1 / 33

FOLYADÉKTEREK, ÉPÍTŐELEMEK, VÉR

FOLYADÉKTEREK, ÉPÍTŐELEMEK, VÉR. Az élettan néhány alapvető fogalma. Claude BERNARD – „milieu intérieur” az élő szervezet egy folyékony belső környezetben létezik Walter Bradford CANNON – „homeosztázis” a szervezetnek az a képessége, hogy megőrizze belső állandóságát.

vina
Download Presentation

FOLYADÉKTEREK, ÉPÍTŐELEMEK, VÉR

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. FOLYADÉKTEREK, ÉPÍTŐELEMEK, VÉR

  2. Az élettan néhány alapvető fogalma • Claude BERNARD – „milieu intérieur” az élő szervezet egy folyékony belső környezetben létezik • Walter Bradford CANNON – „homeosztázis” a szervezetnek az a képessége, hogy megőrizze belső állandóságát

  3. A SZERVEZET FOLYADÉKTEREI • Intracellularis: kb. 71% • Extracellularis • Intravasalis = vér 7-9% • Interstitialis = kb. 20%

  4. A SZERVEZET FOLYADÉKTEREI

  5. AZ EMBERI TEST ELEMEI • Szénhidrátok • Fehérjék • Zsírok • Ionok • Víz • férfiak: 55-60% • nők: 45-50%

  6. A VÉR • Enyhén viszkózus folyékony kötőszövet, alapállománya a vérplazma, alakos elemei a vörösvértestek, fehérvérsejtek és a vérlemezkék. • A vörösvértestek a légzési gázok (oxigén és szén-dioxid) szállítását biztosítják. • A fehérvérsejtek a védekezésben játszanak szerepet • A trombociták az érrendszer épségét és a vérzésekkel szembeni védelmet biztosítják.

  7. A VÉR ÖSSZETÉTELE

  8. A plazmát víz (90%) és benne oldott szárazanyagok (10%) alkotják. A szárazanyagok legnagyobb részét a fehérjék képezik: albumin, globulin és fibrinogén. • A plazmafehérjék feladata: – A plazma víztartalmának biztosítása (albumin) – A vér vegyhatásának szabályozása, a plazmafehérjék pufferek szerepét töltik be. – Részt vesznek a szervezet fehérje-anyagcseréjében. –Az energiát szolgáltató anyagoktól eltérően nem raktározódnak a szervezetben. A napi szükségletet a fehérjebevitel biztosítja. A plazmában levő fehérjék könnyen mozgósíthatók. –Szállító funkciót is betöltenek, főleg az albuminok és globulinok (szerves anyagok, hormonok). –Fontos szerepet töltenek be a fertőzésekkel szembeni védekezésben (globulinok). –A fibrinogén plazmafehérje a véralvadásban vesz részt.

  9. VÉRPLAZMA FEHÉRJÉK

  10. A plazma egyéb alkotóelemei: –Ionok: Na+, Cl-, Ca2+, K+ – a plazma ozmotikus nyomását adják; –Vas (80-140μg/100ml), réz, kobalt, Mg2+ - vérképzésben vesznek részt; – Nem fehérje természetű nitrogén tartalmú anyagok: húgysav, kreatin, ammoniumsók; –Szerves savak: tejsav, piroszőlősav, aminosavak; –Enzimek: tejsavdehidrogénáz (LDH), transzaminázok, kreatinfoszfokináz. Az LDH a tejsavlebontásáért felelős, a transzaminázok fehérjeszintézisben vesznek részt, a kreatinfoszfokináz energiát tároló anyagok szintézisében vesz részt.

  11. A VÉR ALAKOS ELEMEI • A VÖRÖSVÉRTEST • Kétszeresen homorú korong, átmérője 7-8 μm. • Emberben nem tartalmaz sejtmagot, citoplazmája erősen acidofil nagy hemoglobin tartalma miatt. • A fiatal sejtek tartalmaznak sejtmagot melyet a hemoglobin képzésével párhuzamosan elvesztenek a többi sejtalkotóval együtt. • A hemoglobin a hemoproteinek családjába tartozó fehérje, 4 alegységből épül fel. • Alegység: polipeptid láncból + hemből • A tetramért alkotó polipeptidek közül kettő-kettő azonos felépítésű. A felnőtt ember hemoglobinja a hemoglobin A (Hb A) 2 α és 2 β láncból áll. A hemoglobinhoz kapcsolt hemben a vasatom két vegyértékű ferrovas. • A vörösvértestek száma nemenként és a szervezet élettani sajátosságai szerint változik. Férfiakban 4,5–5 millió/mm3, nőkben 4–4,5 millió /mm3. • Átlagos élettartalmúk 120-130 nap, ezt követően a lépben (máj, csontvelő) lebomlanak

  12. VÉRCSOPORTRENDSZEREK • ABO - a vörösvérsejteken A, B, O antigének, a genetikai állományban A, B, O gének találhatók. Az antigének alapján 4 vércsoport különíthető el: O (I), A (II), B(III), AB (IV). • Rh • Az Rh-faktor sok antigénből tevődik össze, ezek közül 5 fordul elő gyakrabban (D, C, E, c és e antigén), de gyakorlati jelentősége a D-antigénnek van. • A D-antigénhordozó egyének Rh-pozitívak (Rh+), akik nem rendelkeznek ezzel az antigénnel azok Rh-negatívak (Rh). • Rh-antitestek csak Rh- szervezetekben képződnek Rh+ vérátömlesztést követően vagy ha Rh- nő Rh+ magzatot hordoz. • Terhesség esetén immunizálás főleg szüléskor vagy vetéléskor lép fel, amikor az anyai vér keveredik a magzati vérrel. A keletkezett antitestek főleg immunoglobulin G típusúak, melyek áthatolnak a méhlepényen és agglutinálják a magzati vörösvérsejteket.

  13. A SEJTHÁRTYA

  14. ABO VÉRCSOPORT ANTIGÉNEK

  15. VÉRCSOPORT (AB0) ANTIGÉNEK

  16. Rh(esus) VÉRCSOPORT ANTIGÉNEK

  17. VÉRCSOPORTOK

  18. AB0 vércsoport rendszer

  19. AZ AB0 VÉRCSOPORTOK ÖRÖKLŐDÉSE

  20. Rh INCOMPATIBILITÁSAz első terhesség és a szülés utáni állapot

  21. FEHÉRVÉRSEJTEK • Granulociták – neutrofil, bazofil és acidofil • Agranulociták – monociták, limfociták

  22. Neutrofil granulociták • OM-ban citoplazmája enyhén szemcsézett, sejtmagja lebenyezett • EM-ban azurofil és neutrofil szemcsék figyelhetők meg • Az azurofil szemcsék- primer lizoszómák, valamennyi fehérvér-sejtben jelen vannak • A neutrofil granulociták alkalikus foszfatázt, kolla-génázt és antibakteriális anyagokat tartalmaznak • A neutrofilok száma nő fetőzések, gyulladások során.

  23. Bazofil granulociták • A sejtmag excentrikus és lebenyezett. • A citoplazma bazofil szemcséket tartalmaz melyek elfedik a sejtmagot. • A szemcsék heparint és hisztamint tartalmaznak • A bazofilok száma aller-giás reakciók során nő

  24. Acidofil granulociták • Sejtmagja kétlebenyű, citoplazmája az azurofil szemcsék mellett, acidofil szemcséket tartalmaz. • EM vizsgálva a szemcsék tengelyében kristályszerkezetű struktúra látható. A kristály fő alkotóeleme argininban gazdag fehérje, melyet hidrolitikus enzimeket (hisztamináz, peroxidáz) tartalmazó mátrix vesz körül. • Száma parazitás fertőzések során nő

  25. Limfociták • Kisebbek, mint a monociták. • A neutrofil granulociták után a leggyakrabban előforduló fehér vérsejtek. • A vérben méretük alapján három típusuk különíthető el: a kis (6–8 µm), a közepes és a nagy méretű limfociták (12–18 µm). • A kis limfociták tojásdad alakúak, a sejtmag állománya tömörebb és elfedi a citoplazmát

  26. Monociták • Aktív formájukat még makrofágoknak is neve-zik. • Sejtmagjuk excentrikus és vese alakú. • Élettartamuk hosszabb, mint a neutrofil granulo-citáké. • A fagocitózis mellett részt vesznek az antigénpre-zentációban is.

  27. Trombociták • Sejttörmelékek, a csontvelő megakariocitáiból válnak le, sejtmagot nem tartalmaznak (V/34 e melléklet). • Számuk 150000–300000 mm3-enként. • Citoplazmájukban levő szemcsék a véralvadásban szerepet játszó anyagokat tartalmaznak (szerotonin, tromboxán – érszűkítő hatásúak, aggregációt stimuláló anyagok, adhéziót stimuláló anyagok).

  28. A VÉRALVADÁS FOLYAMATA

  29. A VÉRALVADÁSI CASCADE

  30. VÉRKÉPZŐDÉS • Embrionális vérképződés -mezodermális szakasz – a sziktömlő falában vérszigetek jelennek meg - vérerek - vörösvérsejtek –hemocitoblaszt, embrionális vörösvérsejtek - lép-máj szakasz - vörösvérsejtek -csontvelő szakasz - vörösvértestek, kevés fehérvérsejt • Posztembrionális vérképződés - A hemocitoblasztokból megfelelő inger (eritropoetin, granulopoetin, trombopoetin) hatására kialakulnak a különböző vérsejtvonalak

  31. A VÉR ALAKOS ELEMEINEK FEJLŐDÉSE

More Related