HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÉRSÉGEK ÉS CSOPORTOK MAGYARORSZÁGON Magyarország – Szerbia

1. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÉRSÉGEK ÉS CSOPORTOK MAGYARORSZÁGON Magyarország – Szerbia IPA Határon átnyúló együttműködési Program Fazekas Károly főigazgató MTA KRTK Baja 2014. 02. 20.

2. Bevezetés

3. Előadásvázlat • Hátrányos helyzetű csoportok és térségekMagyarországon • Hátrányos helyzet és elszegényedés • Közgazdasági elemzés • Következtetések

4. I. Hátrányos helyzetű csoportok és térségekMagyarországon

5. Hátrányos helyzetű csoportok • Alacsony iskolai végzettség • Megváltozott munkaképesség • Fiatal kor • Idős kor • Hátrányos helyzetű lakóhely • Gyermeket nevelő családok

6. Hátrányok • Munkanélküliség, alacsony foglalkoztatás • Jövedelmi hátrányok, elszegényedés

7. Hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok munkaerő-piaci helyzete Munkanélküliségi ráta Foglalkoztatási ráta változása

8. A különböző végzettségű csoportok foglalkoztatási ráta változása, 15-64 évesek

9. Regisztrált munkanélküliek aránya a 15-64 éves népességben (1991) UA SL AU RO SLO SR HR Forrás: MTA KRTK Adatbank. Készítette: Göndör László

10. Regisztrált munkanélküliek aránya a 15-64 éves népességben (1993) Forrás: MTA KRTK Adatbank. Készítette: Göndör László

11. Regisztrált munkanélküliek aránya a 15-64 éves népességben (2007) Forrás: MTA KRTK Adatbank. Készítette: Göndör László

12. Regisztrált munkanélküliek aránya a 15-64 éves népességben (2011) Forrás: MTA KRTK Adatbank. Készítette: Göndör László

13. Regisztrált munkanélküliek aránya a 15-64 éves népességben (2012) Forrás: MTA KRTK Adatbank. Készítette: Göndör László

14. Összefoglalás • Szerkezeti és területi polarizáció • Folyamatosan növekvő • Nemzetközi összehasonlításban is magas • A képzettség és a lakóhely meghatározó szerepe

15. II. Hátrányos helyzet és elszegényedés

16. Depriváció EUROSTAT definíció Legalább 4 fennáll az alábbiak közül: • van a háztartásnak lakáshitel vagy lakásrezsi fizetési hátraléka, • nem engedhetik meg maguknak a legalább másnaponkénti főétkezést (húst, vagy egyenértékű vegetáriánust), • nem engedhetik meg maguknak a lakás megfelelő fűtését, • nem engedhetnek meg maguknak évi 1 hetes családi üdülést, • nem tudnak fedezni 40 ezer Ft váratlan kiadást (a többi országban a PPP-t is figyelembe vevő összeg szerepel), • anyagi okokból nincs (bármilyen) telefonjuk, • anyagi okokból nincs mosógépük, • anyagi okokból nincs autójuk, • anyagi okokból nincs színes tv-jük. A táblák forrása: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/ portal/page/portal/statistics/search_database

17. Súlyos anyagi depriváció alakulása a visegrádi országokban Forrás: Eurostat

18. Foglalkoztatási státusz és deprivációs arány 2012 Forrás: Eurostat

19. Depriváció és iskolázottság Alacsony iskolázottságúak Magyarország – iskolai végzettség Forrás: Eurostat

20. Urbanizáció - Depriváció

21. Szegénységben élő 6 év alatti gyermekek aránya Magyarországon a szülők legmagasabb iskolai végzettsége szerint (2005 – 2012) Forrás: Eurostat

22. Szegénységben élő 6 év alatti gyermekek aránya ahol a szülők legmagasabb végzettsége alsó középfokú végzettség Forrás: Eurostat

23. Depriváció – Összefoglalás 1. • Magyarország a deprivációt tekintve sokkal rosszabbul áll mint a folyó jövedelmi egyenlőtlenségeket tekintve. • EU, V3: folyamatosan csökkenő, Mo: 2008 óta növekedő deprivációs arány • Magyarországon és Szlovákiában folyamatosan növekszik és rendkívül magas és növekvő az alacsony iskolai végzettségű szülőkkel, szegénységben elő gyerekek aránya

24. Depriváció - Összefoglalás 2 • A legfontosabb meghatározó tényezők az iskolai végzettség és az urbanizációs szint. • Különösen rossz az alacsony iskolai végzettségűek gyermekeinek helyzete. • Az is jól látszik az idősorokból, hogy Magyarország relatív pozíciója sokat romlott.

25. Kérdések - problémák • Mi az oka a gazdaság és a munkapiac szerkezeti és területi polarizációjának? Vannak-e ország-specifikus sajátosságok? • Mi várható a jövőben? • Vannak-e az elméleti és empirikus közgazdaságtudományi kutatásoknak használható eredményei a gazdaságpolitika és a területi politika számára?

26. III. Példa közgazdasági elemzésre

27. Labour Market Polarization, 1980 to 2010 Forrás: Joanne Lindley and Stephen Machin: Spatial Changes in Labour Market Inequality, IZA Discussion Paper No. 7600 August 2013

28. Janos Köllő: Patterns of Integration: Low Educated People and their Jobs in Norway, Italy and Hungary. BWP 2013/15. http://www.econ.core.hu/file/download/bwp/bwp1315.pdf • Az elemzés két nemzetközi felmérés adatain alapszik. Norvégia, Olaszország és Magyarország részt vett mindkét felmérésben • Adult Literacy and Life Skills Survey (ALL, 2003, 2008). • International Adult Literacy Survey (IALS 1998) • Kulcsváltozók: képzettség, az álláshelyek szövegértési, számolási és kommunikációs elvárásai, részvétel felnőttkori képzésekben, a vállalatok méretére vonatkozó adatok.

29. Az alacsony iskolai végzettség hatása a foglalkoztatási valószínűségre. Forrás: Köllő 2013

30. Vizsgált kérdések • 1) Hogyan hat a gazdaságban lévő állások komplexitása a vállalatok alacsonyképzettségű munkaerő iránti keresletére? Milyen mértékben járul, hozzá az állások komplexitása és a vállalatok foglalkoztatási magatartása az alacsony végzettségűek foglalkoztatásához? • 2) Milyen mértékben vesznek részt az alacsony iskolai végzettségűek a különböző felnőttkori képzésekben? • Mi a szerepe a kisvállalatoknak és az önfoglalkoztatásnak a • szakképzetlen munkaerő foglalkoztatásában?* • *Feltételezzük, hogy a kisvállalatok jobban tudják kezelni a képzettségbeli hiányosságokat mint a nagy szervezetek

31. Az álláshelyek és a szakképzetlenek megoszlása a feladatok komplexitása szerint Álláshelyek megoszlása: Norvégia: a legtöbb álláshely 6-16 féle feladat elvégzését igényli Olaszország: nagyon sok kevés feladatot igénylő álláshely Magyarországon: az eloszlás hasonló Olaszországhoz, de sokkal kevesebb az egyszerű, kevés feladatot igénylő állás Szakképzetlenek megoszlása: Norvégiában a szakképzetlenek által betöltött álláshelyek zöméhez 6-12 feladat tartozik Olaszországban a szakképzetlenek döntő többsége nagyon kevés feladatot igénylő állásban dolgozik. Magyarországon a szimpla feladatokat jelentő állások viszonylag nagy hányadában szakképzettek dolgoznak

32. Hogyan lehetséges ez?

33. A szakképzetlenek iskolázottsága Nincsenek jelentős különbségek Megjegyzés: A norvég iskolarendszer nem teljesít különösképpen jól a PISA felmérés szerint

34. Felnőttkori képzés • Formális felnőttképzés • Informális tanulási tevékenysége • Otthoni képzés • Civil integrációs tapasztalatok

35. Felnőttképzés A felnőttképzésben való részvétel Norvégiában hatszor magasabb mint Olaszországban vagy Magyarországon A különbség a felsőfokú végzettségüekhez viszonyítva két-két és félszeres

36. Iskolán kívüli képességfejlesztés Nagy különbségek Norvégia és Olaszország között

37. Iskolán kívüli képességfejlesztés Jelentős különbsége Norvégia és Olaszország/Magyarország között

38. Munkahelyen kívüli készségfejlesztés Hatalmas különbségek Norvégia és Olaszország között Kisebb különbségek Olaszország és Magyarország között. A részvételi arányok nagyon alacsonyak Olaszországban és különösen Magyarországon.

39. Kisvállalatok szerepe Hogyan képesek a szakképzetlenek munkát találni?

40. A szakképzetlen foglalkoztatás megoszlása vállalatnagyság szerint Norvégia: A szakképzetlen állások zöme nagyvállalatoknál van Olaszország: A szakképzetlen állások zöme kisvállalatoknál és önfoglalkoztatásban van. Magyarország: nagyjából fele-fele a megoszlás

41. Kisvállalati állások komplexitása Olaszországban Az olasz kisvállalatok relatíve nagy arányban foglalkoztatnak szakképzetlen dolgozókat komplex állásokban. Kérdés. Mennyiben teszi ezt lehetővé egy intenzív szelekció egy viszonylag nagy szakképzetlen populációból?

42. Konklúziók Magyarországra: Több egyszerű állás van mint Norvégiában, de kevesebb mint Olaszországban A szakképzetlenek aránya az egyszerű állásokban is nagyon alacsony (helyettesítés szakképzett munkásokkal) *** Nagyon messze vagyunk Norvégiától mind az iskola utáni képzésben mind a civil integrációban Messze vagyunk Olaszországtól a kisvállalatokon keresztül történő integráció tekintetében *** MIÉRT: A helyzet nem kis részben a szocializmus öröksége amely tönkretette a tradicionális magángazdaságot és tönkretette a civil társadalom tradicionális szerveződéseit.

43. IV. Következtetések

44. Komplexitás és prosperitás • Egy régió prosperitása függ a munkaerő által elsajátított tudás mennyiségétől és minőségétől • Explicit és hallgatólagos tudás • A képességek diverzitásától és exkluzivitásától

45. Merre menjünk? Norvégia felé! A szakképzetlenek integrálása munkahelyi és felnőttképzésekkel, a civil társadalom fejlesztésével Olaszország felé! A szakképzetlenek integrálása a kis családi vállalkozások fejlesztésével

46. Globalitás és lokalitás „Figyelemre méltó paradoxon, hogy a globalizálódó gazdaság egyre inkább lokális. A gyors hálózatosodáshoz, a távolság halálához kapcsolódó hipotézisek ellenére egyre fontosabb, hogy hol élünk és hol dolgozunk. Legbriliánsabb ötleteink azoknak a megjósolhatatlan napi ösztönzések eredményei, melyeket közvetlen környezetünkből nyerünk. Életünk legfontosabb eseményei szemtől szembe zajlanak, legértékesebb ismereteinket másoktól és nem a Wikipédiából nyerjük.” Moretti, Enrico (2012) The New Geography of Jobs. HoughtonMifflinHarcourt.

47. Köszönöm a figyelmet! fazekas.karoly@krtk.mta.hu