kifizették a munkavállalókkal szembeni tartozást, mely 2.000.000 Ft. 4. Január 16-án kiegyenlítésre került a legutóbbi anyagbeszerzésből eredő szállítókkal szembeni tartozás. 5. Január 20-án a vállalatnál rövid lejáratú hitel felvétele történt 500.000 Ft értékben. 6. Január 29-én a bank értesítése szerint kiegyenlítésre került a rövid lejáratú hitelek törlesztő részlete, melynek összege 50.000 Ft.
Beosztó Béla pénzügyi feljegyzései 2008. szeptember 0. Nyitó pénzkészlet: 0 09-05 Diákhitel az Erste Banktól + 25 000 09-06 nyelvtanfolyam díja (kp) - 5 000 09-08 Tankönyv vásárlás (kp) - 15 000 09-12 Különmunka (kp) + 15 000 09-15 Mobilfeltöltés (bankkártya) - 5 000 09-20 BKV bírság (kp) - 6 000 09-25 Hétvégi buli (kp) - 3 000 --------------------------------------------------------------------------- Záró pénzkészlet (pénzmaradvány): + 6 000
Beosztó Béla pénzügyi feljegyzései könyvelő módra, IDŐSOROSAN 2008. szeptember 0. Nyitó pénzkészlet: 0 • 09-05 Diákhitel az Erste Banktól 25 000 • 09-06 nyelvtanfolyam díja (kp) 5 000 • 09-08 Tankönyv vásárlás (kp) 15 000 • 09-12 Különmunka (kp) 15 000 • 09-15 Mobilfeltöltés (bankkártya) 5 000 • 09-20 BKV bírság (kp) 6 000 • 09-25 Hétvégi buli (kp) 3 000 ---------------------------------------------------------------------------- Bevétel összesen: 40 000 Kiadás összesen: 34 000 Záró pénzkészlet (pénzmaradvány): 6 000
BEVÉTELEK 0. Nyitó pénzkészlet: 0 1. 09-05 Diákhitel az Erste Banktól 25 000 4. 09-12 Különmunka (kp) 15 000 ------------------------------------------------------- BEVÉTELEL ÖSSZESEN: 40 000 Záró pénzkészlet (pénzmaradvány): 6 000 KIADÁSOK 2. 09-06 nyelvtanfolyam díja (kp) 5 000 3. 09-08 Tankönyv Vásárlás (kp) 15 000 5. 09-15 Mobilfeltöltés (bankkártya) 5 000 6. 09-20 BKV bírság (kp) 6 000 7. 09-25 Hétvégi buli (kp) 3 000 --------------------------------------------------------------- KIADÁS ÖSSZESEN: 34 000 Beosztó Béla pénzügyi feljegyzéseipénztárnaplóban- 2008. szeptember – Beosztó Béla pénzügyi feljegyzéseikönyvelő módra, pénztárnaplóban 2008. szeptember
KIFIZETETT KÖLTSÉGEK KAPOTT BEVÉTEL ERSTE BANKI FOLYÓSZÁMLA KÉSZPÉNZ T (-) K(+) T (+) K(-) T (+) K(-) T (+) K(-) Beosztó Béla pénzügyi feljegyzéseipénztárnaplóban- 2008. szeptember – Beosztó Béla pénzügyi feljegyzéseiSZÁMLASOROSAN, KETTŐS KÖNYVELÉSSEL 2008. szeptember PÉNZ (ESZKÖZ) SZÁMLÁK (2a) 20000 (2a) 20000 (2) 15000 (1) 25000 (5) 5000 (3) 5000 (4) 15000 (6) 6000 25000 25000 E: 0 (7) 3000 35000 29000 E: 6000 EREDMÉNY SZÁMLÁK (1) 25000 (2) 15000 (4) 15000 (3) 5000 (5) 5000 40000 (6) 6000 (7) 3000 34000 40000-34000=6000
Gazdasági események jellemzői • Mérhető • Értékben kifejezett • Bizonylattal alátámasztott
Gazdasági események • Négy alaptípus
Gazdasági események • Négy alaptípus