Dr. Kovács Kálmán 2010. november 18.

1. Tudástranszfer a Kárpát-medencében– Műszaki tudományos innovációra építkező kapcsolatokban rejlő potenciál – Dr. Kovács Kálmán 2010. november 18.

2. Tudástranszfer jelentősége

3. A tudástranszfer az OECD országok, az EU. Illetve Magyarország gazdaságpolitikai stratégiájában is kulcsszerepet játszik • Tudástranszfer az aktuális stratégiák fókuszában ”Magyarország számára … a nemzetközi tudásáramlás a jövőben is kritikus tényező marad… Egy kis és nyitott gazdaságban az innováció-vezérelt növekedés fenntartásához szükséges … a külföldi és magyar kutatóknak az országból való ki-, illetve az országba való beáramlása, továbbá a nemzetközi cégek K+F-fel összefüggőbefektetései és más külföldi szervezetek Magyarországon végzett kutatási tevékenysége. Ezeket a csatornákat ki kell egészíteni… a nemzetközi innovációs hálózatokban és kutatási együttműködésekben való aktív részvétellel.” 1 2 3 „Magyarország számára … a nemzetközi tudásáramlás a jövőben is kritikus tényező marad” OECD Innovációpolitikai országtanulmány (2009) „Európa átlagos gazdasági növekedése jóval alacsonyabb volt, mint fő gazdasági partnereié Ez nagyrészt a következőknek köszönhető: ... a K+F-re és innovációra fordított beruházások alacsony szintje ...” „EU 2020” gazdasági stratégia részeként Innovációs Unió (2010) „A gazdasági növekedés forrásai között az egyik legjelentősebb tényező az innováció” Új Széchenyi Terv (2010)

4. Az eddig megvalósult, csak egy állapottérre koncentráló innovatív megoldások veszélye, hogy rendszerszinten torzulásokhoz vezethetnek • A tudástranszfer elkülönült környezetekben • Forrás: Kutatás-fejlesztési központok hazai körképe, 2009 – Dr. Kovács Kálmán Állapotterek • Technológiai környezet • Természeti (erőforrás) környezet • Gazdasági (társadalmi) környezet • Emberi erőforrás környezet Eltorzulások • Elkülönült fejlesztések • Nem egyensúlyi folyamatok pl.:Fejlődés energiaigénye  Erőforrások szűkössége (környezeti katasztrófa) Nyereség realizálása   Nyereség megtermelése (egzisztenciális polarizáció)

5. Az elkülönült fejlesztések rovására is írható globális problémák leküzdésében nélkülözhetetlen a tudástranszfer kereteinek újragondolása • Fenntarthatóság: területiség megjelenése • Forrás: Kutatás-fejlesztési központok hazai körképe, 2009 – Dr. Kovács Kálmán Környezeti krízis és migráció Energiaválság Nabucco és Déli Áramlat Egzisztenciális polarizáció Pénzügyi és gazdasági válság

6. Hazai K+F+I rendszer fejlesztése az elmúlt 10 évben – a tudástranszfer szemszögéből

7. A hazai és a nemzetközi tudástranszfer fejlesztésének fontos feltétele az európai tengelyekhez illeszkedő versenyképességi pólusok kialakítása • A tudástranszfer fejlesztése a területiség mentén Versenyképességi pólusok Forrás: VÁTI

8. Hazánkban az elmúlt 10 évben több program indult a döntően egyetemekre építő K+F+I tudásközpontok és szervezetek kialakítása, illetve fejlesztése céljából • A tudástranszfer elemeinek fejlesztése • Forrás: Kutatás-fejlesztési központok hazai körképe, 2009 – Dr. Kovács Kálmán Lisszabonnal (2000) összhangban • Megoldandó feladatok • az innovációban érdekelt intézmények és vállalkozások együttműködésének segítése, a rendszerelemek közötti tudásáramlás elősegítése • a tudás-transzferben szerepet játszó intézmények fejlesztésének ösztönzése • a régiós vállalatok – köztük a KKV-k – képességének és tevékenységének ösztönzése • technológia-intenzív vállalkozások létrejöttének támogatása Fejlesztési programok • Nemzetközi szakmai központok • Húzóágazati központok • Klaszterközpontok • Regionális tudásközpontok (RET-ek) • Kooperációs Kutató Központok (KKK-k)

9. 19 KKK - Kooperációs Kutató Központok (1999): Felsőoktatási intézmények, a kutatóintézetek és a vállalati szféra kapcsolatának erősítése Forrás: NKTH

10. 19 RET – Regionális Tudásközpont (2004): Szakterületi és regionális vonzáscentrumok létrehozása kiemelkedő K+F-re és ipari kapcsolatokra építve 2 db 8 db 2 db Forrás: NKTH

11. 25 Klaszter: Támogatás szakágazati kompetenciák jellemzően területi alapú integrálása céljából Klaszterek központjai Forrás: NKTH

12. 6 Húzóágazati központ: Támogatása a kiemelkedő szakágazati K+F+I tevékenység fejlesztésére, versenyképességük javítására Húzóágazati központok Forrás: NKTH

13. 7 Teller központ: Nemzetközi együttműködésben is jelentős szakágazati K+F+I tevékenységek fejlesztésének, versenyképességük javításának támogatása Teller központ Forrás: NKTH

14. A tudásközpontok létrejöttének egyik legnagyobb haszna, hogy kapcsolati tőke teremtődött a felsőoktatási intézmények és a vállalkozói szféra között • Tudástranszfer fejlesztésének hazai színterei • Forrás: Kutatás-fejlesztési központok hazai körképe, 2009 – Dr. Kovács Kálmán; NKTH

15. Az innovatív cégek 41%-a, ezen belül a nagyok több mint kétharmada más szervezetekkel közösen végezte az újítással kapcsolatos feladatokat HRST = a tudomány és technológia emberi erőforrás-utánpótlása Forrás: KSH Statisztikai tükör 2010 július Technológiai és tudományos kapacitások és innovációs együttműködések Az innovációs együttműködések száma az innovatív szervezetek százalékában, 2006–2008

16. A technológiai és tudományos kapacitások jelentős része továbbra is a közép-magyarországi régióban koncentrálódik • HRST = a tudomány és technológia emberi erőforrás-utánpótlása • Forrás: OECD Magyarországról készített innovációpolitikai kiadványa, 2009; KSH Statisztikai tükör 2010 július • A technológiai és tudományos kapacitások térbeli megoszlása A GDP, a K+F ráfordítások és a K+F humán erőforrás változásainak megoszlása

17. Tudástranszfer ágazati és regionális térben

18. A tudástranszfer fontos jellemzője, hogy az abban résztvevők szakmai vagy területi alapon szerveződnek, illetve a közvetítendő ismeret mennyire komplex A tudástranszfer komplexitása Az állapotterek (technológiai, természeti, társadalmi-gazdasági, emberi erőforrás környezet) mekkora részét veszi figyelembe? Egysíkú (általában technológiai) Komplex A tudás-transzfer szerveződési logikája Szakmai Ágazati Ágazati komplex Területi Helyi, ill. regionális Komplex regionális

19. PÉLDA – Egy autóipari beszállító (préselt alkatrészek) gyártó-fejlesztő hálózata szakmai (és gazdasági) alapon szerveződő kapcsolatrendszere • Kirchoff - Kirchhoff Hungária Kft.(Esztergom) A német cégcsoport hálózata Kínától Mexikón át Portugáliáig, partnerei a Peugeot-Citroëntől a Mercedes, a VW , a Ford, az Opel vagy éppen a Skoda Mlada Boleslav-i gyára.

20. PÉLDA – Természetvédelmi együttműködés, döntően területi megközelítésben • RAAB – ÖRSÉG – GORIČKO Natúrpark A térség természeti és népi épített környezetének, valamint kulturális értékeinek megőrzése és „szolid” piacosítása (pl. falusi turizmus, nemzeti parki bemutatók, stb.) a helyi önkormányzatok együttműködésére építve.

21. PÉLDA – Duna menti régió a Duna menti térségek es települések sajátos kultúrájára és együttműködésére épülő kapcslati háló • Duna-menti régió

22. PÉLDA – EU felszín alatti vizek komplex védelmi programja a szakmai komplexitás (vízkörforgás) kérdésére fókuszál • EU felszín alatti vizek védelme (2008) • Forrás: Felszín alatti vizek védelme Európában, Európai Bizottság 2008 A fő hatótényezők (D) és a hozzájuk kapcsolódó terhelések (P), a felszín alatti vízkészletek, valamint a társuló vízi és szárazföldi ökoszisztémák állapota (S) és az őket érő hatások (I)

23. PÉLDA - Civilek a tudástranszfer folyamatban (területi komplex együttműködés)(földrajzi, regionális együttműködés) • eMagyar háló (2004)

24. PÉLDA: EU Duna régió területi komplexitásból kiinduló, regionális alapú együttműködés, amelynek tartalma most formálódik • Új Duna régió (integrált régiók) együttműködésének „határai”

25. A tudástranszfer előtti kihívás a szakmai és regionális értelmezésben egyaránt komplex szinten kezelt problémák kezelése • A tudástranszfer komplex szakmai és területi megközelítésben A tudástranszfer során figyelembe vett szempontok Az állapotterek (technológiai, természeti, társadalmi-gazdasági, emberi erőforrás környezet) mekkora részét veszi figyelembe? Egysíkú (általában technológiai) Komplex A tudás-transzfer szerveződési logikája Mi alapján dől el, hogy kik vesznek részt benne? Szakmai Ágazati együtt-működések Ágazati komplex együtt-működések Földrajzi Térségi együtt-működések Regionális együtt-működések

26. Műszaki egyetemek helyzete, szerepe a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszerben(egyes Kárpát-medencéhez tartozó egyetemek vizsgálata)

27. A Kárpát-medencében elhelyezkedő vizsgált, jelentősebb műszaki egyetemek kiemelt kutatási területei (fókuszai) nagy mértékű egybeesést mutatnak Forrás: Az egyetemek honlapjai 25% Kiemelt kutatási területek a Kárpát-medence műszaki egyetemein Megjegyzés: A nem műszaki jellegű kutatási területek dőlt betűvel szerepelnek Budapesti Műszaki Egyetem Bécsi Műszaki Egyetem Zágrábi Egyetem • Fenntartható energetika • Járműtechnika, közlekedés és logisztika • Biotechnológia, egészség, környezetvédelem • Nanofizika, nanotechnológia és anyagtudomány • Intelligens környezetek és e-technológiák • Energia és környezet • Nyersanyagok és anyagtudomány • Kvantumfizika és kvantumtechnológiák • Számítástudomány és tudásalapú társadalom • Információs és kommunikációs technológiák • Nincs információnk fókuszban lévő kutatási területről, területekről (N/A) • (A jelenlegi stratégia egyik fontos célkitűzése a kutatási profil tisztázása) Bukaresti Egyetem Babes-Bolyai Egyetem (Kolozsvár) Szlovák Műszaki Egyetem (Pozsony) • Film- és médiatudomány • Biokémia és biotechnológia • Gazdaságtudomány • Környezettudomány • Matematika és informatika • Média és kommunikáció • Automatizálás, számítástechnika és alkalmazott fizika • Alkalmazott társadalomtudomány • Kulturális és nyelvi kölcsönhatások • Fenntartható fejlődés: természeti erőforrások, gazdasági, társadalmi és ökológiai fejlődés • Nanotechnológia, nanoszerkezetű rendszerek, mesterséges folyamatok • Virtuális világok, alkalmazott informatika, bioinformatika, adatbázis-elemzés • Életminőség és környezet, emberi értékek és szociális viselkedés • Integráció a vallás és kultúra területén • Nincs világos fókusz, minden területen, ahol oktatás folyik, ott kutatás is zajlik • Kutatási területek: • közgazdaságtan, társadalomtudományok, matematika, építészet, építőmérnöki tudományok, geodézia, térképészet, vegyipari technológia, élelmiszer feldolgozás, gépészmérnöki és elektromérnöki tudományok, informatika, információs és kommunikációs technikák, alkalmazott fizika

28. A Bécsi Műszaki Egyetem partnerországai között a Kárpát-medence súlya Ausztria nélkül mindössze 6-7% Forrás: A Bécsi Műszaki Egyetem honlapja 44% A Bécsi Műszaki Egyetem K+F+I projekt-partnersége * Ausztria nélkül A TUW partnerországai, 1998-2016 A TUW partnerországai a Kárpát-medencében, 1998-2016 98 124 1 379 1 997 Horvátország 2% 2% 2% 2% Ukrajna Szerbia és Montenegró Románia Egyéb Szlovénia Szlovákia Kárpát-medence* Csehország Ausztria Magyarország Partnerek száma [db] Projekt részvételek száma [db] Partnerek száma [db] Projekt részvételek száma [db]

29. A Pozsonyi Egyetemen kari (azaz szakágazati) szinten háromszor akkora arányú a Kárpát-medencei területi együttműködés, mint egyetemi szinten Forrás: A Szlovák Műszaki Egyetem honlapja 4% Szlovák Műszaki Egyetem (Pozsony) nemzetközi együttműködései 90 darab egyetemi kapcsolat, 32 ország egyetemeivel 39 darab kari kapcsolat, 15 ország egyetemeivel A nemzetközi együttműködés formái: 90 90 39 39 Egyetemi és kari megállapo-dások Kárpát- medencei 12% Német 14% Német 23% Kárpát- medencei 38% Orosz 12% Francia 13% Francia Nemzetközi oktatási és kutatási programok Nemzetközi szervezeti tagságok Lengyel Cseh 13% Ukrán Amerikai Orosz 10% 88% Más Japán Osztrák 62% Más Magyar Egyéb 40% Egyéb 26%

30. A Babes-Bolyai Egyetem együttműködési hálója rendkívül széles, azonban ebből a Kárpát-medencei (döntően magyar együttműködések) Forrás: A Babes-Bolyai Egyetem honlapja 9% A Babes-Bolyai Egyetem és kari szintű együttműködései 301 darab egyetemi kapcsolat, 36 ország egyetemeivel 49 darab kari kapcsolat, 25 ország egyetemeivel 301 301 49 49 Kárpát- medencei Kárpát- medencei Német 14% 14% Francia 18% Amerikai Olasz 14% Német Magyar Osztrák Olasz Spanyol 91% Más 86% Más Egyéb 60% Egyéb 55%

31. A Zágrábi Egyetem kapcsolatainak egynegyede a Kárpát-medencében realizálódik, amely valószínűleg az uniós kapcsolatot felértékelődését tükrözi Forrás: A Zágrábi Egyetem honlapja 3% A Zágrábi Egyetem kapcsolatrendszerének jellemzői 126 darab egyetemi kapcsolat, 41 ország egyetemeivel Macquarie University Sydney Az egyetem 1990 óta tagja egy háromszereplős kapcsolatrendszernek is 122 126 Német 11% Kárpát- medencei University of Zagreb Paris IV (Paris-Sorbonne) 25% Amerikai Olasz Oszták Lengyel 3% Magyar 75% Más Egyéb 58%

32. A Kárpát-medence meghatározó műszaki egyetemeinek alacsony a Kárpát-medencén belüli kapcsolataiknak aránya Kárpát-medencén belüli kapcsolatok aránya a műegyetemek kapcsolatiban Forrás: Az egyetemek saját honlapjai 7% Bécsi Műszaki Egyetem Babes-Bolyai Egyetem (Kolozsvár) 86% Egyéb 91% Egyéb 93% 94% Budapesti Műszaki Egyetem Kárpát-medence Kárpát-medence 14% 9% 7% 6% Egyetemi kapcsolat Kari kapcsolat Partnerek Projekt részvételek 88% Egyéb Kárpát-medence Szlovák Egyetem (Pozsony) Zágrábi Egyetem 12% Egyetemi kapcsolat 62% Egyéb 75% Egyéb 88% 38% Kárpát-medence Kárpát-medence 25% 12% Egyetemi kapcsolat Egyetemi kapcsolat Kari kapcsolat

33. A tudástranszfer előtti kihívás a szakmai és regionális értelmezésben egyaránt komplex szinten kezelt problémák kezelése A tudástranszfer komplex szakmai és területi megközelítésben A tudástranszfer során figyelembe vett szempontok Az állapotterek (technológiai, természeti, társadalmi-gazdasági, emberi erőforrás környezet) mekkora részét veszi figyelembe? Egysíkú (általában technológiai) Komplex A tudás-transzfer szerveződési logikája Mi alapján dől el, hogy kik vesznek részt benne? Szakmai Ágazati együtt-működések Ágazati komplex együtt-működések Földrajzi Térségi együtt-működések Regionális együtt-működések

34. Regionálisan elkötelezett egyetem jelenléte és hozzájárulása az adott régió fejlődéséhez Egyetemek helyi és regionális fejlesztésének hatásai Forrás: Felsenstein, 1997 alapján INPUTOK OUTPUTOK Változások: Változások: • Képzettség (+/-) • Új cégek • Migráció (+/-) Üzleti élet Szellemi tőke • Üzlet volumene (+/-) Visszacsatolások Előremutató kapcsolatok • Egyetemi ipari kapcsolatok (+) • Forráskihasználás (+) • Innovációs alap (+/-) • Szakképzési hozzájárulás (+/-) Köz- és állami szféra EGYETEM Tudás Kiadási hatások Tudás hatások • Háztartások, cégek telephelyválasztása (+) • Kulturális és szociális lehetőségek (+/-) • Jövedelem (+) • Foglalkoztatottság (+) • Fogyasztás (+/-) Helyi háztartások Vonzerő (+/-) pozitív és vagy negatív hatások

35. Kihívás: Kárpát-medencei tudástranszfer a közös jövőkép és feladatok szolgálatában • Tudástranszfer regionális környezetben • Forrás: Cooke – Piccaluga (2004) alapján Regionális erőforrás ésgazdasági, társadalmi környezet Tudástranszfer-tér Technológiaitranszfertevékenység Tanulás Tudástermelő alrendszer (pl.: egyetemek) Tudásalkalmazó alrendszer (pl.: vállalatok) Termék/szolgáltatás Erőforrás Terjesztés Technológiaitudás iránti igény Tudástraszfer-tér Regionális erőforrás ésgazdasági, társadalmi környezet

36. PÉLDA: A határmenti térségek mint a gazdasági-társadalmi közösségek új dimenziói sajátos tudástranszfer igénnyel jelentkeznek • Forrás: Tanulmány a határ menti régiók gazdasági és munkaerő-piaci helyzetéről és lehetőségeiről, a foglalkoztatást segítő támogatásokról– Kopint-Tárki Zrt • Határmenti gazdasági-társadalmi közösségek JELMAGYARÁZAT Államhatár Kialakuló határrégió Határrégió kialakulásának lehetősége Városok lakos

37. Köszönöm a figyelmet!