A családi jogállás rendezése

1. A családi jogállás rendezése

2. Családi jogállás • Rokonság fogalma • Általános fogalma nincs • Jogirodalom: több személy között a vér szerinti leszármazáson alapuló jogi kapcsolat, DE: alapulhat hatósági aktuson is – örökbefogadás esetén. • Csjt.: egyenesági és oldalági rokonság meghatározása • A családi jogállás nem feltétlenül jelent vér szerinti kapcsolatot • Anyaság és apaság megállapítása eltér egymástól • Anya = aki a gyermeket megszülte  tény és nem vélelem • DE a „mater sempercerta est” elve vitatottá vált (tudomány)

3. Apai státusz betöltése • Apasági vélelmeken alapszik – alapja lehet: • Anya házassága • Anya utólagos házasságkötése • Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat • Emberi reprodukcióra alkalmas eljárásban való részvétel • Bírói ítélet • Vélelmek közös jellemzője: • Egységes apasági vélelmi rendszert teremt • Eltérően keletkeznek DE • Joghatásaikban teljesen azonosak! • Ugyanolyan szülő – gyermek kapcsolatot eredményeznek • Házasságból és nem házasságból származó gyermekek egyenlősége

4. Az alapvélelem • Házasság alapján keletkező vélelem = ún. alapvélelem • Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek megszületéséig eltelt időben vagy ennek egy részében házasságban állt a férj lesz a gyermek apja • Jellemzői: • Elegendő a házassági kötelék (gyermek érdeke) • Állapotos nővel kötött házasság: létrejöhet a vélelem • Fogantatás után bontóper: létrejöhet a vélelem • „Névházasság” szintén vélelmet keletkeztet • Alaptényállásként eltér a többi vélelemtől • Automatikusan keletkezik • Amíg ez a vélelem fennáll, más férfi apasága nem jöhet szóba • Leggyakrabban érvényesülő vélelem

5. Elismerésen alapuló vélelmek • Két típusa: 1. teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat 2. anya utólagos házasságkötése • Az apaság önkéntes vállalása • Alapfeltétel: az apai jogállás üressége • Gyakori eset: élettárs apasága  anya fennálló házassága • Személyes nyilatkozattétel • Korkülönbség: legalább 16 év • Hatóság nem vizsgálja, hogy valóban az elismerő-e az apa • Kontroll: bizonyos hozzájárulások szükségesek: • Anya • 14. évét betöltött gyermek • Ha nem az anya a gyermek törvényes képviselője, akkor a törvényes képviselő

6. Elismerésen alapuló vélelmek eltérései Teljes hatályú elismerés Utólagos házasságkötés • Egymagában keletkezteti az apaságot • Megtehető bíróság, anyakönyv-vezető, gyámhatóság előtt • A gyermek fogantatásától kezdve megtehető • Gyermek, anya halála esetén egyaránt megtehető • Nem akadálya az , ha más férfival szemben apaság megállapítása iránti per van folyamatban - PROBLÉMA • 6 hónapon belüli házasságkötés szükséges • Csak anyakönyvvezető előtt tehető meg • Csak a már megszületett gyermekre nézve tehető meg • Gyermek halála esetén is megtehető • Más férfival szemben folyamatban lévő apasági per akadály

7. Reprodukciós eljárásban való részvételen alapuló vélelem • Egészségügyi törvény szabályozza • Házastársak és élettársak vehetnek részt az eljárásban • Feltételek: • Egyikük meddősége miatt természetes úton gyermek nagy valószínűséggel nem származhat • Élettársak • Különneműek • Egyikük sem él házassági kapcsolatban • Közös kérelmet kell előterjeszteniük • A hozzájárulás alapozza meg az apaságot

8. Apaság bírói megállapítása • Alapfeltétel: az apai jogállás nincs betöltve • Időközben más férfi részéről elismerés tehető • Két feltétel: - fogamzás idején nemi érintkezés és - alapos következtethetőség, hogy ebből származik a gyermek • Lehető legnagyobb fokú bizonyosságra törekvés • Egyszerűbb és biztosabb: orvostudomány fejlődésével (DNS) • 1998. új módszertani levél: DNS lehetőségére is kitér • 2005. új - 22. sz. – módszertani levél: kizárólag DNS-vizsgálat indokolt a származás megállapítása iránti perekben • Per megindítására jogosult: a magát apának tekintő férfi, a gyermek, gyermek halála esetén leszármazói • Anya nem lehet perbeli fél és nem képviselheti a gyermeket

9. Apasági vélelem megtámadása • Ha apasági vélelem fennáll, az mindig megdönthető • (bíró ítélettel megállapított apaság esetén ez formális) • Egyik esetkör: tartalmi valótlanságon alapszik  az apától való származás lehetetlenségét kell bizonyítani • Másik esetkör: alaki hiba állt fenn  a származás valódiságát nem kell vizsgálni • Akarathiba címén (kényszer, tévedés) NEM támadható meg • Perindításra jogosult: a gyermek, az apa, a gyermek leszármazója, az ügyész • NEM rendelkezik perindítási joggal: • Anya • Az a férfi, aki magát a gyermek biológiai apjának véli • Ennek oka: a gyermek védelme