A VEZETÉS mint RENDSZER

1. A VEZETÉS mint RENDSZER A vezetés meghatározott célok elérésére létrejött szervezetkeretein belül működik! A vezetés a szervezetet működteti, a „működés” a szervezetben levő emberek tevékenysége.

2. A RENDSZER HÁROM ELEME A MUNKAVÉGZŐ EMBER • (A BEOSZTOTT) A VEZETŐ ÉS MUNKAHELYI VISELKEDÉSE s z e r v e z e t s z e r v e z e t

3. A MUNKAVÉGZŐ EMBER Az alapvető kérdések: Miért kell a vezetőnek „emberismeret”? Mi teszi egyedivé a munkavégző embert? Hogyan változik az ember? Melyek az emberi cselekvés mozgató rugói? Miért viselkedik úgy az ember a munkahelyén, ahogy viselkedik?

4. MIÉRT KELL A VEZETŐNEK „EMBERISMERET”? • A vezető sikere = az általa vezetett szervezet eredményessége! A szervezeti tevékenység = az emberek tevékenysége! • Az emberek (vezetettek) tevékenységét a vezető akkor képes befolyásolni, hogy • ha ismeri a munkavégző ember személyiségének fejlődésre ható tényezőket, • ha ismeri az emberi cselekvést meghatározó alapvető tényezőket, s azok hatás-mechanizmusát, • ha tudja milyen érdekek, szükségletek, érzelmek, stb. alakítják magatartását, viselkedését, cselekedeteit, • ha tudja milyen eszközt, mikor, milyen célból lehet a beosztott befolyásolására felhasználni,

5. Mi teszi egyedivé a munkavégző embert? • Nincs két „egyforma” ember, mert személyiségük (gondolkodásuk, tulajdonságaik és képességeik halmaza) egyedi, konkrét és egyszeri! • A személyiségjellemzői: • öröklött és szerzett biológiai, fiziológiai, történelmi, társadalmi jelenség, • szervezi az ember alkalmazkodását a külső környezethez, ezzel fenntartja az egyensúlyt az élő szervezet és a környezet között, • az alkalmazkodási folyamatban kölcsönhatás érvényesül, a környezet hat a személyiségre, a személyiség hat a környezetre, • a tapasztalás hatására állandóan változik, fejlődik, • viszonylag állandó magatartásban nyilvánul meg.

6. Hogyan változik az ember?1. • A személyiség fejlődése eredményezi azt, hogy az ember: • Mire képes? • Mire törekszik? • Milyen jellemű (akarat, magatartás)? • A környezeti hatások két csoportja: • társadalmi hatások, • helyzetek hatása. Személyiség Tapasztalás Inger-reakció kapcsolat Viselkedés Környezet

7. Hogyan változik az ember?2.(a személyiséget alakító társadalmi hatások) • A személyiségben három normacsoport ötvöződik rendszerré: • általános normák (mindenki „ilyen”), • csoportnormák (néhányan ilyenek), • egyedi normák (az általános és csoportnormákat értékelve, sorrendbe állítva (preferálva) létrejön a személyes értékrendszer). • Az erkölcsi és munkaértékeket az értékszférák közvetítik az egyénhez: • A társadalom anyagi-technikai szintje, a civilizáció adott foka, • A munkatevékenység, • Az együttélés normái, szokásai, • A kultúraszellemi szférája, • A társadalomszervezeteinek értékei (család, iskola, civil szervezetek, államhatalom, stb.). • Az értékrendszer kialakulását, változását a képzés és a tapasztalat (szocializáció) jelentősen befolyásolja. • Az értékrend alapvető meghatározója az ember viselkedésének!

8. Integrált személyiség-elmélet • A fejlődés (környezeti hatások és a motivációk) következtében kialakul az integrált személyiség. • Az integráció szintjei: • Idegsejtek, • Feltételes reflexek (tanult formák), • Szokások (megerősített válaszok), • Személyi vonások (érzelmek, értékek, szükségletek, érdekek), • Én-ek (egymáshoz illeszkedő személyi vonások, amelyek szituációtól függően változnak), • Teljes személyiség. személyiség ének személyi vonások szokások feltételes reflexek idegsejtek

9. Hogyan változik az ember?3.(a helyzetek hatása személyiség viselkedésére) • Mielőtt cselekszünk, beszélni kezdünk, el kell döntenünk, hogy az adott helyzetben • mit várnak el tőlünk, • mit nem szabad tennünk, • mik a betartandó „játékszabályok”, • mit akarok vagy szeretnék elérni, • mit vagyok képes, vagy mit nem vagyok képes megtenni, stb. ebből adódik a viselkedés (inger-reakció) lehetőségének sokfélesége. • A helyzetek személyiségünk működésének termékei is: • Ahelyzetmeghatározó tényezői ott fontosabbak, ahol szigorúan meghatározottak a feladatok, szerepek, funkciók, kötelességek, • A személyiség meghatározó tényezői ott fontosabbak, ahol a feladat nyitottabb, szabadabb, lazább.

10. Hogyan változik az ember?4.(a helyzetek hatása személyiség viselkedésére) • Négy feltételtől függ, hogy egy adott szituációban mit tesz majd a személy: • A személyiség terméke: • A tartós személyiség-jellemzők. • A személy megszokott elhárító, leplező eljárásai vagy az önfeltárás mértéke. • A helyzet terméke: 3. A mód, ahogy a személy az aktuális helyzetet és annak a reá vonatkozó jelentőségét észleli. 4. Amit a helyzet a személytől elvár, feladatként reá szab.

11. A VISELKEDÉS ÉS A HELYZET1. • Pszichikus helyzetek: • Deprivációs (megfosztottsági) helyzet • Szenzoros (nincs inger) • Szociális (magány, izoláció, kialakul a másság) • Akadály nélküli helyzet • Probléma-helyzet • Próbálgatás • Belátásos tanulás • Frusztrációs (szorongásos) helyzet • Agresszió Regresszió • Fixáció Visszavonulás • Elfojtás Projekció

12. A VISELKEDÉS ÉS A HELYZET2. 5. Konfliktusos helyzet • Két vonzó cél, • Két taszító cél, • Ambivalencia konfliktus A konfliktus megoldó képesség = megfelelő cselekvés eldöntése. A döntés után mindig disszonancia keletkezik.

13. AZ EMBERI CSELEKVÉS MOZGATÓ RUGÓIA személyiség működési mechanizmusa 1. • Pszichoanalítikus személyiségelmélet (S. Freud) • Három én: • Ösztön én (id) (ösztönkésztetések, drive-ok) feladata az ember hajtóerőinek egyensúlyban tartása, a belső feszültségek csökkentése, a közvetlen kielégülésre törekszik (örömelv), két fontos tényezője: a libido (öröm-gyönyör érzéklés) és a halálösztön (agresszió). • Felettes én(superego) társadalmi értékrendszer, erkölcsök, eszmék (könyörtelen lelkiismeret). • Én (ego)a két ellentétes rendszer egyensúlyban tartása (ösztönimpulzusok késleltetése, szelektálása). • Interperszonális elmélet (C. Rogers) • Az emberi cselekvés alapvető indítéka önmaga megvalósítása, fenntartása , növelése. • Énképe és énideálja egymás kölcsönös egyeztetésével fejlődik. • A viselkedés hajtóereje a „pozitív elfogadás” szükséglete.

14. AZ EMBERI CSELEKVÉS MOZGATÓ RUGÓIA személyiség működési mechanizmusa 2. • Külső- és belsőkontrollos személyiségek (Rotter) • Belsőkontrollos domináns, nehezen befolyásolható, független, hatékony. • Külsőkontrollos fatalista, szorongó, neurotikus, dogmatikus, konformista. • Teljesítményszükséglet (R.C. Atkinson) • Magas teljesítményigény kifejezi a sikerre törekvés mértékét, a • Nehézségek leküzdését, • Magas követelményszint fenntartását, • Állandó teljesítmény-javítást, • Mások teljesítményszintjének túlhaladását, • A fizikai és társas környezet uralását. • Kudarckerülés • Erősen kudarckerülő könnyű vagy „teljesíthetetlen” feladatot vállal, • A nagy teljesítményigényű nehéz, de nem szélsőségesen nehéz feladatot vállal.

15. AZ EMBERI CSELEKVÉS MOZGATÓ RUGÓIA motiváció1. • A motiváció folyamata • Motiváció = belső indíttatású szükséglet, kívánság, vágy, aktiváló és mozgató erő. • Kiinduló pont = kielégítetlenszükséglet, hiány, (feszültség, inger), ami megindít egy viselkedést, amely addig tart, amíg ki nem elégül a szükséglet, amely csökkenti vagy megszünteti a feszültséget, kiváltja az elégedettséget. Kielégítetlen szükséglet feszültség Hajtóerő Elégedettség Homeosztázis Célirányos cselekvés

16. AZ EMBERI CSELEKVÉS MOZGATÓ RUGÓIA motiváció2. • Motivációelméletek: • Ösztönelmélet (McDougall): az emberi cselekvés hajtóereje az ösztön, a motiváláshoz ezek feltárása, azonosítása szükséges. • Hajtóerő elmélet: elsődleges (biológiai) és másodlagos (indirekt) szükségletek kielégítésére irányuló hajtóerőt különböztet meg. • Elégedettség elmélet (E. Mayo): a cselekvés elindítója az elégedettségre törekvés (munkahelyen). • Teljesítmény-motivációs elmélet (McClelland): az emberben öröklötten jelen van a hatalmi, az emberi kapcsolati és a teljesítmény-motiváció. • A modern motiváció-elméletek két nagy csoportra oszlanak: • Tartalmi elméletek (Mi motiválja az embert?) • Folyamat-elméletek (Hogyan megy végbe a motiváció folyamata?)

17. AZ EMBERI CSELEKVÉS MOZGATÓ RUGÓI • Az empátia: beleélés képessége, másik gondolat és érzésvilágának átélése (szenvedés, együttes gyermekszülés), gyermekeknél a legfejlettebb, • Az előítélet:téves információn alapuló, a mássággal ellenséges attitűd, (bűnbakképzés, sztereotipizálás) nem velünk született dolog, konformálódni kell hozzá. • A konformizmus: Az emberek többsége konformista, mert • Egy adott közösség tagja akar maradni, • A többség rokonszervét szeretné elérni, • A többség ítéletét fogadja el a magáéval szemben. A csoportnyomásra három reagálási mód van: - behódolás (okozója a hatalom), - azonosulás (identifikáció) okozója a vonzerő, - interiorizáció (beépül a saját értékrendszerünkbe).

18. KÖSZÖNÖM • A • FIGYELMÜKET!