350 likes | 470 Views
Általános forgalmi adó. Számlázás. Fiktív számla: Nincs teljesítés Nem a számlában megjelölt felek között A kibocsátó nem adóalany 2. Hibás számla: Minden egyéb eset, amelyben a számla hibás, vagy hiányos. I. A számla tartalmi elemei. a számla kibocsátásának kelte;
E N D
Számlázás • Fiktív számla: • Nincs teljesítés • Nem a számlában megjelölt felek között • A kibocsátó nem adóalany 2.Hibás számla: Minden egyéb eset, amelyben a számla hibás, vagy hiányos
I. A számla tartalmi elemei • a számla kibocsátásának kelte; • a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja; • a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette; • a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma, amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy amely alatt a 89. § szerinti adómentes közösségi termékértékesítést részére teljesítették; • a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe; • az értékesített termék megnevezése, és a kibocsátó választása alapján a termékre vonatkozó vtsz., illetve a szolgáltatásra vonatkozó SZJ, továbbá a termék, szolgáltatás mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető; • a teljesítés időpontja, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől; • az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára, illetőleg a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;
az alkalmazott adó mértéke; • az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését az áfatörvény kizárja; • adómentesség esetében, valamint abban az esetben, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett, jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása • ka) mentes az adó alól; vagy • kb) után a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett; • új közlekedési eszköz 89. § szerinti közösségi értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a 259. § 25. pontjában meghatározott adatok (azaz a közlekedési eszköz forgalomba helyezésétől eltelt idő, illetőleg a futott kilométer); • utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy az utazásszervezésre vonatkozó különös szabályokat alkalmazták; • használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a használt ingóságra vonatkozó árrésadózási szabályokat alkalmazták; • pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma.
Mi a teendő: • Hibás, hiányos a kibocsátó adószáma • Hibás az adóalany neve • Hibás a cégforma • Korábbi cím került feltüntetésre • Postafiókcímet tüntetnek föl • Hibás teljesítési időpont • SZJ – vtsz. • Vevői adószám feltüntetése • Egyéni vállalkozó igazolványszámának feltüntetése
II. Számlára vonatkozó formai kritériumok • Áfatörvény • 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet • Az elektronikus számláról szóló 46/2007. (XII. 29.) PM rendelet
Papír alapon kibocsátott számla • Kézi számla • APEH által kiadott sorszámtartomány 2. Számítógépes számla: - Megfelelő számlázóprogram: zárt, kihagyás és ismétlés nélkül biztosítja a folyamatos sorszámozást és ezáltal a hiánytalan elszámolást.
Elektronikus úton kibocsátott számla • Az elektronikus aláírásról szóló jogszabály szerinti aláírással és időbélyegzővel ellátott • EDI rendszerben kibocsátott (meg kell állapodni) Nem szabad kinyomtatni!!!
A kézzel kiállított számla javítása • Számlával egy tekintet alá eső okirat • Hagyományos javítás kézzel (csak adó összegét nem érintő korrekció esetén javasolt) • Stornírozás
Számítógéppel kiállított számla javítása • Számlával egy tekintet alá eső okirat • Stornó Kézzel javítás kizárt!!!
Adó összegét érintő javítások • Számlakibocsátói oldal 1. A fizetendő adó csökkenése esetén 1.1. 77. §-ban felsorolt esetkörök: a) az ügylet érvénytelensége jogcímén: aa) az ügylet kötése előtt fennállott helyzetet állítják helyre, vagy ab) az ügyletet az érvénytelenítő határozat meghozataláig terjedő időre hatályossá nyilvánítják, vagy ac) az ügyletet az aránytalan előny kiküszöbölésével érvényessé nyilvánítják; b) az ügylet hibás teljesítése jogcímén: ba) a jogosult eláll az ügylettől, vagy bb) a jogosult ár- vagy díjleszállítást kap; c) teljesítés hiánya miatt az előleget visszafizetik; d) betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik; e) a teljesítést követően – számlázott – árengedményt adnak. Abban az adómegállapítási időszakban számolja el, amelyikben a bizonylat a jogosult személyes rendelkezésére áll
1.2. Egyéb esetkörök: • Rossz adómérték • Téves adóalap • Stb. • Önellenőrzés az Art. szabályai szerint 2. A fizetendő adó növekedése esetén Minden esetben önellenőrzés
II. Számlabefogadói oldal • A levonható adó csökkenése esetén Abban az adómegállapítási időszakban, amelyikben a korrekciós bizonylat a személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint a korrekciós bizonylat kiállítását követő hó 15. napja 2. A levonható adó növekedése esetén Abban az adómegállapítási időszakban, amelyikben a korrekciós bizonylat a személyes rendelkezésére áll
Fordított adózásos korrekciók • Az adóalanyok fordított adózás szabályai szerint jártak el, de az egyenes adózás szabályai szerint lett volna helyes • Kibocsátó: önellenőrzi az eredeti adómegállapítási időszakot • Befogadó: - első lépésben a módosító okirat alapján az eredeti számlához kapcsolódóan a fordított adózás keretében megállapított fizetendő adót és az ebből keletkező levonható adót az eredeti bevallási időszak önellenőrzésével kell rendezni - második lépésben az utóbb áthárított áfát levonásba helyezheti (akár az eredeti időszak önellenőrzésével)
Példa Július hónapban a felek a 10.000 forint nettó értékű – időszakos elszámolású – fuvarozást a fordított adózás szabályai szerint a következők szerint számlázták, illetve a következők szerint számolták el: • számla teljesítésének időpontja (a fizetési határidő): szeptember 10. • számla kézhezvétele augusztus 5-e a számlabefogadó az augusztus havi bevallásában fizetendő és levonható adóként is 2000 forintot szerepeltetett • November hónapban korrigálják a számlát az egyenes adózás szabályai szerint • a számlakibocsátó önellenőrzi a szeptember hónapot (hiszen a teljesítés időpontja a fizetési határidő), fizetendő adóként +2000 forintot vall (értelemszerűen csak akkor, ha a felek a 10.000 forintot nettó és nem bruttó összegnek tekintik. Ha a 10.000 forint bruttó érték, akkor abból visszafelé 16,67%-kal kell megállapítani az adót.) • a számlabefogadó önellenőrzi az augusztus hónapot, amelyben -2000 forint fizetendő és +2000 forint levonható adót rendez • a módosító bizonylat alapján a számlabefogadó -2000 forint levonható adót vesz figyelembe az egyenes adózásra történt korrekció miatt
2. Az adóalanyok egyenes adózás szabályai szerint jártak el, de a fordított adózás szerint lett volna helyes • Kibocsátó: a korábban bevallott fizetendő adó csökkenését az eladó a teljesítés időpontját magában foglaló eredeti bevallási időszakra vonatkozó önellenőrzéssel rendezheti • Befogadó: - Első lépésben az egyenes adózás szabályai szerint kibocsátott számlában felszámított és levont áfa összeg korrekcióját az eredeti bevallási időszak önellenőrzésével kell rendezni - Második lépésben a fordított adózás alkalmazásával megállapítandó fizetendő adót az áfatörvény 60. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja (vagyis az ellenérték megtérítésének időpontja vagy a teljesítést követő hónap tizenötödik napja) szerinti eredeti időpontot tartalmazó bevallási időszak önellenőrzésével lehet korrigálni, és ugyanebben a bevallási időszakban lehet figyelembe venni az így megállapított fizetendő adót levonható adóként
Példa Július hónapban a felek a 10.000 forint + 2000 forint áfa értékű épülő ingatlanon teljesített villanyszerelést egyenes adózással a következők szerint számlázták, illetve a következők szerint számolták el: • számla teljesítésének időpontja (a munka átvétele): szeptember 10. a számlakibocsátó szeptember hónapban fizetendő, míg a számlabefogadó szeptember hónapban levonható adóként állította be a 2000 forintot • számla kézhezvétele és az ellenérték megtérítése szeptember 15. • november hónapban korrigálják a számlát a fordított adózás szabályai szerint • a számlakibocsátó önellenőrzi a szeptember hónapot, fizetendő adócsökkenésként -2000 forintot számol el • a számlabefogadó önellenőrzi a szeptember hónapot (hiszen akkor történt a számla kézhezvétele), amelyben +2000 forint fizetendő és -2000 forint levonható adót rendez a fordított adózás miatt • a módosító bizonylat alapján a számlabefogadó +2000 forint levonható adócsökkenést vesz figyelembe szeptember hónapban, a fordított adózásra történt korrekció miatt az egyenes adózásos számlában szereplő, korábban tévesen levont adót „visszafizeti”.
3. Adóelszámolást nem érintő korrekciók Azon adóalanyok esetében, akik/amelyek a havi bevallásnál ritkább gyakorisággal kötelezettek bevallásra, a hiba bizonylati korrekciója eredményeként lehet, hogy az adott adóelszámolási időszakon belül tudják az adóelszámolást úgy korrigálni, hogy az az azonos időszakban megtörténhet, így nem válik szükségessé az önellenőrzés.
A számlakibocsátásra előírt határidő A teljesítéstől számított 15 nap Mi történik a 15 napon túl kibocsátott számla esetén? • A kibocsátó hibája: mulasztási bírság lehet • A kibocsátó önhibáján kívül: méltányolható körülmény Számlabefogadói oldalon a 15 napon túl kibocsátott számla a levonási jogot nem érinti
Számla-kiállítási kötelezettség • termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról • előlegről • külföldön teljesített ügyletről, ha a teljesítésre kötelezett adóalany belföldi illetőségű
Mikor nem kell számla? • Ha az ellenértéket legkésőbb a teljesítésig pénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel megtérítik és számla kibocsátását a beszerző, igénybevevő nem kéri ilyen esetben legalább nyugta, de, ha az igénybe vevő, beszerző adóalany, akkor nem elegendő a nyugta, hanem legalább egyszerűsített adattartalmú számla kell (feltéve, hogy a számlán szereplő adatok forintban kifejezettek)
2. Ha az adóalany kizárólag olyan adólevonásra nem jogosító ügyletet teljesít, amely a törvény 85. és 86. §-ai alapján mentes ilyen esetben a számviteli törvény szerinti bizonylatot kell kiállítani 3. Ha az adóalany egyszerűsített adattartalmú számlát bocsát ki: - előleg esetén (feltéve, ha a számlán szereplő adatok forintban kifejezettek) - a teljesítési hely külföld - ha az ellenértéket legkésőbb a teljesítésig pénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel megtérítik (feltéve, ha a számlán szereplő adatok forintban kifejezettek)
A teljesítési időpont • Tényállásszerű megvalósulás Főszabály – minden olyan esetben alkalmazandó, amelyre vonatkozóan nincsen különös rendelkezés 2. Elszámolási időszakos teljesítés – 58. § Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagyhatározott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik.
Gyűjtőszámla Nem teljesítési időpont, hanem számlázási módszer! • Csak abban az esetben, ha több teljesítési időpont van. Tartalma: • A gyűjtőszámlában az összes számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet tételesen, egymástól elkülönítve úgy kell feltüntetni, hogy az egyes ügyletek adóalapjai összesítetten szerepeljenek. • A számlán az áthárított adót forintban kifejezve abban az esetben is fel kell tüntetni, ha az egyéb adatok külföldi pénznemben kifejezettek. Kibocsátása: Ha az adóalany • teljesítés napján egyidejűleg, illetőleg • a rá vonatkozó adómegállapítási időszakban ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, számlakibocsátási kötelezettségéről úgy is gondoskodhat, hogy azokról egy számlát (gyűjtőszámla) bocsát ki. Feltétele: a gyűjtőszámla alkalmazásáról a felek előzetesen megállapodjanak.
Előleg az elszámolási időszakos teljesítések esetén Az előleg-szabály (Áfa-tv. 59. §-a) az elszámolási időszakos teljesítéseknél nem értelmezhető Amennyiben egy adott időszak vonatkozásában előre fizetési kötelezettség van, akkor az is egy fizetési határidő, így az is egy önálló teljesítési időpont
Devizás számla az 58. § alá tartozó ügyletek esetén Árfolyam: a kiállítás napján érvényes Ha utóbb korrigálni kell, melyik árfolyamot kell alkalmazni: • Ha elszámolás történik és további fizetési kötelezettség keletkezik, akkor az ezen fizetési kötelezettségre vonatkozó határidő új teljesítési időpont • Ha tévedés történt, akkor az eredeti árfolyammal kell korrigálni
Az engedmények rendszere • az olyan ár- és díjengedmény vagy ár- és díjvisszatérítés (árengedmény), amelyet az eredeti esedékességhez képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak; • a korábban beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény vagy más, szintén a teljesítésig adott üzletpolitikai célú árengedmény;
Mi az üzletpolitikai célú árengedmény? Akkor üzletpolitikai célú az árengedmény, ha • az árengedmény nyújtójától független féllel kötött és más független fél számára is – azonos feltételek mellett – ésszerűen elérhető , vagy • az árengedmény nyújtójától független féllel is – azonos feltételek mellett – köthető és számára ésszerűen elérhető megállapodásban előre rögzített, vagy az annak alapján számított árengedmény pénzben kifejezett – adó nélkül számított – összesített összege kisebb, mint az árengedmény igénybevételére jogosító termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások pénzben kifejezett – adó nélkül számított – összesített ellenértéke
Fordított adózás • Termékek • Építési szerződés alapján történő ingatlanátadás • Adásvételi szerződés alapján történő ingatlanértékesítés csak azon ingatlanok esetén, amelyek nem minősülnek új, vagy beépítés alatt álló ingatlannak, illetve építési teleknek és az értékesítő áfás adózást választott
Ingatlanértékesítés adómértéke • Mindig 20 %-os: új ingatlan, beépítés alatt álló ingatlan, építési telek • Adólevonásra nem jogosító adómentes: újnak nem minősülő ingatlan, építési teleknek nem minősülő földterület adókötelessé tehető, ez esetben 20 %-os adókulccsal adózik
2. Szolgáltatások • 2008. április 30-ig: ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatások • 2008. május 1-től: azok az ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési és egyéb szerelési szolgáltatások, amelyek ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányulnak, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedélyköteles
Adómentesség Mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha • az értékesítést megelőzően a terméket kizárólag adólevonásra nem jogosító adómentes termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használták, egyéb módon hasznosították, és a termékhez adólevonási jog nem kapcsolódott; • az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó a törvény szabályai szerint nem vonható le
Adólevonás Személygépkocsi: • Továbbértékesítési célú beszerzés: a beszerzés áfája levonható • Túlnyomó részben bérbeadással történő hasznosítás (min. 90 százalék): a beszerzés áfája levonható
Lakóingatlan: 1. Továbbértékesítési célú beszerzés, továbbá, amennyiben az ingatlanértékesítés adómentes lenne, de az értékesítő választotta az áfás adózást: az adó levonható. 2. Túlnyomó részben bérbeadással hasznosított ingatlan, feltéve, hogy a bérbeadó adókötelezettséget választott: az adó levonható.
Adóelszámolás Megszűnik a visszaigénylés 4 millió Ft-os értékhatára, továbbá a tárgyi eszközre alapított visszaigénylési lehetőség Helyette, az adóalany akkor kérelmezheti a negatív különbözet kiutalását, ha a különbözet • havi bevallásra kötelezett esetén: 1 millió Ft-ot • negyedéves bevallásrakötelezettnél: 250 ezer Ft-ot • éves bevallásrakötelezettnél: 50 ezer Ft-ot abszolút értékben eléri vagy meghaladja. A feltételt minden egyes adómegállapítási időszakban újra kell vizsgálni.