A kiművelt emberfők elvándorlása Magyarországról

1. A kiművelt emberfők elvándorlása Magyarországról Dr. Csanády Márton Felsőoktatási Kutatóintézet Személyi László Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológiai Intézet, Prohászka Műhely Szakkollégium 2005-2006.

2. A kiművelt emberfők elvándorlása Magyarországról • Magyarországon hosszú ideig nemigen lehetett a kivándorlás problémájáról beszélni, holott súlyos nehézségeket okozott egész Kelet-Közép-Európában és Kelet-Európában. • Míg Magyarország (O-M M) a huszadik századig inkább bevándorlási célpont, addig az I. vh-tól megindul a kiművelt emberfők elvándorlása. • Magyarországról a kivándorlás több hullámban zajlott, • először az első világháborút követő időszakban • a 1930-as évek végén • majd az 1945-49 közötti években, • azután 1956-57-ben • újabb kivándorlási hullám volt az 1970-es évek végétől, amely azután csillapodva folytatódott az 1980-as években. • Az 1990-es évek elején a kivándorlás átmenetileg lecsökkent, ám legfrissebb adataink szerint az évtized végétől ismét felerősödött. • Felmerül a kérdés: mi az oka az új kivándorlásnak?

3. A magyar agyelszívás tudományos vizsgálata az 1990-es években kezdődött. • Köztudott, hogy a kutatóhelyek száma az 1990-es évek második felében lényegesen csökkent. • A migrációvá alakuló kiutazások okairól azonban keveset tudunk, inkább csak találgatások, pontosabban személyes tapasztalatok vannak ezzel kapcsolatban.

15. Az 1989. és 2004. nem csak politikai cezúra a magyar történelemben de lényeges határvonal az ország és polgárainak nemzetközi státusában. • Magyarországon ebben az időben a külkapcsolatok folyamatos keletről nyugatra irányítása zajlott, és jogi szempontból az ország nemzetközi státusa változatlan maradt, különbözve mind a megelőző, mind az utána következő időszakban betöltött státusától. • Ez a státus magában foglalja a migráció jogi kereteit is, ezért célszerű az 1989 és 2004 közötti migrációt elkülönítetten vizsgálni. • Mi várható 2004-től?

16. Az agyelszívás negatív hatásainak csökkentésére • Az első és legegyszerűbb lehetőség a kivándorlás mennyiségének és minőségének csökkentése. • a migráció adminisztratív korlátozásával (akár nemzetközi szervezetek révén), • az állam nagyobb kiadási hajlandóságát feltételezve – a kivándorlást fontolgató réteg, köztük elsősorban a legkiválóbbak anyagi eszközökkel történő marasztalása útján (elsősorban jól jövedelmező és perspektivikus állásokkal).

17. A másik lehetőség a kivándorlók által okozott veszteség megfizettetése. • Az „okozott kárt” vagy maga a migráns térítené meg (különadó a képzett migránsokra, tandíj-megfizetési kötelezettség kivándorlás esetén) • vagy a fogadó ország (segélyek formájában). Noha a segélyezés természetesen folyamatosan jelen van, soha nem arányosították a képzett migrációval.

18. A harmadik lehetőség a „diaspora option” azaz a diaszpóra lehetőség: a külföldön élő magasan képzettekkel való intenzív kapcsolattartás, tudásuk és kapcsolataik beépítése a hazai gazdasági és tudományos életbe. • Ennek eszközei a rövid tanulmányutak, a vendégoktatói megbízások, a konferenciák és a közös kutatási programok, és az ezeket elősegítő mobilitás portál és adatbázis. A megoldás veszélye, hogy ha túl gyenge az adott ország tudományos és technológiai infrastruktúrája, akkor nem képes hasznosítani a diaszpóra tudását és kapcsolatait, viszont a kapcsolatokat kihasználva még több szakember vándorol ki. • A diaszpóra lehetőség kiegészítése a hazatérést fontolgatóknak nyújtott segítség, amelynek révén a hazatérés mielőbb valóra válhat: információ, munkaközvetítés, kutatási támogatás. Ezek segítségével megvalósulhat a korábban említett „brain circulation”, az agyak körforgása. A kapcsolati és tudástőke a határokon mindkét irányba áramlik, bekapcsolva az országot a világ vérkeringésébe, gyorsítva a felzárkózást és elősegítve a versenyképességet.