Izotóplaboratóriumok kialakításának sugárvédelmi szabályai

1. Izotóplaboratóriumok kialakításának sugárvédelmi szabályai Összeállította: Déri Zsolt B-A-Z Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Sugáregészségügyi Decentrum az MSz-62-7:99 alapján

2. Orvosi izotópalkalmazás • In vitro alkalmazás: • a betegtől levett szérum-, vér-, vagy vizeletmintában lévő biológiailag fontos anyag meghatározására alkalmazzák az izotóptechnikát.

3. Orvosi izotópalkalmazás

4. Orvosi izotópalkalmazás • In vitro alkalmazás: • a betegtől levett szérum, vér, vagy vizetelmintában lévő biológiailag fontos anyag meghatározására alkalmazzák az izotóptechnikát. • In vivo alkalmazás: • a radioaktív anyagot a beteg szervezetébe juttatják valamilyen módon, pl. intravénásan, vagy orálisan. • Diagnosztika • Terápia • Kutatás

6. Orvosi izotóplaboratórium • Izotóplaboratórium: • olyan helyiség vagy építészetileg összefüggő, egy üzemszerű bejárattal rendelkező helyiségcsoport, amelyiknyitott radioaktív készítményekkel végzett munkáksorán speciális kialakításával és felszerelésévelbiztosítja a külső és belső sugárterhelés elleni védelmet, és megakadályozza a radioaktív szennyeződés terjedését. • Orvosi izotóplaboratórium: • humán diagnosztikai és terápiás célú alkalmazásokraszolgáló izotóplaboratóriumi helyiségek összessége.

7. Védekezés külső sugárterhelés ellen • Izotópok kezelése (szétosztása, előkészítése, aktivitás mérése, stb.): • Eb > 250 keV • esetén törzset és fejet árnyékoló munkaasztal • 1 cm-es plexi védelem a szemnek • 131I és PET izotópok (Eg) • árnyékolt szállító tartó • 50 mm ólommal árnyékolt osztó, töltő, kalibráló fülke • 99mTc-generátor • Lefejtéskor – helyi árnyékolás • Meleg laboratóriumi kezelés alatt – egyéni védőeszközök

8. Védekezés belső sugárterhelés ellen • Radioaktív anyaggal történő szennyeződés megakadályozása • A munkafolyamatok begyakorlása • Egyéni védőfelszerelések • A szennyeződés lokalizációja • Szennyeződés mérés • Felületi-szennyezettség mérő • Dörzsmintavétel (lágy b-sugárzók) • A szennyeződés terjedésének megakadályozása • Mosható felületek • Légelszívás - depresszió • A szennyeződés megszüntetése • Dekontaminálás

9. Orvosi izotóplaboratórium

10. Orvosi izotóplaboratóriumok osztályozása • Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény hatálya alá nem tartozó radioaktív anyagok körét a 124/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szabályozza. • A radioaktív anyagok mentességi aktivitás-koncentrációjának és mentességi aktivitás szintjének a meghatározása a 23/1997. (VII. 18.) NM rendelet szerint történik. • Az izotóplaboratóriumok osztályozásának alapja az inkorporációból származó belső sugárterhelés kockázata, amely elsősorban a nyitott radioizotóp fajtájához, az egy műveletbe bevont aktivitáshoz és a felhasználás illetve a végzett művelet jellegéhez kötődik.

11. Orvosi izotóplaboratóriumok osztályozása • Éves felvételi korlát (ÉFEK): • a munkavállalók évi dóziskorlátjával azonos 20 mSv effektív dózisnak és az 1 Bq aktivitás belégzéséből származó, lekötött effektív dózisnak a hányadosa. • A belégzési felvételi korlátok közül az adott radionuklidra vonatkozó vegyületcsoport szerinti legkisebb aktivitás az osztályozás alapmennyisége • jelölése: AM, mértékegysége: Bq • Azoknál a radioizotópoknál, amelyeknél a belégzési útvonalra vonatkozó EFEK értékek hiányoznak, vagy nem számíthatók ki, a lenyelésre vonatkozó legkisebb EFEK érték az osztályozás alapmennyisége. Nemzetközi Biztonsági Alapszabályzat (IBSS 115)

12. Éves felvételi korlát (ÉFEK)

13. ET = Hp(d) + Se(g)i,ing·Ii,ing + Se(g)i,inh·Ii,inh i i Sugárterhelés becslése nyitott sugárforrások felhasználása esetén • Több nuklid egyidejű szervezetbe kerülése esetén: • Ahol • ET: teljes effektív dózis • Hp(d): a külső sugárforrásból eredő személyi dózisegyenérték • Ii, ing: a szervezetbe lenyeléssel jutott i-edik nuklid éves mennyisége • Ii, inh: a szervezetbe lenyeléssel jutott i-edik nuklid éves mennyisége • e(g)i,ing: a szervezetbe lenyeléssel jutott i-edik nuklid egységnyi aktivitásából eredő (lekötött) effektív dózis • E(g)i,inh: a szervezetbe belélegzéssel jutott i-edik nuklid egységnyi aktivitásából eredő (lekötött) effektív dózis

14. Hp(d) Ii,ing Ii,inh + S + S ≤ 1 DL ÉFEKi,ing i ÉFEKi,inh i Sugárterhelés becslése nyitott sugárforrások felhasználása esetén • Több nuklid egyidejű szervezetbe kerülése esetén: • Ahol • DL: effektív dóziskorlát munkavállalókra (20 mSv) • Hp(d): a külső sugárforrásból eredő személyi dózisegyenérték • Ii, ing: a szervezetbe lenyeléssel jutott i-edik nuklid éves mennyisége • Ii, inh: a szervezetbe lenyeléssel jutott i-edik nuklid éves mennyisége • ÉFEKi,ing: a szervezetbe lenyeléssel jutott i-edik nuklid éves felvételi korlátja • ÉFEKi,inh: a szervezetbe lenyeléssel jutott i-edik nuklid éves felvételi korlátja

15. Ai S ≤ 1 ÉFEKi i Orvosi izotóplaboratóriumok osztályozása • Több nuklid egyidejű szervezetbe kerülése esetén az egyszerűsített feltétel: • Ahol • Ai: a szervezetbe jutott i-edik nuklid éves mennyisége • ÉFEKi: a szervezetbe jutott i-edik nuklid éves felvételi korlátja

16. Orvosi izotóplaboratóriumok osztályozása • Az egyes műveletekben szereplő aktivitások nem léphetik túl a laboratórium szintjének illetve típusának megfelelő, a 2. és a 3. táblázatban megadott felső értékhatárokat, amelyeket a műveletek jellegének megfelelő, az 1. táblázat szerinti szorzótényezőkkel módosítani kell. 2. táblázat: Ipari izotóplaboratóriumok osztályozása az osztályozási alapmennyiség szerint

17. Orvosi izotóplaboratóriumok osztályozása 3. táblázat: Orvosi izotóplaboratóriumok osztályozása a tevékenység típusa és az osztályozási alapmennyiség szerint • Az adott laboratóriumi típus felső értékhatárának túllépése esetén az izotóplaboratórium osztályba sorolását valamint a létesítés, működés követelményrendszerét egyedileg kell megállapítani. • Több radioizotóp egyidejű alkalmazása esetén az orvosi és az ipari izotóplaboratóriumokra mérlegelni kell az egyedi követelményrendszer kialakítását.

18. Orvosi izotóplaboratóriumok osztályozása 1. táblázat: Egyes műveletekbe bevont aktivitások műveleti szorzótényezői

20. Orvosi izotóplaboratóriumok osztályozása 1. táblázat: Egyes műveletekbe bevont aktivitások műveleti szorzótényezői

21. Orvosi izotóplaboratórium

22. Az izotóp osztály munkahelyeinek (in vivo laboratórium) legkisebb alapterülete MSZ 62-7 M1. melléklet

23. Az izotóp osztály munkahelyeinek (in vivo laboratórium) legkisebb alapterülete MSZ 62-7 M1. melléklet

24. Orvosi izotópalkalmazás Ellenőrzött terület Felügyelt terület

25. Izotópdiagnosztikai laboratórium Felügyelt terület • Felügyelt területen: • ellenőrizni kell a belépést és meg kell akadályozni az illetéktelen bejutást; • a bejáratot el kell látni a sugárveszély jelzésével/feliratával; • a radioaktív szennyezettség és szükség esetén a külső sugárzási szint mérésével rendszeres sugárvédelmi ellenőrzést kell tartani.

27. Izotópdiagnosztikai laboratórium Felügyelt terület • Ellenőrzött területen: • A felügyelt területre vonatkozó előírásokon túl • a radioaktív szennyezettség és a külső sugárzás ellenőrzésére szennyezettségmérőt és szükség esetén környezeti dózisegyenérték H*(10) teljesítmény mérőt kell alkalmazni. A felületi szennyezettség ellenőrzése a közvetlen mérésen kívül történhet más módszerekkel is. Ellenőrzött terület

29. Izotópdiagnosztikai laboratórium Felügyelt terület • Meleglaboratórium: • az izotóplaboratórium azon ellenőrzött területe, ahol a nyitott radioaktív készítményt tárolják, előállítják, ahol a felhasználás vagy a felhasználás előkészítése céljából a készítménnyel műveleteket végeznek. minimum 16 m2 Ellenőrzött terület

30. Sugárveszélyes munkahelyek kialakítása Ionizáló sugárzást alkalmazó munkahely ☻ J J > Ellenőrzött terület Felügyelt terület Sugárveszélyes munkahely ☻: „A” munkafeltétel mellett dolgozó személyek ☺: „B” munkafeltétel mellett dolgozó személyek Beléptető rendszer > : Sugárszint ellenőrző mérőberendezések

31. Izotóplaboratóriumok általános kialakítása • Építészeti kialakítás: • Az izotóplaboratóriumokat a hozzájuk tartozó helyiségekkel együtt összefüggő, építészetileg elhatárolt területen kell elhelyezni. • A laboratóriumokat úgy kell elrendezni, hogy csak egy üzemszerű bejáratuk legyen (különleges használatra lehet további be- iII. kijáratuk). Gondoskodni kell az illetéktelenek belépésének megakadályozásáról. • Az ellenőrzött területen minden felületnek (padlózat, falak, mennyezet, ajtók, ablakok) megfelelő mechanikai szilárdságúnak, könnyen dekontaminálhatónak és hézagmentesnek kell lennie. • A padlót hegesztett műanyag lapokkal vagy műgyantával, vagy ezek tisztíthatóságával egyenértékű anyaggal kell bevonni. A fal és padló csatlakozások éleit, sarkait le kell kerekíteni.

32. Izotóplaboratóriumok általános kialakítása • Épületgépészeti kialakítás: • Az izotóplaboratóriumból elfolyó szennyvizek aktivitás-koncentrációja nem haladhatja meg a 23/1997. (VI1.8.) NM rendelet szerinti mentességi szinteket. • Azokat a keletkező folyadékokat, amelyeknek aktivitása és aktivitás-koncentrációja a vonatkozó mentességi szintnél nagyobb, folyékony radioaktív hulladékként kell összegyűjteni. • Minden meleglaboratóriumban, valamint azokban a helyiségekben ahol radioaktív szenynyeződés lehetséges, legalább egy, könyökkel nyitható csaptelepű kézmosót kell létesíteni. A kézszárítás eldobható kéztörlővel, vagy forrólevegős szárítóval történjen, és a kézmosó fölé tükröt kell elhelyezni.

33. Izotóplaboratóriumok általános kialakítása • Épületgépészeti kialakítás: • Orvosi és C-szintű izotóplaboratóriumok meleglaboratóriumában a szennyezett tárgyak mosására mélymedencés, könyökkel nyitható csaptelepű mosogatót kell felszerelni. • Fröccsenés mentes (mint például elárasztásos) mosogatóknál és egyéb műszakilag indokolt esetben a vízvezetékrendszerbe visszacsapó szeleppel kombinált légbeszívó szelepet kell beépíteni, hogy szennyezett víz ne áramolhasson vissza a közüzemi hálózatba. • A radiojód terápiás kórterem radioaktív vizeletgyűjtő rendszerének kivételével bármilyen típusú orvosi és a C-szintű izotóplaboratóriumok lefolyórendszere valamint a zuhanyozóból kilépő szennyvíz a közüzemi csatornába köthető, de gondoskodni kell az elfolyó szennyvizek radioaktív szennyezettségének az ellenőrzési lehetőségéről.

34. Izotóplaboratóriumok általános kialakítása • Épületgépészeti kialakítás: • A radiojód terápiás kórterem, valamint az A- és B-szintű izotóp-laboratóriumok radioaktív szennyvizeit az inaktívtól elkülönített csatorna-hálózattal gyűjteni kell. • A folyékony radioaktív hulladékot hulladékgyűjtő tartályban, vagy aktív szennyvízkezelő rendszerben kell összegyűjteni, és lebomlásig vagy elszállításig tárolni. • A 65 napnál rövidebb felezési idejű radioaktív hulladéknak a mentességi aktivitás vagy aktivitás-koncentráció eléréséig, de a hulladékcsomag (tartály) lezárásától legalább 10 felezési ideig történő tárolása. • Az aktív szennyvízkezelő helyiség ellenőrzött terület. • Ahol nem zárható ki, hogy összegyűjtött szennyvizek aktivitása és aktivitás-koncentrációja meghaladja a vonatkozó mentességi szintet, ott ezeket a szennyvizeket a kibocsátás előtt és a mintavétellel történő rendszeres szennyezettség ellenőrzés mellett, pihentető aknában kell gyűjteni.

35. Izotóplaboratóriumok általános kialakítása • Légtechnika, szellőzés • A légtechnikai rendszernek biztosítani kell: • a friss levegőt; • a hatósági előírások határértékein belül kell tartania a munkahely légterébe kerülő radioaktív szennyeződések (gáz, gőz, por, aeroszol) aktivitás-koncentrációit; • meg kell akadályoznia a laboratórium felületei és tárgyai elszennyeződését. • A szellőző rendszert úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a levegő a legkedvezőtlenebb esetben is a kevésbé szennyezett területekről a szennyezettebbek irányába áramoljon. Ehhez nyomáslépcsőket kell biztosítani a különféle területek között, ahol a kültérhez viszonyított legnagyobb depressziót a legszennyezettebb területeken kell előállítani.

37. Izotóplaboratóriumok általános kialakítása • Légtechnika, szellőzés • Az egymástól eltérő nyomású területek közötti réseken, nyílásokon az áramló levegő sebessége érje el a 0,5 m/s értéket. • Nyitott fülkék esetében a beáramló levegő sebessége legalább 0,5 m/s legyen. • A munkahely jellegétől, az ott előforduló izotópok fajtájától és aktivitásától függően az ellenőrzött területek jobb légtömörségének biztosításához ezeket esetenként légzsilippel kell leválasztani a környezetüktől. • Általános esetekben a légcsere óránként az ötszörösnél ne legyen kisebb, és ne haladja meg a tízszerest. • Különleges esetekben (pl.. amikor a helyiségben elszívó fülkék vagy más légtechnikai egységek is vannak) ennél jóval nagyobb óránkénti légcsere is szükséges lehet. Amennyiben az elszívás mellett légellátó rendszert is alkalmaznak, akkor az elszívott levegő mennyisége 10-15%-kal haladja meg a befújt levegő mennyiségét.

38. Izotóplaboratóriumok általános kialakítása • Légellátó rendszerek • Az A és B szintű laboratóriumokban meg kell akadályozni a spontán légcserét, és a légáramlás irányát is szigorúan tartani kell, ehhez általában külön légellátó rendszert szükséges kiépíteni. • A légellátó rendszerek - néhány kivételtől eltekintve - visszakeverés nélküli levegőt szállítanak a területre. Az elszívott levegő részleges visszaforgatása csak akkor engedhető meg, ha azt különleges szempontok indokolják, és megfelelő műszaki megoldással ellenőrzik visszaforgatott levegő kontaminációját. • Megfelelő műszaki megoldással biztosítani kell, hogy a légellátó rendszer csak akkor legyen indítható, ha az elszívó rendszer már működik. Az elszívó rendszer meghibásodása esetén - amennyiben a tartalék rendszer nem biztosítja a megfelelő elszívást - a légellátó rendszernek automatikusan le kell állnia. A visszaáramlást megfelelő műszaki megoldással meg kell akadályozni.

39. Izotóplaboratóriumok általános kialakítása • Elszívó rendszerek • Az elszívó rendszernek biztosítania kell a légellátó rendszer által szállított, a tömítetlenségeknél beáramló, és egy esetleges baleseti helyzetben valószínűsíthető légmennyiség eltávolítását az ellenőrzött területről. • Az elszívásnak olyannak kell lennie, hogy kapacitása és üzemi jellemzői ne változzanak egy esetleges külső légállapot-változás, a laboratóriumban lévő eszköz (elszívó fülke) bekapcsolása vagy a kilépőszűrők természetes eltömődése esetén sem. Szükség esetén e követelmények teljesülését megfelelő műszaki megoldással (automatikusellenőrző rendszer) kell biztosítani. • Az elszívó rendszer elemeinek légtömörnek kell lenniük. Amennyiben a hatósági előírások szükségessé teszik, úgy a kibocsátás előtt a levegőt szűrni kell. Az elszívó rendszerben szűrő csak a ventillátor elé, a szívott szakaszba építhető be, a nyomott ágba nem. A zárt fülke elszívás alatt áll, a légnyomáskülönbség a technológiától függő, minimális értéke 150 Pa.

40. Izotóplaboratóriumok általános kialakítása • Különleges felszerelési tárgyak • A nyitott vagy zárt típusúfülkeszerkezeti kiképzése könnyű és hatásos tisztíthatóságot tegyen lehetővé. A fülkékbe a technológia által megkívánt közmű ellátások (világítás, víz, villany, gáz, vákuum, UV-lámpa) legyenek beköthetők. A közmű ellátások a fülkén kívülről legyenek kapcsolhatók. • Az izotóptároló felszínétől 10 cm-re a dózisteljesítmény nem lehet több mint 20 µSv/h. Az izotóptárolók szerkezete könnyen tisztítható, jól dekontaminálható legyen. • A biztonságosan zárt edényben, dobozban tárolt anyagok kivételével nyitott radioaktív készítményt szellőztetett izotóptárolóban, vagy elszívó fülkében, szükség esetén ólomtéglákból felépített és megfelelő jelzéssel ellátott kútszerű tárolóhelyen kell elhelyezni. • Hulladékgyűjtő felszínétől 10 cm-re a dózisteljesítmény nem lehet több, mint 20 µSv/h.

41. Izotóplaboratóriumok általános kialakítása • Különleges felszerelési tárgyak • Szilárd halmazállapotú hulladékot műanyag zsákkal bélelt, zárható edényben kell összegyűjteni. • A laboratóriumban a keletkező folyékony hulladékot műanyag edényben vagy védő fémtartályba helyezett üvegballonban kell gyűjteni. • Sugárvédelem kialakítása • Alfa-sugárzó radioizotóppal munkát az AM érték 100-szorosát meghaladó aktivitások esetén csak zárt fülkében szabad végezni. • Béta-sugárzó radioizotóppal végzett munka során 200 keV-nél nagyobb maximális béta energiájú, valamint 5 GBq-nél nagyobb aktivitású készítményekkel végzett munkák során a szem, illetve a kéz védelméről helyi árnyékolással, illetve távfogók alkalmazásával gondoskodni kell.

42. Izotóplaboratóriumok általános kialakítása • Sugárvédelem kialakítása • Béta-sugárzó radioizotóppal végzett munka során árnyékoló anyagnak az alacsony rendszámú, átlátszó anyagok alkalmasak. Ezeket a rétegeket egy fülke előlapja, vagy egy árnyékolt munkaasztal tartalmazza. A rétegek méretezése az MSZ 62-2 szerint történik. • Gamma-sugárzó radioizotóppal végzett munka során helyi árnyékolásra (fülke, munkatálca, ólomtégla), és/vagy a munkahely építészeti sugárvédelmére van szükség. 200 keV alatti fotonenergia ellen árnyékolt munkaasztal hatásos helyi védelmet nyújt. • 200 keV feletti gamma-sugárzók helyi árnyékolását megfelelően vastag gyengítő rétegekkel (például manipulátoros fülke, ólomtéglából kirakott takarás, ólomkút) kell biztosítani. • A fülkén belül olyan technológiát kell alkalmazni, hogy a fülkéből elszívott levegőbe csak az ésszerűen elérhető legkisebb aktivitás kerüljön.

43. Izotóplaboratóriumok általános kialakítása • Egyéni védőeszközök • Izotóplaboratóriumban kötelező az egyéni védőeszköz használata. • Pl.: védőruha, védőszemüveg, arcvédő, védőkesztyű, védőlábbeli, védősapka • A védőeszközöknek meg kell akadályoznia, vagy megfelelően le kell csökkentenie az inkorporációnak és a testfelületek elszennyeződésének a veszélyét. • A LAH értéket (levegő aktivitás-koncentráció határértéket) meghaladó levegő szennyezettség fellépésének lehetősége esetén légzésvédő eszközt kell használni. Sérült egyéni védőeszközt tilos használni. • Az egyéni védőeszközt jól láthatóan és tartósan meg kell jelölni, és csak az izotóplaboratóriumban lehet viselni. • A meleglaboratóriumban használt védőeszköz tárolására a laboratóriumban vagy az ahhoz közvetlenül csatlakozó helyiségben (előtér, személyzsilip, dekontamináló, beadó) kell helyet kijelölni. Ezek az eszközök csak a radioaktív szennyezettség ellenőrzése, és szükség szerinti dekontaminálása után vihetők ki a laboratóriumból.

44. AM = LAH LAK ≤ 1,2·2000 Izotóplaboratóriumok általános kialakítása • Az izotóplaboratórium légterébe kerülő radioaktív szennyeződés koncentrációja (LAK) • ahol • LAH a levegő aktivitás-koncentráció határértéke, Bq/m3; • AM: az osztályozás adott radioizotópra vonatkozó alapmennyisége, Bq; • 1,2: a vonatkoztatási ember által a könnyű fizikai munka során óránként belélegzett levegő, m3/h; • 2000: az évi munkaórák száma, h.

45. LAKi S ≤ 1 LAHi i Izotóplaboratóriumok általános kialakítása • Több radioizotóptól származó levegőszennyeződés koncentrációja akkor nem lépi túl a felső szintet, ha teljesül: • ahol • LAKi;: az i-edik radioizotóptól származó levegő aktivitás-koncentrációja; • LAHi:: az i-edik radionuklidra vonatkozó levegő aktivitás-koncentráció határértéke.

46. Sugárvédelmi ellenőrzés • A munkahely ellenőrzésének a munka jellegétől függően ki kell terjednie a gamma-sugárzás dózisteljesítményének, a felületi szennyezettségnek, szükség esetén a levegő és a szennyvíz aktivitáskoncentrációjának rendszeres mintavételes vagy folyamatos mérésére. • A felületi szennyezettség beavatkozási szintjei (4. táblázat):

47. Sugárvédelmi ellenőrzés • A nem fixált (eltávolítható) felületi szennyezettséget a laboratórium dekontamináló készletének a felhasználásával kell eltávolítani. A helyiségek és tárgyak mindazon felületeit, ahol a fixált szennyeződés meghaladja a 4. táblázat értékeinek tizedrészét, meg kell jelölni és le kell fedni. Hosszú felezési idejű (≥ 65 nap) radioizotóppal elszennyezett felületet el kell távolítani, vagy állandó jelleggel le kell fedni. • Béta- sugárzó radioizotópok esetén a lefedés legyen alkalmas a béta- sugárzás elnyeletésére, egyébként a lefedés csak a szennyezett felület megjelölésére szolgál.

48. Sugárvédelmi ellenőrzés • A felületi szennyezettség ellenőrzésekor a méréseket a következő nagyságú felületekre kell átlagolni: • Testfelszín: 100 cm2 • padló, falak, mennyezet: 1000 cm2 • egyéb felületek: 300 cm2 • diszkrét szennyezés gyanúja esetén: 1 cm2 • A méréseket hitelesített illetve kalibrált felületi szennyezettségmérővel, vagy dörzsminta mérésével kell elvégezni. • A bőr beavatkozási szint feletti szennyeződésének eseteit ki kell vizsgálni.

49. Az izotóplaboratórium minimális mentesítő (dekontamináló) készlete • 2 db 25 cm-es csipesz, • 2 db 15 cm-es csipesz, • 5 pár gumi- vagy műanyagkesztyű, • 5 pár cipőre húzható műanyagfólia papucs, cipők szennyeződésének megelőzésére • 1000 g - a munkahely felületének lemosására legalkalmasabb - mosó- vagy mosogatószer, • 1000 g vatta, • 500 ml 10%-os trinátriumfoszfát oldat, • 1 liter 2%-os technikai minőségű Komplexon III. oldat elsősorban testfelületek mentesítésére, • 1000 ml 10%-os sósav vagy salétromsavoldat, kizárólag tárgyak mentesítésére, 5 db nagyméretű műanyagzsák hulladékgyűjtésére,

50. Az izotóplaboratórium minimális mentesítő (dekontamináló) készlete • 1 db szemöblítő pohár, • 500 ml 0,9%-os konyhasóoldat, • amennyiben az izotóplaboratórium olyan radioaktív vegyületet használ fel, melynek mentesítéséhez speciális oldat vagy oldószer szükséges, ebből 500 ml-t kell készletben tartani, • A mentesítő készletet a munkahely közelében, könnyen elérhető, felirattal megjelölt helyen kell tárolni, és használatára a dolgozókat ki kell oktatni.