A Természetvédelmi mérnök BSc alapszak tantervfejlesztése a HEFOP 3.3.1 program keretében

1. HEFOP - 3.3.1. A Természetvédelmi mérnök BSc alapszak tantervfejlesztése a HEFOP 3.3.1 program keretében Dr. Juhász Lajos (DE, MTK)

2. HEFOP - 3.3.1. A Természetvédelmi mérnök BSc alapításának előzményei Hallgatói szemléletváltás! DATE Természetvédelmi Klub (1985) - hallgatói kezdeményezésre aktív természetvédelmi tevékenység Kutatótáborok Rekonstrukciós természetvédelmi munka (pl.: Hortobágy-Ohati-erdő) Részvétel fajvédelmi programokban Ismeretterjesztés (nyilvános tantermi előadások) Társadalmi Természetvédelmi Szolgálat Tanulmányutak, emlék- és kutatóexpedíciók KÖRNYEZETÜNKÉRT DÍJ (2002) „Nemcsak a védett az érték”

3. HEFOP - 3.3.1. A Természetvédelmi mérnök BSc alapításának előzményei A képzési szerkezet változása - a természetvédelmi szakirányú képzés bővülése A természetvédelem tárgy a különböző képzési formákban: Környezetgazdálkodási agrármérnök szakirány (1992) Környezetgazdálkodási agrármérnök szak (1999) Vadgazda mérnök főiskolai szak (1998) Vidékfejlesztési szakirány és szak (2000) Természetvédelmi mérnök főiskolai szak (2002) Előzmény: országos szinten szakalapítás (2001)!

4. HEFOP - 3.3.1. A Természetvédelmi mérnök BSc alapításának előzményei Természetvédelmi mérnök szak (főiskolai és BSc): - A szak alapítása (országos szinten) DE, MTK:2001. - A szak alapításának és indításának engedélyezése:2002. - Első évfolyam (főiskolai szak) beiskolázása:2003. - Lineáris képzésben, BSc szintű alapképzés: 2006. MSc szintű mesterképzés: 2008. Jelenlegi helyzet: - Nappali tagozat: 3 évfolyam - Levelező tagozat: 3 évfolyam

5. HEFOP - 3.3.1. A HEFOP 3.3.1 programban elvégzett tantervfejlesztési tevékenység A Természetvédelmi mérnök BSc szak fejlesztését alapozó és kiegészítő tevékenységek a HEFOP 3.3.1 programban: Kompetenciák tartalmi értékelése és fejlesztése Átjárhatóság vizsgálata és biztosítása Tantárgyi programok fejlesztése és tananyagfejlesztés Tantervfejlesztés – tantervmódosítás

6. HEFOP - 3.3.1.

7. HEFOP - 3.3.1.

8. HEFOP - 3.3.1. Az átjárhatóság vizsgálata és biztosításaFSZ  BSc Az új SZVK szerinti tantervkidolgozás a Gyógy- és Fűszernövény termesztő és feldolgozó felsőfokú szakképzés esetén. ATermészetvédelmi mérnök BSc tantervi áttekintése – az FSZ-hez kapcsolódó modularizáció alapján módosítási javaslatok. AFSZ  BSc átmenet esetén 34 kredit (1 félévi terhelés) beszámítása. A BSc  FSZ átmenet esetén teljesítendő modulrészek lehatárolása.

9. HEFOP - 3.3.1. Átjárhatóság vizsgálata és biztosításaBSc: DE  PE Hasonlóság elemzése DE-PE Természetvédelmi mérnök BSC szakok összevetésében (csakkötelező tárgyak)

10. HEFOP - 3.3.1. Az átjárhatóság vizsgálata és biztosításaBSc: DE  PE A két intézményben a Természetvédelmi mérnök BSc szakok között magas az átjárhatóság szintje. Ez jelenleg 61,3%-os. Ugyanakkor a képzés országos diverzitásának biztosítását jelentő intézményspecifikus képzési sajátosságoktól, a hasonlósági szint már 80%-os, ami egyértelműen megfelelő szintű horizontális intézményközi átjárhatóságot tesz lehetővé.

11. HEFOP - 3.3.1. Tantárgyi programok fejlesztése

12. HEFOP - 3.3.1. Tananyagfejlesztés:92 tantárgy(ppt) kidolgozása

13. HEFOP - 3.3.1. Tantervfejlesztés – tantervmódosítás DE MTK és PE GMK: Összesen 6 Kari Tanács elé benyújtott komplex tanterv-módosítási javaslat. DE MTK esetén: - egyes tantárgyak oktatási időszakának, óraszámának, kreditértékének módosítása - új tárgy: Biztonságtechnika és munkavédelem PE GMK esetén: - egyes tantárgyak oktatási időszakának, óraszámának, kreditértékének és a tantárgyi tematika módosítása, több tantárgy nevének változtatása

14. Átjárhatóság Keszthelyen Együtt oktatható tantárgyak névváltozásai: • Számvitel és pénzgazdálkodás → Számviteli és pénzügyi ismeretek • Jogi és igazgatási ismeretek → Jogi ismeretek • Hidrológia és vízgazdálkodás → Vízgazdálkodás • Általános ökológia → Ökológia

15. Átjárhatóság Keszthelyen Együtt oktatható tantárgyak névváltozásai: • Marketing 3 óra → 2 óra • Állattenyésztési alapismeretek 2+2 → 3+2 (Őshonos háziállatok tenyésztése rovására) Együtt oktatható tantárgyak félévek közötti változásai: • Geodézia és földnyilvántartás 1. félév → 2. félév • Éghajlattan 3. félév → 2. félév • Vízgazdálkodás 2. félév → 3. félév

16. Későbbi változások A tantárgyak jobb egymásra épüléséért • Dendrológia egy évvel előrekerült, hogy alapozzon az erdészetnek • Környezetvédelem egy évvel későbbre került, hogy alapozhasson a talaj-, levegő- és víztani ismeretekre • Biogeográfia egy félévvel hátrakerült, hogy a rendszertani ismeretek birtokában lehessen lehallgatni

17. Későbbi változások Arányok megváltoztatása • Dendrológia, általános természetvédelem és biogeográfia 1-1 órája  • Növényrendszertan és társulástan +2 óra • Állatrendszertan +1 óra (beépítve a biogeográfiai ismereteket is)

18. Utolsó félév óraszámai 7. félév korában 11 hetes volt, 15 lett, ezért: • Természetvédelmi jog és szakigazgatás 5+0  3+0 • Ökoturizmus 2+0  1+0 • Növény- és állatkereskedelem 2+0  1+0 • Élőhely- és fajvédelem 2+1  1+1 • Védett területek ökonómiája 4+0  2+1

19. Debrecen és Keszthely • KKK-ból kiindulva nagyon sok hasonlóság, ezek mellett eltérések is az egyéni sajátosságok révén • Tantervfejlesztés a KKK-ból hiányzó, de fontos ismeretek felvételével a differenciált szakmai ismeretek közé: kémia, mikrobiológia – utóbbi a HEFOP keretében

20. HEFOP - 3.3.1. Összegzés A HEFOP 3.3.1 program keretében végrehajtott komplex tantervfejlesztés során kialakított oktatási mátrix, a bolognai elvekkel messzemenőkig egyezve mind intézményen belüli, mind intézményközi horizontális, és vertikális átjárhatóságot tesz lehetővé úgy, hogy megfelel a KKK-nak és megtartja az intézményi specifikumokat is.

21. Köszönöm a figyelmet!