Végh Richárd Budapesti Értéktőzsde Zrt . Pécs, 2008.10.15.

1. Tőzsdei kereskedés és ami mögötte van Végh Richárd Budapesti Értéktőzsde Zrt. Pécs, 2008.10.15.

2. Miről lesz szó? • Értékpapírok • Befektetési döntések • Kereskedés a BÉT-en • Hitelpiaci válság

3. Miről nemlesz szó? A biztos és magas hozamú befektetési stratégiáról, vagyis a TUTI-ról

4. Van-e egyáltalán szükségmegtakarításra - befektetésre? • Infláció – pénzünk vásárlóerejének folyamatos romlását okozza • 1998 eleje óta az árak átlagosan több mint kétszeresükre emelkedtek • Pénzünk befektetésével védekezhetünk az értékvesztéssel szemben • Önálló jövedelemforrássá válhat, akár…

5. 62.000.000.000. USD 9.000.000.000. USD 2007. éves GDP ~140.000.000.000. USD

6. Megtakarítási lehetőségek Készpénz ? Nem pénzügyi termékek Ingatlanok, arany stb. Bankbetét Forint, deviza Értékmegőrzés tényleges vagyongyarapodás nélkül Értékpapírok Kötvények – Visszafizetési kockázat Részvények - Árkockázat

7. Alapvető értékpapír típusok

8. Forrás: országok nemzeti bankjai, OECD

9. Piacok és a tőzsde

10. Központi Vásárcsarnok Chicago Board of Trade

11. Rendben, de akkor mitől lesz tőzsde egy tőzsde? A tőzsde olyan piac, amely térben és időben képes koncentrálni a keresletet és a kínálatot Szerepe elsősorban a tőkeallokáció, vagyis - a bankszektor mellett - a vállalati szektor finanszírozásának a közvetítője

12. PÉNZPIAC A pénzügyi közvetítői rendszer MEGTAKARÍTÓK BANKOK BETÉTEK HITELEK VÁLLALATOK TŐKEPIAC TŐKEPIACI KÖZVETÍTŐK TŐZSDE BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK RÉSZVÉNYEK FORRÁS KÖTVÉNYEK

13. Kockázat és időtáv

14. Minden befektetőnek két kérdésre kell választ adnia mielőtt befektetne • Mekkora kockázatot hajlandó vállalni? • Milyen időtávban gondolkozik? A pénzügyi piacok alaptörvénye: A nagyobb hozamokhoz nagyobb kockázatok is kapcsolódnak

15. Hozam vs. kockázatAz amerikai példa az elmúlt 80 évben Az éves hozamok eltérése az átlagtól Az éves hozamok eltérése az átlagtól

16. Hogyan csökkenthető a kockázat?

17. Kockázat Diverzifikálható piaci kockázat (egyedi), diverzifikációval „eltűntethető” Nem diverzifikálható kockázat (szisztematikus) Eszközök száma a portfolióban

18. Eredmény 2 hónap után Diverzifikáció

19. Eredmény 1 év után Diverzifikáció

20. Mi az, hogy hosszú táv? Az esetek hány százalékában bizonyult jobb befektetésnek a BUX index, mint azonos időszakban a MAX index az elmúlt 10 évben: Forrás: BÉT, 2007. december

21. Kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén

22. A Budapesti Értéktőzsde Zrt.

23. A piac szerkezete B e f e k t e t ő k Felügyeleti szervek (PSZÁF) B e f e k t e t ő k ajánlatok ajánlatok Szekció tagok Szekció tagok Budapesti Érték-tőzsde Bankok, brókercégek Bankok, brókercégek Kereskedési adatok KELER Elszámolási szolgáltatások

24. Kereskedési módok Nyíltkikiáltásos • Elektronikus távkereskedés

25. Kereskedési felület Kereskedési munkaállomás Telefonon Személyesen Brókercég Interneten Ajánlat Kötés visszaigazolás Központi ajánlati könyv Az ajánlatok párosítása megfelelő ellenajánlattal Központi rendszer Elektronikus távkereskedés

26. A kereskedési idő a részvény szekcióban 8.30 -tól16.36 -ig A kereskedés három szakaszra oszlik Egyensúlyi áras algoritmus keretében záróár Egyensúlyi áras algoritmus keretében meghatározódik a nyitóár ajánlatgyűjtés ajánlatgyűjtés Folyamatos ajánlatpárosítás 8.30 9.01/02 16.30 16.35/36 Nyitó szakasz Szabad szakasz Záró szakasz

27. 3 különálló szolgáltatás • Garanciavállalás – CCP • Klíring • Elszámolás Mindhármat a KELER végzi

28. A „central counterparty” Brókercég vevő Brókercég eladó Megbízó Megbízó Brókercég vevő Brókercég eladó Megbízó Megbízó Brókercég vevő Brókercég eladó Megbízó Megbízó

29. A „central counterparty” Brókercég vevő Brókercég eladó Megbízó Megbízó ELADÓ VEVŐ Elszámoló ház Brókercég vevő Brókercég eladó Megbízó Megbízó Brókercég vevő Brókercég eladó Megbízó Megbízó

30. A tőzsdei azonnali ügyletek elszámolása a KELER-ben 3 alapelv • Multilaterális nettósítás • Gördülő elv (minden nap) • DVP – delivery versus payment: szállítás fizetés ellenében Részvény Szekció T. T+1. T+2. T+3. T+4. T+5. Hitelpapír Szekció T. T+1. T+2. T+3. T+4. T+5.

31. Befektetői döntések alapjai

32. „Mikor azt számítgatod, mekkora hozamot vársz befektetésre szánt pénzedből, jó előre döntsd el, hogy mit akarsz: jól enni, vagy jól aludni” (J. KenfieldMorley)

33. A befektetési döntések alapjai! Alapvetően három irány

34. Technikai elemzés - chartok bűvöletében • A technikai elemzés a tőzsde múltbeli alakulását figyeli, ebből próbál következtetéseket levonni a várható jövőbeli eseményekről • Árfolyamábrák és forgalmi táblázatok elemzéséből következtet az árak jövőbeli alakulására. • A piac: • 10%-ban logika és racionalitás, • 90%-ban pszichológia! • Általában rövid távú döntések támogatására szolgál (max. 3 hónap)

35. Egy tipikus példa – Elliot hullámok • Egy ciklus 5+3 részből áll: • emelkedő periódus (1-5), korrekció (A,B,C)

36. Fundamentális elemzés – A valós, belső érték meghatározása • A részvény reálértékének meghatározása gyakorlatilag kísérlet a jövőbeli események becslésére • Túl sok a bizonytalan tényező, így nem lehet pontos számításokat végezni • Pl. • OTP egy éves célárfolyamának becslése 2003 tavaszán • (OTP ára ekkor: 2400 Ft) • Merrill Lynch – 2900 Ft • Morgan Stanley – 2600 Ft • Citigroup – 2963 Ft • K&H – 3329 Ft • (OTP ára 2004 tavaszán: 4000 Ft)

37. Egy hatéves hír majdnem bedöntötte a United Airlines-t (I) • Tények a hír hátterében • A United Airlines az Egyesült Államok egyik legnagyobb légitársasága • 2001.09.11-i terrortámadások után hatalmas veszteségeket halmozott fel • 2002.12.09-én kért csődvédelmet, mely alól 2006.02.01-én lépett ki, nyereséggel • Egy hatéves hír elterjedése a hírszolgálatokban… • A United Airlines részvényei 15 perc alatt 76 százalékkal, 12,50 dollárról 3 dollárra estek • A Nasdaq 15 perc után leállította a kereskedést • A részvények csak másnapra erősödtek vissza – 10,60 dolláron zártak, 2,8 százalékkal az előző napi nyitó érték alatt

38. Egy hatéves hír majdnem bedöntötte a United Airlines-t (II) • Hogy lehet hiteles és kelthet pánikot egy 6 éves hír? • A United Airlines elmúlt években nyújtott gyenge üzleti teljesítménye • Magas energiaárak • Utazási kedv visszaesése • Az Internet, mint az üzleti pletyka új eszköze • Új jelenség a téves hírek terjedése keresőmotorok által • Az üzleti pletyka – a HBOS példája • Elterjedt, hogy a pénzintézet kölcsönt kér a Bank of Englandtől • A hír alaptalan, vélhetően spekulációs céllal terjesztették el • A jelentős veszteségeket leíró angol bankvilágban a hír nem hangzott irreálisan

39. Alapvető befektetési stratégiák

40. Hogyan lehet az indexet követni? Mi is az index? Egy portfolió, amely megpróbálja a lehető legpontosabban tükrözni a piacot Hogyan lehet követni? Olyan portfoliót kell összeállítani, ami hasonló, mint az index portfoliója Mik lehetnek a követés eszközei? • Egyedi tranzakciókkal • Indexkövető alapok – BUX ETF • Bátrabbaknak határidős index kontraktus

41. „Az árfolyamok viselkedése a kutyát sétáltató emberhez hasonlít. A kutya össze-vissza rohangál gazdája körül séta közben. Néha előre szalad, néha pedig lemarad. De alapvetően követi gazdáját. Így van ez a részvények esetében is. Az árfolyamok néha meglódulnak, máskor pedig zuhannak, de alapvetően a cég valódi teljesítménye körül mozognak.” (André Kostolany)

42. A tőzsde és a gazdaság kapcsolata Magyarországon

43. A tőzsde és a gazdaság kapcsolata az USA-ban

44. Mi a baj az elméletekkel? • Azok a fránya feltételezések: • Két azonos kockázatú portfolió közül a magasabb hozamút választják a befektetők • A befektetők kockázat elutasítóak: azonos várható hozam mellett az alacsonyabb szórást választják • A befektetők várakozásai homogének • A BEFEKTETŐK RACIONÁLISAN VISELKEDNEK

45. Van-e a piacnak memóriája? • Légvárak és buborékok • A részvényárak alakulását esetenként pusztán a befektetői hangulatváltozásokkal, a tömegpszichológiával lehet magyarázni. A befektetők légvárakat építenek. • Néhány híresebb légvár: • Tulipánhagyma őrület Hollandiában • „Tronikus” felvirágzás • „.com”, „e-”, „@” stb • Ingatlanpiaci buborék

46. Az internetes lufi felfújása és kipukkanása

47. A piac teljesítménye tükrözi a világpiaci trendeket forrás: BÉT, 2008

48. BUX (2008.09.01-2008.10.10.) S&P 500 (2008.09.01-2008.10.10.) Forrás: Reuters

49. BUX (2008.09.01-2008.10.10.) DJIA (2008.09.01-2008.10.10.) Forrás: Reuters

50. BUX (2008.09.01-2008.10.10.) DAX (2008.09.01-2008.10.10.) Forrás: Reuters