A honosítási intézményrendszer értékelése kvalitatív kutatási tapasztalatok alapján

1. A honosítási intézményrendszer értékelése kvalitatív kutatási tapasztalatok alapján Kováts András MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet

2. Az előadás szerkezete • Az eljárás, beadvány, kérelem • A hivatalok működésének értékelése • Felkészülés, vizsga, eskütétel • Egyéni stratégiák • Következtetések

3. Az eljárás, beadvány, kérelem • Sokszor pontatlanok és hiányosak az információk az eljárásról • Az információk a kapcsolati háló mentén terjednek • Több panasz van az önkormányzatok ügyintézőire, többen tapasztalták, hogy az ügyintéző segítségével kitöltött és összeállított nyomtatványokat a BÁH visszadobta • Nagy a bürokrácia, rengeteg dokumentum kell (ugyanaz kell, mint az előző státuszokhoz) • Kiszámíthatatlan az eljárás, változnak a jogszabályok • Az OFFI fordítások drágák, ráadásul elévülnek, ezt méltánytalannak tartják • Hosszú eljárási idő a vizsgát követően minimum 7 hónap max 3 év várakozás

4. A hivatalok működésének értékelése • Akkor gördülékeny, ha van személyes kapcsolat a helyi ügyintézőkkel, illetve, ha van ügyvédi segítség • Megjelenik a névmagyarosítási kényszer • Nagy a különbség a budapesti és vidéki hivatalok között (vidéken a személyes kapcsolatok, Budapesten a személytelen ügyintézés dominál) • Több említés a személyes kapcsolatok erejéről, ügyintézői diszkrécióról, mobilizálható kapcsolati tőkéről

5. Felkészülés, vizsga, eskütétel • Általában nagy próbatétel a felkészülés, nehéz a tananyag, ehhez képest a vizsga „nem elég komoly” • A kudarctól való félelem sokszor gátló tényező • Észlelt méltánytalanságok (egy évet tanultam de volt olyan a vizsgán, aki egy szót sem tudott és megkapta) • Többen észlelik a határon túli magyarok túlsúlyát a vizsgákon és eskütételnél, az állampolgárság eltérő szubjektív tartalmát vélelmezik

6. Egyéni stratégiák • Elsősorban pragmatikus szempontok, érzelmi, identifikációs kérdések alig kerülnek elő • Fő szempont az utazás (útlevél) valamint a státusz biztonsága • Schengen „vízválasztó” előtte emiatt kellett azóta emiatt nem érdemes • Generációk közötti különbségek (szülők vs. gyerekek) • Jelentős szempont, hogy a származási ország állampolgárságát meg tudják-e tartani (pl. kínai-vietnámi különbség) • A választójog nem probléma, sőt…

7. Következtetések • A migrációs, identifikációs, akkulturációs folyamatban folyamatos távolítás: ha nincs papírunk akkor is lehetünk magyarok, ha van papírunk, akkor sem leszünk magyarok • Ambivalencia a vizsgához való viszonyulásban (osztályhelyzet alapján szelektál) • A bonyolult, bürokratikus, lassú ügyintézés dominál, rezignáció, alávetettség-érzés, érzelmi távolítás a válaszreakció