FILM- ÉS VIDEOTECHNIKA AZ ALKOTÁS SZOLGÁLATÁBAN

1. FILM- ÉS VIDEOTECHNIKA AZ ALKOTÁS SZOLGÁLATÁBAN THOMSON THOMSON Rónaháty Sándor

2. Ajánlás: Az önálló képalkotás komplex ismereteket igénylő tevékenység. Ha az átlagtól eltérő képet, vagy képsort szeretnénk rögzíteni, szükségünk van a már elsajátított komplex tudás felhasználására, mert az automatika – ma már a gyártók egyre inkább beépítik az automatikus rendszereket a különböző rögzítő eszközök tervezése és gyártása során – csupán átlagrendszerekre épül, épülhet. Az ismeretek könnyebb elsajátításának érdekében az előbb említett komplexitást célszerű alapvetően négy részre bontani. A négy rész további bontása pedig a következő képen alakul: álló és mozgókép, fotó, videó, audio és a mindenkori értéket hordozó tartalom.

3. Megismerkedünk • - a kamerák felépítésével, működtetésével, karbantartásával, • - a kamera kiválasztásának szempontjaival, • - a videózás szaknyelvével, • - a kamera kezelésével, a videofilm készítésének rejtelmeivel, • - a fény és műfény szerepével a filmkészítésben.

4. Természetesen későbbiekben mindez további bontásra kerül majd, pl.; analóg, digitális, papírkép, dia, negatív, színes vagy fekete-fehér, stb. • Ezek után joggal merülhet fel az a kérdés, hogy mindezt szükséges-e mindenkinek elsajátítania? A válasz az, hogy nem feltétlenül. Ha valaki csupán emlékképek készítésére szeretne vállalkozni, abban az esetben természetesen csupán csak minimális ismeretekre van szüksége. A mai csúcstechnika mellett, pl.; elég, ha csak annyit tud, hogy hol illik belenézni az adott, jó sok pénzért megvásárolt eszközbe. A gyártó már jó előre gondoskodott a sikerélményről. • Valószínűbb azonban, hogy az érdeklődőbbek szeretnék megismerni a dolgok mibenlétét és hogyanját valamilyen szinten ki-ki kíváncsiságának megfelelően.

5. Megismerkedünk - a kamerák felépítésével, működtetésével, karbantartásával, - a kamera kiválasztásának szempontjaival, - a videózás szaknyelvével, - a kamera kezelésével, a videofilm készítésének rejtelmeivel, - a fény és műfény szerepével a filmkészítésben. Gyakoroljuk - a kamera kezelését, - helyzetgyakorlatokat, élő szituációkat rögzítünk és elemzünk. Ismereteket nyújtunk - a képről, mint a vizuális nyelv kifejezőeszközéről, - az álló és mozgó képek sajátosságairól, - a forgatókönyv készítéséről, - a szerkesztés és vágás munkálatairól, valamint - áttekintjük a film történetét 1895-től az 1970-es évek végéig. Ehhez kívánok segítséget nyújtani a következőkben. Rónaháty Sándor

6. Camera Obscura Szilágyi Gábor : A fotóművészet története

7. A fényrajztól a holográfiáig (1982) " Korábban is sokan és sokféle módon kísérelték meg a látszólag lehetetlent, amely valójában csak az adott korszak tudományos felkészültsége , lehetőségei folytán tűnt annak. Igen korán megfigyelték, ugyanis azt, hogyha egy apró lyukat fúrnak egy szoba falába, a sötét szobában a lyukkal ellentétes, szemben lévő oldalon megjelenik a külvilág fordított ( " feje tetejére állított " ) képe. Mikor a lyukatmegnagyobbították, a kép megmaradt ugyan, de életlenné vált. A sötét szoba vagy sötét kamra - camera obscura - jelenségre először valószínűleg a kínaiak figyeltek fel, i.e. IV. században. Az első írásos forrás Ibn Al-Hathaimtólszármazik, aki hasznos mivoltáról anapfogyatkozások megfigyelése során győződött meg. Valószínűleg e forrásból ismerkedett meg a jelenséggel Robert Bacon, aki Perspectiva és De multiplicatione specierum ( mindkettő kb. 1267 ) című műveiben tesz említést róla. Leonardo da Vinci kétszer is részletes leírását adja jegyzeteiben, amelyek azonban csak több mint két évszázaddal halála után váltak ismertekké.

8. ( Venturi: Essai sur le oeuvres physico-mathématiques de Leonardo da Vinci. Paris, 1797. ) Az első azonban, aki e jelenségben a művészek számára a rajzolásban,festésben kiaknázható lehetőséget megsejtette, Giovanni Battista della Porta nápolyi tudós volt. Magiae naturalis ( 1588 ) című műve III. könyvének II. fejezetében azt tanácsolja, hogy a gondosan elsötétített kamra falába kúp formájú lyukat vágjanak. A kúp alapja kifelé, a csúcsa befelé irányuljon, a szemben lévő falra pedig fehér papírt vagy vásznat helyezzenek. Minél közelebb van a papírvagy a vászon a lyukhoz, annál kisebbek, minél távolabb, annál nagyobbak lesznek a tükröződő tárgyak és alakok. Majd felfedi féltve őrzött titkát, miszerint ha a nyílásba domború lencsét vagy homorú tükröt helyezünk, fényben gazdagabb, élesebb képet nyerünk. Valójában Girolamo Cardano, milánói fizika- és matematikatanár nevéhez fűződik a domború lencse bevezetése ( 1550 ).A későbbiek során kialakították a sötétkamra hordozható változatát (hordszék formájában), lekicsinyített mását, amelyet egy asztalra helyeztek és bebújható, sátor formájúvá alakítottak. A lencséket és tükröket - vagy prizmákat - a sátor csúcsában helyezték el, és a képet az asztal lapjára vetítették. Később újabb, tökéletesített változat váltotta fel az eddigieket. A kis, hordozható fadobozokat elöl mozgatható lencsével szerelték fel, amely a képet a doboz hátsó falára rögzített csiszolt üvegfelületre vetítette ki. A döntő újítást a XVII. században hajtották végre.

9. 1685-ben Johann Zahn a lencse mögé 45fokosszögben tükröt épített be, amely a képet a doboz tetején vízszintesen elhelyezett matt üvegfelületre vetítette. A tejüvegre rajzpapírt helyeztek, és a képet átrajzolták rá. Ez a modell a XVIII. század folyamán rendkívüli népszerűségre tett szert. Figyelemre méltó, hogy - bizonyos módosításoktól eltekintve, amelyeket csak a XIX. század közepén hajtottak végre - ebből az 1685-ös modellből alakult ki a mai fényképezőgép. "

10. A kamera felépítése: • Optikai egység • Képjel feldolgozó egység • Hangjel feldolgozó egység • Rögzítő egység (kamkorder esetén) • Segédberendezések

11. 1, Az optikai egység: A k.l.f. optikai egységek –objektívek- az emberi szemet működtetőmechanizmusokkal hasonlatosak. Ismerkedjünk meg tehát egy egészséges emberi szem –vázlatos-működésével, majd az objektívek, alapfelépítésével. Végül hasonlítsuk össze a természet, másrészt az ember által alkotott mechanikusrendszereket.

12. A szem: • A pupillán keresztül a szembe jutó fénysugarakat a szaruhártya és a szemlencse megtöri, és az ideghártyára vetíti, ahol fordított állású kép jelenik meg. • Ideghártya-pálcikák, csapok- fényérzékeny sejteken keresztül a fény idegingerületté alakul át. Itt vannak a látó idegek, melyek az ily módon átalakított és felfogott jeleket az agyhoz továbbítják, ahol az előbb említett jelek egyenes állású képként rögzülnek.

13. A szem: A látható tartomány:

14. Képalkotás:Az objektív A rekesznyíláson keresztüljutó fénysugarakat az optikai lencse megtöri, és a „filmsíkra” vetíti, fordított állású kép formájában. Most tegyük meg az összehasonlítást egy sematikus rajz segítségével: A: szemlencse---objektív B: pupilla --------rekesz C: retina----------filmsík Az emberi szemről, és az objektívről leírtak csupán egy leegyszerűsített vázlatul szolgálnak az egyszerű értelmezés érdekében.

15. Az objektív felépítése: • Az objektív a felvevőgépek legfontosabb része. Természetesen egy objektív fényereje változtatható. A változtatás eszköze: REKESZ, v. Írisz rendszerű BLENDE . • A felvételek megvilágítási ideje viszonylag rövid, ezért, a NAGY fényerejű objektívek használatára célszerű törekedni. (F=1,4 v. F=1,9 lehet még F=2 esetleg F=2,2)

16. PI: az f / 11kétszer annyi fényt enged át a rekeszen, mint az f / 16 Ily módon a fényerő jelentősen csökkenthető, vagy növelhető. Ha figyelmesen megvizsgáljuk a számokat, (F=1:1,4 ------F=1:16 ) könnyen felismerhetünk egy törvényszerűséget: a számjegyek arányában az objektíven keresztüljutó fény mennyisége FORDÍTOTTAN arányosan növekszik, ill. csökken. Praktikusan tehát egy nagy fényerejű objektív teljes nyílása igen kicsi számot jelöl.

17. Megvilágítási idő: • Az időtartam, amely során a fény exponálja a filmet. • Ezt a feladatot a fényképezőgép zárszerkezete biztosítja, amely az objektív és a film síkja között helyezkedik el. ( A képen egy kompurzár látható.)

18. Gyújtótávolság: • Gyújtótávolság = Tárgylencse átló mm-ben megadva • Rögzített gyújtótávolságok. A gyújtótávolságtól függ a látószög. • A látószög normál film esetében (lejka 24X35) a következő képen alakulhat: • a.) nagylátószög (rövid gyu. táv.) 5,9 – kb. 40 mm ig • b.) normál 40 – kb. 60 mm ig • c.)teleobjektív (hosszú gyu. táv.) 60 mm felett

19. Változtatható gyújtótávolság sematikus rajza (köztes tag) Rekesz Kép v. tárgylencse Frontlencse

20. Gyújtótávolság a gyakorlatban A rövid vagy hosszú gyújtótávolságú objektívek között egy érdekes jelenséget figyelhetünk meg. Rövid gyújtótávolság esetén a hátér „leválik” az előtérről. Hosszú gyújtótávolság használatakor ennek ellenkezőjét figyelhetjük meg („feltapad” a háttér). Természetesen a vario objektívek azt az átmenetet tudják biztosítani, miszerint a nagylátószög (rövid gyu.táv.) és a teleobjektív (hosszú gyu.táv.) közötti folyamatossággal a háttér „eltolható” vagy közel hozható az előtérhez képest Ez a jelenség igazán akkor figyelhető meg, amennyiben az előtérben elhelyeztünk egy, vagy több tárgyat, vagy szereplőt.

21. A változtatható gyújtótávolságú objektíveket ZOOM (zum) vagy vario objektíveknek nevezzük. A zoom objektíven a gyári jelzés a következő lehet : D Zoom = digitális…. W –wide = nagylátószög. ( Wide = vájt ) T-tel = teleobjektív Az objektívekhez használt csiszolt lencsék un. optikai fehér üvegből v. műanyagból készülnek. Ennek ellenére, mint minden áttetsző tárgy a fény egy részét átereszti, más részét visszaveri. Ezért a jobb fényáteresztő képesség érdekében a lencséket bevonattal látják el. Jelzése: T v. M v. C v. MC.

22. Mélységélesség: Ha szűkítjük a rekesznyílást, megnő a mélységélesség (fordított arányosság)

23. Fénymérés: A fény mennyisége mérhető. Mértékegysége:LUX A lehető legjobb eredményt aTTLrendszerű fénymérés adja. (TTL=Throungh–The–Lens) Objektíven keresztüli mérés

24. A spotmérés: A képmező közepére összpontosít. Az értékeket rögzíti, és teljes képmezőn alkalmazza A fotós újra komponálhatja a képet.

25. Átlagmérés: Az egész képmező fényességének átlagát méri. A fényviszonyok pontos meghatározását biztosítja a legtöbb fotózási helyzetben. Nem megfelelő a nagyon kontrasztos képeknél.

26. Középre súlyozott Átlagmérés: Átlagméréssel a képmező közepére helyezi a fő hangsúlyt Rendkívül jó eredmények, ha a téma a képmező közepén található.

27. Vakuzási módok: Derítő vakuzás:Csökkenti az árnyékokat ellenfényben. Éjszakai vakuzás:A vaku és a hosszú expozíciós idő kombinációja révén, a téma élőterének és a háttérnek is megfelelő lesz az expozíciója.

28. A teljesítményt a kulcsszámmal (GN) fejezzük ki Nagyobb kulcsszám (GN) = megnövekedtet megvilágítási tartomány.

29. Keresőtípusok: Tükörreflexes (SLR) Az objektíven keresztül mutatja a valós képet.

30. Optikai keresők: Az objektív és a kereső különböző helyerő érzékeli a képet. Parallaxis: Közeli témánál a kereső és az objektív más képkivágást mutat.

31. Az optikai valós kép a keresőn.

32. Színes technika: Színes filmek esetén három emulziós réteg jelenlétéről beszélünk. Az alapszínek (R,GésB) megfelelő mennyiségűhozzáadásával hozza létre a színeket Pl. így müködnek a televíziók és a monitorok ADDITÍV SZÍNKEVERÉS ( RGB ) R=25 G=25 azonos színtelítettség 0= fehér B=25

33. SZUBTRAKTÍV SZÍNKEVERÉS ( CMYK) Azonos színtelítettség = fehér. A vörös, a zöld és a kék színek kivonásával alkotja meg a színeket a (Cyan), a (Magenta) és a (Yellow) színekből (nyomtatásnál: a fekete is (blacK) Pl.nyomtatásnál, filmekné