Gárdonyi Géza ( Ziegler Géza) Gárdony-Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. –

1. Gárdonyi Géza (Ziegler Géza) Gárdony-Agárdpuszta,  1863. augusztus 3. –  Eger, 1922. október 30.) 

2.  író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, írói korszakai - népies hangvételű novellái és elbeszélései - történelmi regényei  (Egri csillagok,A láthatatlan ember,Isten rabjai) - magyar lélektani regény - szórakoztató célú népszínművek

3. apja vasművesek leszármazottja volt, Petőfi barátja, Kossuth fegyvergyárosa” a Gárdonyhoz tartozó agárdpusztai  Nádasdy-uradalomban született Életes során sokszor költözött - sárospataki református kollégium tanulója volt

4. - 1878-ban érettségizett - Eger katolikus tanítóképző Intézet (nélkülözések magányosság) Nem szeretett tanulni, nem fűtötték tanári ambíciók „Kedv, hajlam… majd megjön az is, csak diploma legyen!” Magyar nyelvből egy ízben professzora, meg is buktatta a következő szavak kíséretében: „Fiam, tebelőled sohse lesz nagy ember, de a kenyeredet azért meg tudod keresni. „

5. - segédtanító Somogy vármegyei Karádon  (nyomorúságos körülmények) 1882. május 30-án átvehette – „elégségesen képesített” bizonyítványát

6. újságíró: pl. Dunántúl, Ország-Világ, Budapesti Néplap, Pesti Hírlap, Néptanítók Lapja 1885. október 15-én lemondott kántortanítói állásáról, házasságot kötött Csányi Máriával, Győrben  telepedtek le. - újságíró

7. Szeged - Szegedi Híradó munkatársa Szögedi Paprika, Szegedi Napló Hüvelyk Matyi szerkesztője

8. Budapestre költözött, 1892-ben elvált egy éven át a Feszty Árpád-féle körképvállalat titkára (népszerűsítő írások) Csányi Mária Feszty Margit (Mása) Mátékovicsné (Feszty Árpád nevelt Tóth Ilona (Mila) lánya

10. életútja derekán talált otthonra Egerben. Vidéki ember volt, nem szerette a nagyvárost. - materialista, de Egerben vallásos lett. - hite sajátos elemei: a szeretet és a szabad akarat hatalma - de: a világ megértéséhez és Isten megtalálásához a természettudományos megismerés vezet (legfontosabb olvasmánya Darwin A fajok eredete c. műve). - buddhizmus, okkultizmus, spiritizmus 

11. - visszahúzódó, befelé forduló ember - párbaj (1890-ben Szegeden az állami fogház „vendége” is volt hat héten át) Jellemző epizód:1901-bena Nemzeti Színház  rendezőjével azon vitatkozott össze, hogy az általa írt darab, A bor szereplői nem jártak bokáig a sárban a színpadon úgy, ahogy ő megírta.

12. 1906-ban fejlesztette ki bonyolult, kalligrafikus titkosírását, amelyet 1969-ben  Gilicze Gábor és Gyürk Ottó fejtett meg. A lentről felfelé és jobbról balra haladó írásrendszer pont-, vonal- és körívelemekre, illetve ezek dőlésirány szerinti kombinációjára épülő betűírás.

13. Legmaradandóbb alkotásai: történelmi regényei. 1899 végén a Pesti Hírlap folytatásokban közölte Az egri csillagokat (1905 óta Egri csillagok cím alatt jelenik meg),  A láthatatlan ember című műve a hun Attila  udvarában játszódik, (a görög rabszolgának, Zétának – az előkelő hun leány, Emőke iránti szerelme) Isten rabjai : a középkori Magyarországon játszódik  (Árpád-házi Szent Margit)  Nyelvészeti írások

14. Petőfi Társaság Magyar Természettudományi Társulat Kisfaludy Társaság tagja Magyar Tudományos Akadémia Vörösmarty Akadémia tagja Magyar Írók Nemzeti Szövetségének díszelnöke Milánói Tudományos és Irodalmi Akadémia tiszteleti tagja Az egri ház

20. 1922-ben egészsége megromlott. Október 30-án meghalt.

21. Az egri vár Bebek-bástyáján kialakított díszsírhelyen temették el, a gerendakereszt fejfájára végakarata szerint az azóta legendássá vált szavakat vésték: „Csak a teste!”