A magyar bankrendszer születése

1. A magyar bankrendszer születése Kövér György TTE. 2012. október 6.

2. Kiinduló kérdések: • Mi van a születés előtt? Puszta helyen jön-e létre a bankrendszer? • Mit jelent a Habsburg birodalom (Osztrák-Magyar Monarchia) keretén belül, hogy „magyar bankrendszer”? Van-e bankrendszernek „nacionáléja”? • Szakosodott pénzintézeti szektor funkcionálisan tagolt rendszere vagy mindenes bankok minden téren rivalizáló hálózata? • Piac-orientált, avagy bank-orientált fejlődés? Brit vagy német modellhez hasonlít inkább?

3. Banktípusok I: jegybank mint központi bank • Osztrák Nemzeti Bank (1816. II. devalváció lebonyolításakor) „Az állami csőd jegyében született meg. A vagyonát siratók zúgolódásait elcsitítani, a kormány tehetetlenségét palástolni, a kincstárnak új kölcsön-forrást nyitni volt a törekvése.” (Havas Miksa, 1902) 12 fiók-pénztárból 3 Magyarországon (Buda, Temesvár, Nagyszeben) • Budapesti fiók (1851) leszámítolás, lombardüzlet • 1862 III. bankprivilégium: államtól való függetlenség - bankkormányzót a császár nevezi ki - államadósság 80 millió frt-os szinten rögzítése 1866-ra (tkp. jegykibocsátási monopólium ára) - új hitelkapcsolatra nem léphet az állammal (csak bizományos üzlet) • Osztrák-Magyar Bank (1878) bécsi és budapesti főintézet 1913: 55 fiók 83 mellékhely 43 fiók 107 mellékhely

4. Banktípusok II. takarékpénztárak • Erste ÖsterreichischeSpar-Casse (1819) filantróp célkitűzések Felvidék, Délvidék, Dunántúl városaiban kommanditált (megbízott) kereskedőket, hogy számára betéteket gyűjtsenek (Érsekújvárott, Zólyomban, Szegeden 1827-29 között, Varasdon, 1827-30 és Eszéken, 1827-34) Legtovább: Nagyszombatban (1827-41), Pozsonyban (1828-41) és Győrött (1827-38). 1844-re az egész birodalom területén megszűnnek. • Brassói Általános Takarékpénztár (1836) • Pestmegyei (később Pesti Hazai) Első Tkp. (1840) Fáy András • M. kir. 1840. XVIII.tc. közkereseti társaságokról szóló trv. Pozsonyi tkp. (1841) már részvénytársasági formában alakul (PHETkp. 1845-től Rt.) szakítás az emberbaráti eszmével, hitel ingatlanra, váltóüzlet is • Ausztria 1844: Regulatívum (kancellária dekrétuma) különösen emberbaráti egyletek és községek; kormányfelügyelet alatt; profitelv kiiktatása (1970-es évekig érvényben) • Magyarországon először egy 1847-es szabályrendelet próbálja meg egyes pontjait bevezetni, 1852. júl. Magyarországon is kihirdetik a Regulatívumot (nem sikerül keresztülvinni)

5. Banktípusok III. Kereskedő-bankárok Kereskedelmi bankok Pesti Magyar Kereskedelmi Bank - 82 pesti polgár előterjesztése (1831) - Ullmann Mór nagykereskedő kezdeményező szerepe (alelnök) - legnagyobb részvényesek : Rothschild; Ullmann; Wodianer NiederössterreichischeEscompt-Gesellschaft (1853) BancaCommercialeTriestina (1859) Malvieux volt cégvezetője Holl Frigyes viszi be a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank Rt.-be (1869) Holl egyik igazgató lesz (tőkeapport: NÖEG) • 1850 április: az ONB-nél Bécsbenleszámítolásrakerülőváltók 65%-át hat kereskedő-bankár (Sina, Popp, Arnstein & Eskeles, Rothschild, Goldstein,Weikersheim) ill.egyvasút (Nordbahn) nyújtotta be. • Kereskedő-bankárok Pesten Jos. L. Boskovitz u. Comp. (csőd: 1857); Joh. Sam. Frölich (csőd: 1865); Wodianer et Sohn (egyik fia, Mór Bécsben magánbankár); C. J. Malvieux († 1866)

6. Banktípusok IV. jelzáloghitelintézetek • Porosz Landschaftokmintájára - GalizischeLandständische CA (1841) - Magyar Földhitelintézet (1863) (eredetileg egyesületi formában) • Osztrák Nemzeti Bank jelzálogosztálya (1856) – egyedülálló Európában • Francia ‘créditfoncier’ mintájára (francia tőkével) - Allgemeine ÖsterreichsicheBoden-Credit-Anstalt (1864) - Magyar Jelzáloghitelbank (1870) Magyarországi jelzáloghitelezés: 1870: 1. ONB (27,6%) 2-3. BCA – MF (21,5-21,5%) 1910: 1. MF 2. M. Jelzáloghitelbank 3. PMKB 4. ONB 5. BCA 6. Magyar Takarékpénztárak Kp-i Jelzálogbankja (1892)

7. Banktípusok V.: hitelszövetkezetek Franz Hermann Schulze (1808-1883); Schulze-Delitzsch-féle Friedrich Wilhelm Raiffeisen (1818-1888); Raiffeisen-féle 1880-as évektől, osztalékot nem fizet; eleinte betétet sem fogad el; hosszú lejáratra kötelezvények ellenében Agrárius mozgalom felkarolja Pestvármegyei Hitelszövetkezet (1885) mintájára községi hitelszövetkezetek Hazai Szövetkezetek Kp-i Hitelintézete (1894) 1898: XXIII.tc. A gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről Országos Kp-i Hitelszövetkezet - 1897: 157 községi hitelszöv. - 1913: 2425 községi hitelszöv. • 1850-es évektől, eredetileg emberbaráti célok; elsősorban városi iparosság számára, Vorschussverein • Besztercei Takarék- és Kisegítő Egylet (1851) nyomán szász városokban takarék- és előlegegyletek (1862-67) • Kolozsvári (1858), majd Tordai Kisegítő Pénztáregylet (1865) • Győrvárosi kölcsönösen segélyző pénztáregylet (1864); Pécsi kölcsönös segélyegylet (1866) • Pesti Népbank mint önsegélyező intézet (1866); csődje (1873)

8. Banktípusok VI. mobilbankok – univerzális bankok • Francia: ‘Banqued’affair’; Német: ‘Mobilbank’; Magyar: mobil-/ forgalmi-/ hitelbank • CréditMobilier(1852) - Rothschildokkalrivalizáló Pereire testvérek - rövid és hosszúlejáratú hitelüzletek, ingó és ingatlanhitel kombinációja; likviditási krízisben 1866-tól • Österreichische Credit-Anstalt für Handel und Gewerbe , 1855 (Bécs); pesti fiók, 1857-1870 • Magyar Általános Hitelbank (1867) CA-MÁH kartell (1870) a pesti bank- és áruosztály közös működtetésére • Internacionális bankok részvételével: Angol-Magyar Bank (1868); Franco-Magyar Bank (1869); 1873 után Pesten felszámolják • Az univerzális bankká válás útján - BCA: Wiener Bankverein (1869) - PMKB: 1881 Lánczy Leó: „új bankstílus”; MLPB: 1882 után - PHETkp. 1894: Hazai Bank Rt. alapítása - MÁH: MF zálogleveleinek szerződéses elhelyezése • ‘Banque à toutfaire’ (B. Michel, 1976)

9. Az Osztrák Magyar Monarchia bankrendszere(1873; 1903; összes aktívák; milliárd korona) Ausztria-Magyarország Magyarország