Vízgyűjtőtervezés 6. A V íz Keretir á n y elv megvalósításának lépései – 2 . rész

1. Vízgyűjtőtervezés6. A Víz Keretirányelv megvalósításának lépései – 2. rész KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc

2. 6. A Víz Keretirányelv megvalósításának lépései 2. részÁTTEKINTÉS A Víz Keretirányelv megvalósítása 2006-ig Monitoring • Célja • Típusai • Vizsgált paraméterek • Vizsgálati gyakoriság • Mérőhelyek kiválasztása HEFOP 3.3.1.

3. A Víz Keretirányelv megvalósításának főbb lépései • 2006: Monitorig programok megindítása; A VGT munkaprogramjának, időrendjének és konzultációs témáinak kitűzése; EU-szintű interkalibráció, a felszíni vizek osztályozási rendjének megalkotása. • 3. Nemzeti Jelentés – 2007. március 22. (www .euvki.hu – orszagjelentesek)

4. 2004 2013 2015 2015 2015 2012 2006 Public Participation (Art. 14) Eltérés analízis Jelenlegi helyzet értékelése, előzetes eltérés analízis (5-8. Cikkely) Assess current status, analyse Környezetvédelmi célok meghatározása ( 4. cikkely) preliminary gaps (Art. 5 - 8) 2004 2004 Monitoring program Kialakítása ( 8. cikkely) 2005 2013 2013 2012 2012 2006 2006 Érdekeltek részvétele (14. cikkely) 2009 2009 HEFOP 3.3.1.

5. 3. NEMZETI JELENTÉS Az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK Víz Keretirányelv 8. cikkének megfelelően monitoring programokat kell kialakítani a felszíni és a felszín alatti vizek állapotának áttekintésére. Az egyes tagországok felelőssége ezen programok kialakítása, a hálózati pontok, a minőségi elemek indikatív paramétereinek és a mérési gyakoriságnak a meghatározása oly módon, hogy az elegendő legyen a vízgyűjtőkerülethez tartozó, minden felszíni és felszín alatti víztest állapotának átfogó és összefüggő bemutatására.

6. 3. NEMZETI JELENTÉS Az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK Víz Keretirányelv 8. cikkének megfelelően monitoring programokat kell kialakítani a felszíni és a felszín alatti vizek állapotának áttekintésére. Az egyes tagországok felelőssége ezen programok kialakítása, a hálózati pontok, a minőségi elemek indikatív paramétereinek és a mérési gyakoriságnak a meghatározása oly módon, hogy az elegendő legyen a vízgyűjtőkerülethez tartozó, minden felszíni és felszín alatti víztest állapotának átfogó és összefüggő bemutatására. A programokat a tagországoknak 2006. december 22-től kellett elindítaniuk és a 15. cikkel összhangban - 2007. március 22-ig - jelenteniük a Bizottság felé. A jelentés tartalmi követelményeit a Bizottság úgy határozta meg, hogy a jövőben ellenőrizni tudja az egyes feladatokra kialakított nemzeti monitoring hálózatok alkalmasságát a VKI célkitűzései teljesülésének nyomon követésére, a vizek állapotának átfogó értékelésére. A Bizottság ezen információkat használja majd fel az Európai Parlament és a közvélemény tájékoztatására.

7. 2004 2013 2015 2015 2015 2012 2006 Public Participation (Art. 14) Eltérés analízis Jelenlegi helyzet értékelése, előzetes eltérés analízis (5-8. Cikkely) Assess current status, analyse Környezetvédelmi célok meghatározása ( 4. cikkely) preliminary gaps (Art. 5 - 8) 2004 2004 Monitoring program Kialakítása ( 8. cikkely) 2005 2013 2013 2012 2012 2006 2006 Érdekeltek részvétele 2007 (14. cikkely) 2009 2009 Második Nemzeti Jelentés 2007. március 22. HEFOP 3.3.1.

8. 3. NEMZETI JELENTÉS Az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK Víz Keretirányelv 8. cikkének megfelelően monitoring programokat kell kialakítani a felszíni és a felszín alatti vizek állapotának áttekintésére. Az egyes tagországok felelőssége ezen programok kialakítása, a hálózati pontok, a minőségi elemek indikatív paramétereinek és a mérési gyakoriságnak a meghatározása oly módon, hogy az elegendő legyen a vízgyűjtőkerülethez tartozó, minden felszíni és felszín alatti víztest állapotának átfogó és összefüggő bemutatására. A programokat a tagországoknak 2006. december 22-től kellett elindítaniuk és a 15. cikkel összhangban - 2007. március 22-ig - jelenteniük a Bizottság felé. A jelentés tartalmi követelményeit a Bizottság úgy határozta meg, hogy a jövőben ellenőrizni tudja az egyes feladatokra kialakított nemzeti monitoring hálózatok alkalmasságát a VKI célkitűzései teljesülésének nyomon követésére, a vizek állapotának átfogó értékelésére. A Bizottság ezen információkat használja majd fel az Európai Parlament és a közvélemény tájékoztatására. Monitorozni kell minden vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítésének, működésének időszakában. Tekintettel arra, hogy az első ilyen tervnek 2009-re kell elkészülnie, a most kialakított hazai VKI monitoring programok elsősorban a következő három év mérési feladatait jelölik ki. A VKI ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy a tagországok a jövőben módosítsák monitoring programjaikat a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ciklusaihoz kapcsolódóan. Tartalom:Monitoring programok 157 KB Felszíni vizek monitoringja 2404 KB Felszín alatti vizek monitoringja 12277 KB

9. A monitoring helye a VKI folyamaton belül II., V. Melléklet fontossága

10. Monitoring programok szerepe • Feltáró monitoring (kockázatbecslés validálása; állapot szerinti osztályozást lehetővé teszi) • Operatív monitoring (elfogadható szintű meggyőződést tesz lehetővé) • Vizsgálati monitoring Reprezentatív, hatásra összpontosít

11. Feltáró monitoring Az összes biológiai minőségi elemre nézve jellemző paraméterekre, Az összes hidromorfológiai, éa fizikai-kémiai minőségi elemrenézve jellemző paraméterekre, Az elsőbbségi listán szereplő, a vízgyűjtőbe bevezetett szennyezőanyagokra, Egyéb szennyezőanyagokra, ha jelentős mennyiségben kerül a vízgyűjtőbe. Operatív monitoring Azon paraméterekre, amelyek indikatívak a víztesteket érő terhelésekre, a legérzékenyebb biológiai minőségi elemekre, Minden bevezetett elsőbbségi anyagra, és egyéb olyan szennyezőanyagokra, amelyeket jelentős mennyiségben vezetnek be a víztestbe. HEFOP 3.3.1.

12. Monitoring gyakorisága • Biológiai elemek • 3 évenként(fitoplankton: 6 havonként) • Hidromorfológiai elemek • 6 évenként (hidrológia: folyóknál folyamatosan, tavaknál havonta) • Fizikai-kémiai elemek • általános kémiai elemek: 3 havonta • elsőbbségi anyagok: havonta

13. 2006. december 22 előtt: Magyar Szabvány MSZ 12749 - 113 folyó és tó - 241 mintavételi pont (300 000 adat / év) Paraméter csoportok - oxigén háztartás 7 paraméter - tápanyagok 9 paraméter - bakteriológiai 6 paraméter - mikroszennyezők 31 parametér - egyéb komponensek 22 parametér HEFOP 3.3.1.

14. 1960-2005: monitoring hálózat a nagy és közepes folyókon valamint a fontosabb tavakon • Mintavételi helyek: 495 (Nemzeti: 150, Régiós: 90, helyi: 255) • Paraméterek & gyakoriság: • Fizikai-kémiai elemek (6-26/év) • Oxigén-háztartás (SO, DO, BOD, COD, TOC) • Tápanyagok (Total-P, PO4, NH4, NO2, NO3) • Mikrobiológiai jellemzők • Mikroszennyezők & toxicitás, radioaktivitás • Egyéb paraméterek (Hőmérséklet, pH, vez.kép., átlátszóság, zavarosság, lúgosság, keménység, anionok, kationok, lebegőanyag) • Biological elements: • Fitoplankton (taxa-összetétel, s-index, 26/év) • Chlorophyl-a (26/év) • Makrogerincesek (2001-től: taxa-összetétel, BMWP/ASPT, 2/év) • Minősítés az MSZ 12749 szerint, 5 minőségi osztály HEFOP 3.3.1.

15. Fő figyelem a • Határon átlépő folyók, • Fő folyók és tavak • Jelentősebb mellékfolyók • Kevesebb figyelem a kisebb folyókra és tavakra HEFOP 3.3.1.

16. Felszíni vizek monitoringja 2006-igKategória szerint

17. Felszíni vizek monitoringja 2006-igGyakoriság szerint

18. Feltáró monitoring a VKI alapján HEFOP 3.3.1.

19. Feltáró monitoring: paraméterek & gyakoriság HEFOP 3.3.1.

20. 2004 2013 2015 2015 2015 2012 2006 Public Participation (Art. 14) Eltérés analízis Jelenlegi helyzet értékelése, előzetes eltérés analízis (5-8. Cikkely) Assess current status, analyse Környezetvédelmi célok meghatározása ( 4. cikkely) preliminary gaps (Art. 5 - 8) 2004 2004 Monitoring program Kialakítása ( 8. cikkely) 2013 2013 2012 2012 2006 2006 Érdekeltek részvétele (Art. 14) 2009 2009 Intézkedési program vízgyűjtőkre (11. cikkely) VGT kidolgozása (13-25. cikkely) (App. VII) HEFOP 3.3.1.

21. Kockázatos felszíni víztestek HEFOP 3.3.1.

22. Operatív monitoring HEFOP 3.3.1.

23. A biológiai minőségés a hatások kapcsolata Fitobenthos Fitoplankton Makrogerinc-telenek Halak Makrofiták Hidromorfológia, Szerves anyag terhelés, Toxikus anyagok Hidromorfológia, Folytonosság Tápanyagok HEFOP 3.3.1.

24. Operatív monitoring: paraméterek és gyakoriság HEFOP 3.3.1.

25. MONITORING HEFOP 3.3.1.

26. HEFOP 3.3.1.

27. HEFOP 3.3.1.

28. FELSZÍN ALATTI VIZEK MONITORINGJA HEFOP 3.3.1.

29. Korábbi felszín alatti monitoring hálózat: • Alap hálózat: 500 kút • Felszín közeli vízminőségi kutak 700 kút • Termelő kutak 7 000 kút • water works observation wells 1 800 kút • Védett felszín alatti víztest 900 kút 12-15 kémiai („rutin”) paraméter, + special mikroszennyezők HEFOP 3.3.1.

30. Felszín alatti monitoring hálózat HEFOP 3.3.1.

31. Felszín alatti monitoring hálózat Felszín alatti vizek vízszintje (mennyiség) • Vízkivételi nyomás és felszín alatti vizek státusza • Hosszú időszaki trendek • A hidrogeológia viszonyok jobb megértése HEFOP 3.3.1.

32. Felszín alatti monitoring hálózat Felszín alatti vizek minősége • Feltáró monitoring • Státusz • Trendek • Operatív monitoring • Diffúzterhelések • Pontszerűterhelések HEFOP 3.3.1.

33. Felszín alatti monitoring hálózat Mennyiségi monitoring: 1772 mérőpont - paraméter: vízszint - minimum heti gyakoriság a sekély rétegeknél és minimum havi a mélységieknél - állami vízszintészlelő hálózat: 1659 mérőhely - források és talajvíztől függő kisebb felszíni víztestek: 113 sites HEFOP 3.3.1.

34. Felszín alatti monitoring hálózat Minőségi monitoring: 1742 mérőpont Feltáró monitoring: • paraméter: A VKI megkövetelte lista • minimum 2/év • Sekély talajvíz (felszín szennyezésnek kitett víztest): 685 mérőpont • Sekély talajvíz (hidrogeológiai eredet, ipari és területhasználati jellemzők): 196 mérőpont • Mélységi víztestek (nem sérülékeny testek, vízadók vízellátási célú vízkitermeléssel): 784 mérőpont • Termál vizek: 77 mérőpont HEFOP 3.3.1.

35. Felszín alatti monitoring hálózat Operatív monitoring: Magyarországon nem releváns ez a monitoring program Kémiai szempontból nincs kockázatos felszín alatti víztest HEFOP 3.3.1.

36. HEFOP 3.3.1.

37. HEFOP 3.3.1.

38. 6. A Víz Keretirányelv megvalósításának lépései 2. részÖSSZEFOGLALÁS • A Víz Keretirányelv által megkövetelt felszíni és felszín alatti vizekre vonatkozó monitoring célja • A monitoring típusai, ezek alkalmazási köre • A felszíni vizek esetén vizsgálandó paramétek és ezek vizsgálati gyakorisága • A felszín alatti vizek esetén vizsgálandó paramétek és ezek vizsgálati gyakorisága • A felszíni és felszín alatti vizek monitoring hálózata HEFOP 3.3.1.

39. 6. A Víz Keretirányelv megvalósításának lépései 2. részELLENÖRZŐ KÉRDÉSEK • Mutassa be milyen monitoring típusak különböztet meg a VKI felszíni és felszín alatti vizekre. Jellemezze az egyes típusokat. • Felszíni és felszín alatti vizek esetén monitorálandó paraméterek és mérési gyakoriságuk. • Fejtse ki milyen paraméterekkel lehet összefüggésbe hozni az emberi tevékenységek hatását a felszíni vizekre és jellemzze ezeket. HEFOP 3.3.1.

40. FELHASZNÁLT FORRÁSOK • Szakirodalom: • Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve. • Startégiai Kutatások a Magyar Tudomáynos Akadémiaán. A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései (Szerk: Somlyódy L.), Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 2002. • Egyéb források: • A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja 2006-2009 w.k www .kvvm.hu/cimg/documents/vgt-menetrend2007.pdf • További ismeretszerzést szolgáló források: • A Víz Keretirányelv hazai végrehajtása (www .kvvm.hu/index.php?pid=10&sid=55&cid=59)

41. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKETKÖVETKEZŐ ELŐADÁS7. A Víz Keretirányelv megvalósításának lépései – 3. rész • Több előadást átfogó oktatási téma előadássorozatának címei: • Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: Előadás anyagát készítette: Fehér János tb. egyetemi docens HEFOP 3.3.1.