1 / 7

1982

FEJEZETEK A MAGYARORSZÁGI RENESZÁNSZ KÉPZŐMŰVÉSZETÉBŐL. 1982. 2010.

virote
Download Presentation

1982

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. FEJEZETEK A MAGYARORSZÁGI RENESZÁNSZ KÉPZŐMŰVÉSZETÉBŐL 1982 2010

  2. A Dercsényi Dezső és Zádor Anna által írott Kis magyar művészettörténet (Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Bp. 1980) az 1470-1650 közti stílustörténeti korszakot a „Késő gótika és reneszánsz” címszó alatt tárgyalja, fent megnevezett évszámokkal mint korszakhatárokkal. E nagyfejezet bevezetője, mely a Buda elestéig (1541) című rész élén áll, a főcím választását a következőképp indokolja: Az emlékanyagban és az azon belül jelentkező ellentétekben is oly gazdag korszak fejlődését művészettörténet-írásunk úgy kísérelte meg ábrázolni, hogy külön tárgyalta a gótikus építészet, szobrászat és festészet, iparművesség fejlődését s külön a reneszánszét. A történeti valóság ezzel szemben az, hogy e két korstílus egy időben, egymás mellett élt, s nemritkán hatott is egymásra, hű ábrázolása tehát csak e kettősségnek egyidejű bemutatásával lehetséges. E megközelítés – a folyamatosság hangsúlyozása – nekünk, a témánkban most elmélyedni kezdőknek is rokonszenves volt. E szellemben mutatta be csoporttársunk, Ormos Zsuzsa is a magyar reneszánsz első fejezeteként Mátyás budavári új stílusú építkezéseit, mely munkálatok szervesen illeszkednek a nagy király korábbi, késő gótikus építményeihez.

  3. Az Alpoktól északra, úgy tűnik, valóban Magyarországon jelenik meg először a reneszánsz Európában, így Janus Pannonius híres epigrammája gőgösnek tűnhető záró sorai a valóságot tükrözik: Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld. Akik a nyugati kortársak közül először jártak Magyarföldön, ámulva, hitetlenkedve dicsérik Buda és Visegrád Mátyás-építtette reneszánsz szépségeit: egy királykerti virág a vad pusztán!  A reneszánsz gyors meghonosodását és előretörését többféleképpen meg lehet indokolni. A közkeletű nézet szerint az itáliai reneszánsz Mátyás feleségének, Aragóniai Beatrixnak az udvartartásával érkezett hazánkba, de a tudósok nem elégszenek meg ennyi magyarázattal. Sokan azt vallják, hogy a magyarságnak különleges érzékenysége volt és van a klasszicizáló stílusokhoz, mint a román, a reneszánsz, s később a klasszicizmus, neoklasszicizmus. Így a gótika és a barokk távolabb állna a magyar szellemiségtől transzcendentalizmusa, misztikája miatt. Helyesebb azonban az az észrevétel, hogy hazánkban a reneszánsz befogadására már elő volt készítve a talaj. Nagy Lajos nápolyi hadjáratai szorosabbra fűzték Itáliával a szellemi kapcsolatokat. A trecento olasz mesterei és a humanizmus ismertté váltak Magyarországon. Zsigmond uralkodása alatt e kezdemények szárba szökkentek, többek között olyan személyiségek tevékenységének hatására, mint Vitéz János és Janus Pannonius. A humanizmus szellemi áramlata előkészítette az ízlést az új, reneszánsz (all’antica) formajegyek befogadására.

  4. Miközben a magyarországi késő gótika és reneszánsz nem túl bő, de annál csodálatosabb emlékanyagában gyönyörködünk, nem feledkezünk meg arról sem, hogy a háttérben Magyarország egyik legsúlyosabb, legvészesebb történelmi korszaka húzódik meg. Mátyás meghal, a Fekete Sereg szétszéled, s a mohácsi vereséget követően a prédaéhes, tengernyi oszmán-török sereg elözönli Magyarországot. Buda elesik, s az ország három részre szakad. Ettől kezdve lesznek keservesen igazak Bornemisza Péter protestáns prédikátor siralmai: Siralmas énnéköm tetüled megváltom,Áldott Magyarország, tőled eltávoznom,Vajjon s mikor leszön jó Budában lakásom!Az Felföldet bírják az kevély nímötök.Szerémségöt bírják az fene törökök,Vajjon s mikor leszön jó Budában lakásom!Engömet kergetnek az kevély némötök.Engöm környülvettek az pogán törökök,Vajjon s mikor leszön jó Budában lakásom! Engöm eluntattak az magyari urak,Kiűzték közőlök az egy igaz Istent.Vajjon s mikor leszön jó Budában lakásom!Legyön Isten hozzád, áldott Magyarország,Mert nincsen tebenned semmi nagy uraság.Vajjon s mikor leszön jó Budában lakásom!Ez éneköt szörzék jó Husztnak várában,Bornemisza Pétör az ő víg kedvében,Vajjon s mikor leszön jó Budában lakásom!

  5. A maroknyi magyarság méltán hiheti, hogy megállította a törököt, s hogy ezáltal a keresztény Európa védőbástyája lett. Történelmi szükségszerűségből önkéntességet kovácsolva, hiszi és vallja, hogy ez a küldetése: testével fedezni az átjárást a gazdag Nyugat s az Atlanti-óceán felé. Erről szól nagy barokk eposzunk, a Szigeti veszedelem is. Kegyetlen, kemény, sokszoros fenyegetettségben telő esztendők ezek, s a baljós történelmi események háttere előtt honosodik meg, kap lángra, éli pompás életét a gazdag magyar reneszánsz. Mátyás uralkodása e stílustörténeti korszak első virágzása, s látnunk kell, hogy nagy királyunk diplomáciai zsenialitása és mecénási kedve földi Paradicsommá változtatja az uralkodói centrumokat. A Mátyás-kori reneszánsz így túl magasra teszi a mércét, s ezzel némileg megcsalja a szemlélőt. A Magyar Királyság művészetének háttere ugyanis nem csupán Itália, hanem Kelet-Közép-Európa, sőt annak az oszmán betörés által két civilizáció zónájává változott periférikus része. Ez az örökség „szerényebb, kopottasabb, mint szeretnénk, de súlyos helyi értéke van”.

  6. A magyarországi reneszánsz történetét három korszakra szokás osztani: 1. A Mátyás-kori all’antica művészet a királyi udvarban 2. A Jagello-kori reneszánsz (Jagello Ulászló és fia, II. Lajos uralkodása alatt a Magyar Királyság szétzüllik, majd újabb harminc év alatt fokozatosan elhal: 1521 – Nándorfehérvár eleste; 1526 – mohácsi vész; 1541 – Buda eleste; 1552 – török hadjárat, az ország egyharmada török kézre kerül): a magyar állam elpusztul, a magyar nyelv azonban, a reformációnak köszönhetően felvirágzik. Kiszélesedő műveltség, a főúri kastélyok mint reneszánsz központok kapnak ifjakat felnevelő, kultúrahordozó szerepet. 3. Reneszánsz művészet a három részre szakadt országban, Balassi Bálint kora. Megerősödő Istenhez fordulás, anyanyelvű költészet. A reneszánsz eredmények mind szélesebb, mélyebb rétegekben hatják át a magyar kultúrát.

  7. Álljon bevezetőnk végén egy Szerb Antaltól vett idézet: a humanizmus dicsérete, mely szellemi mozgalom át- meg áthatja vizsgált korszakunkat: Mátyás király idejében Olaszországból bevonult Magyarországra az a mozgalom, amit humanizmusnak neveznek. A humanizmus végső értelemben a szellem belső forradalma az Egyház ellen. A középkorban a szellem az Egyház monopóliuma volt, az Egyház őrizte az antik hagyományt, és csak annyit juttatott belőle a fiatal nyugati népeknek, amennyit jónak látott. A humanizmus által az önmagára ismert ember a jussát kéri, hogy azontúl önálló életet élhessen. Végső ideálja az autonóm ember, akinek nincs többé szüksége transzcendens kiegészítésre, mindent megtalál itt a földön, minden mértéket ember voltában hordoz. E nagy művelődés- és stílustörténeti korszakokhoz fogjuk a továbbiakban csoportunk művészettörténeti tényfeltáró, megismerő munkáját mérni.

More Related