Munkaügyi Központ szerepe, feladatai

1. Munkaügyi Központ szerepe, feladatai SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézet 2009/2010. I. félév Szeged

2. Munkaügyi Központ A Foglalkoztatási Törvény adta lehetőségek alapján munkaerő-piaci képzésben részt vevő álláskeresők, esetenként munkaviszonyban álló személyek képzést finanszírozza, olyan képzési programokban, amelyek szerepelnek a munkaügyi központ képzési listáján.

3. Munkaerő-piaci szervezet Állami Foglalkoztatási Szolgálat Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Regionális Munkaügyi Központ - Központi szervezet - Regionális kirendeltségek

4. Regionális Munkaügyi Központok • Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ • Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ • Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ • Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ • Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ • Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ • Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

5. Munkaügyi Központok feladatai • Az álláskeresők nyilvántartásba vétele • Munkaközvetítés • Munkanélküli ellátások megállapítása • Támogatás nyújtása az állásnélküliek át- és továbbképzéséhez • Pályakezdők segítése egyéni és csoportos tanácsadással, pályaorientációs beszélgetéssel • Hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedésének segítése • Munkaadók anyagi támogatása dolgozóik továbbfoglalkoztatása, újabb munkahelyek létesítése érdekében.

6. Munkaerő-piaci programok résztvevői Azon személyek, akik a különféle előre meghatározott, összetett célok érdekében indított programok résztvevői egy adott időszakban.

7. Munkaerő-piaci szolgáltatások Olyan egyéni vagy csoportos tanácsadási formák, amelyek a munkaügyi szervezeten belül az ügyfeleknek szóló, személyre szabott problémakezelését jelentik. Alapelve, hogy a munkaerő-piaci szolgáltatásokat a munkanélküliek, a munkaadók és a munkavállalók ingyenesen vehetik igénybe.

8. Szolgáltatások típusai I • Munkaerő-piaci és foglalkozási információk nyújtása: A foglalkoztatással, a régió, a megye, valamint a kistérség munkaerő-piaci helyzetével, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal, a munkanélküli ellátásokkal, valamint a foglalkoztatással összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos információk rendelkezésre bocsátása az érdeklődők számára.

9. Szolgáltatások típusai II • Munkaerő-piaci tanácsadás: A munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, pszichológiai, helyi foglalkoztatási tanácsadás, ezen belül a pályaválasztási és pályamódosítási tanácsadói tevékenységet, az egyéni álláskeresési tanácsadást, az álláskeresési technikák oktatását és az álláskereső klubot fogja át.

10. Szolgáltatások típusai III • Munkaközvetítés: Magába foglalja a munkaadókkal való rendszeres kapcsolattartást, minél több álláshely feltárását és betöltését, az ügyfelek tájékoztatását, a kereslet és kínálat egymásra találásának megkönnyítését és gyorsítását, a munkát keresők álláskeresésre való felkészítését, a munka-, átképzési valamint pályaorientációs tanácsadást, a munkaerő-piaci információk gyűjtését, feldolgozását, a munkaerő-piaci helyzet elemzését és prognosztizálását.

11. Munkaközvetítés típusai • Hagyományos közvetítés: Rövid interjút bonyolítanak le az ügyféllel, és a bejelentett, szabad állásokból felajánlanak neki néhányat. • Egyénre szabott módszer: Ennek keretében az álláskeresőknek és a munkáltatóknak nyújtott tanácsadás, a vállalatokkal való szorosabb kapcsolat kiépítése és a konkrét közvetítési eljárások gondos megtervezése került a figyelem középpontjába. Az egyéni interjúkban, valamint az álláskeresési szolgáltatásokban a megoldások megtalálása lett a fő cél. Másrészt, számítógépes álláskeresési rendszerek jöttek létre, amelyekre támaszkodva a munkanélküliség tömegessé válásával megjelent az önkiszolgálás, mint a munkaközvetítés alternatív formája.

12. Önkiszolgálás Az egyénre szabott közvetítés ellentéte. Lényege, hogy az ügyfél a közvetítő apparátus beavatkozása nélkül, a közvetítő iroda számítógépének segítségével önmaga tekinti át és nyomtatja ki a neki tetsző állásajánlatokat.

13. Munkaerő-piaci információszerzés típusai I • Formális csatorna/információáralmlás: Az álláshirdetések, az állami, magán vagy szakszervezeti munkaközvetítők, a végzősök elhelyezkedésének segítésére iskolákban létrehozott irodák, állásbörzék. Jellemzőjük, hogy sok információt koncentrálnak, és az információkat intézményes módokon, az érdekeltek széles köréhez juttatják el.

14. Munkaerő-piaci információszerzés típusai II • Informális csatorna/információáralmlás: Intézményes információközvetítés rendszerén kívüli, személyes kapcsolat hálózatán keresztül történő információáramlás. A munkavállalók a rokonságuk, baráti körük, munkatársaik közvetítésével jutnak információkhoz az álláslehetőségekről, a munkaadók saját alkalmazottaik javaslataira, beajánlására támaszkodnak az állások betöltésekor.

15. Munkaügyi Központ támogatásának célja Az álláskeresők elhelyezkedési esélyeinek növelése, a munkaerő-piaci képzés segítségével.

16. Támogatás alanyai I • álláskereső • 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét – nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően álláskeresési támogatásban nem szerzett jogosultságot • gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül. A képzés időtartama a heti 20 órát nem haladhatja meg. • akinek a munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik és ezt a munkaadó a munkavállalóval és a telephely szerinti illetékes kirendeltséggel előzetesen írásban közölte

17. Támogatás alanyai II • közhasznú munkavégzésben vesz részt és a képzésben való részvételt vállalja • rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rokkantsági járadékban részesülő személy, ha szakmai alkalmassági vizsgálat igazolja, hogy képzését követően a foglalkozás gyakorlására munkaviszony vagy egyéni vállalkozás keretében alkalmas. • azon munkaviszonyban álló egyén, akinek a továbbfoglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható, illetve azok, akik közvetlenül a munkaviszony megkezdése előtt nem rendelkeznek az adott terület betöltéséhez szükséges képzettséggel, szakmai ismeretük hiányzik.

18. Képzésben részt vevő jogosultságai • A munkaügyi központtal együtt kiválasztani a támogatott képzés irányát • A munkaügyi központ által vezetett jegyzékben szereplő képző intézmények közül kiválasztani azt a képző intézményt, amely által nyújtott képzésben részt vesz • A munkaügyi központ által felajánlott vagy elfogadott képzés támogatásáról szóló hatósági szerződést megkötni • A képzés lebonyolítása feltételeinek megismerésére, és a megkötött hatósági, illetve felnőttképzési szerződésben foglaltak teljesülésének nyomon követésére.

19. Képzésben részt vevő támogatásának módjai, mértéke Képzési támogatás: • Keresetpótló juttatás • A képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése Képzési támogatás keretében az alábbi költségek téríthetők meg: • Képzési költség és a vizsga díja, továbbá a képzéshez kapcsolódó helyi, illetőleg helyközi utazás költségének megtérítése • Étkezési költségtérítés • Szállás költség térítése