Különleges bánásmódot igénylő gyermekek és gyermekcsoportok

1. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek és gyermekcsoportok Golnhofer Erzsébet, 2005.

2. A befogadó pedagógia Európában Stabil, jó ideje létező, karakteres, koherens oktatáspolitika, amely mögött erős és aktív szakmai csoportok állnak. (Halász, 2004) Speciális oktatás Európában: www.european-agency.org.

3. A múlt: elkülönítés • Elutasítás ----- elfogadás • Polgárosodás --- iskolatörvények: tanuláshoz való jog • Kivéve azokat, akik….. a fogyatékosok felmenthetők vagy kizáratnak (1868); a kizártak hogyan tesznek eleget tankötelezettségűknek (1921) • Speciális intézmények ---- elkülönítés (szegregálás)

4. Az integrációt ösztönző folyamatok • Demokratizálódás: emberjogi megközelítés; esélyegyenlőség, méltányos oktatás • A szülői igények árnyalt megfogalmazása, érvényre juttatása • A teljesítményközpontú iskola kritikája • Elégedetlenség a gyógypedagógiai intézményekkel

5. Befogadó iskola – új nevelési paradigma A speciális nevelési szükséglet tág értelmezése Mindenki iskolája Minden egyes gyermek nevelési szükségleteinek kielégítése

6. Egy térben…

7. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek • Speciális nevelési szükségletűek (SNI) • Tanulási problémákkal küzdők • Tanulási nehézség • Tanulási zavar • Magatartási zavarokkal küzdők • Visszahúzódó, depresszív • Ellenséges, inkonzekvens • Kivételes képességűek, tehetségesek

8. SZEGREGÁCIÓ • SNI gyerekek elkülönített nevelése, fejlesztése • Speciális intézmények • Szakemberek • Speciális környezet • Egyéni bánásmód • „olyan iskolában tanuljon, ahol neki a legmegfelelőbb”

9. INTEGRÁCIÓ FOGADÁS a többségi iskolában: • LOKÁLIS INTEGRÁCIÓ • SZOCIÁLIS INTEGRÁCIÓ • FUNKCIONÁLIS INTEGRÁCIÓ • Részleges • Teljes • Fordított integráció • Spontán integráció

10. INKLUZIÓ • ELFOGADÓ • Egyenrangú, azonos értékű, jogú egyén • BEFOGADÓ • Feltételek megteremtése • Szociális befogadás • MINDEN GYERMEK NEVELÉSI IGÉNYEIT KIELÉGÍTŐ • Átalakuló többségi iskola (adaptivitás) • A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS A VALÓSÁG

11. ÉRVEK PRO ÉS KONTRA • A szociális tanulás lehetőségei • Hatás az iskolai teljesítményre • Közel a családhoz • Kik integrálhatók? Mennyit bír el egy osztály? • Az iskolák felkészültsége • Pedagógusok (szemlélet, tudás) • Tárgyi feltételek • Gyógypedagógusok • Szülők, tanulók • A család magatartása • Gazdasági hatékonyság

12. Az integrált oktatás hazai megjelenése • 1981. Az első hivatalos kutatás • Viták, kisebb lépések • Az 1993. évi közoktatási törvény Nevelés-oktatás külön vagy együtt?

13. A 2003. évi közoktatási törvény aktuális vonatkozásai Az 1993. évi törvény módosításai

14. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYEK • testi, mozgásszervi fogyatékos • érzékszervi fogyatékos (vak, gyengénlátó, siket, nagyothalló) • értelmi fogyatékos (enyhe fokú,középsúlyos) • beszédfogyatékos • autista • halmozottan fogyatékos • tanulásban tartósan, súlyosan akadályozott (dyslexia, dysgr.,dyscalc., mutizmus, hyperkinetikus v. kóros aktivitászavar)

15. Különtámogatásban részesülhetnek • egyéni továbbhaladásra engedélyezettek (1.-4. osztály) • felzárkóztató 9.-10. évfolyamon tanulók • hátrányos szociális helyzetű tanulók • tanulási kudarcnak kitett tanulók • nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók

16. A SZÜLŐKJOGAI, KÖTELESSÉGEI • Lakóhelyénkérheti a polgármester segítségét, hogy az SNI gyermek neveléséhez a településen teremtsék meg a feltételeket./2003. 13. § (5)/ • A nev.-i-okt.-i intézményt a szülő választja ki a szakértői bizottság véleménye alapján. /2003. 30.§ (2)/ • A jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével szakértői vizsgálaton jelenjen meg, és a szakértői vélemény alapján gyermekét a kijelölt nevelési-oktatási intézménybe írassa be. /2003. 30.§ (4)/

17. AZ INTEGRÁLT NEVELÉSHEZ-OKTATÁSHOZSZÜKSÉGES FELTÉTELEK • A szakértői bizottság által meghatározott foglalkozáshoz szükséges - szakirányú végzettségű gyógypedagógus - szakmai szolgáltatások • A gyógypedagógiai nevelés irányelvei • Speciális tantervek, tankönyvek; intézményi pedagógiai programok • Speciális gyógyászati és technikai eszközök

18. Különtámogatási formák • Megemelt normatív támogatás • Csökkentett osztálylétszám • Utazó tanár, konduktor, logopédus • Kötelező rehabilitációs foglalkozások • Nem kötelező tanórák • Tantárgyi felmentés • Felmentés egyes tárgyak osztályzása alól • Az ellenőrzés, vizsgáztatás módosítása • Egyéni továbbhaladás a 4. osztályig • Felzárkóztató oktatás (9. - 10. o.)

19. Csökkentett osztálylétszám • Két tanulónak számít: beszédfogy., enyhe ért.fogy, pszich. fejl. zavar miatt a tanulási folyamatban tartósan akadályozott beilleszk., magatart-i, tanulási nehézséggel kűzdő gyermek

20. Csökkentett osztálylétszám Három tanulónak számít: a testi fogyatékos az érzékszervi fogyatékos a középsúlyos értelmi fogyatékos az autista

21. Utazó gyógypedagógus, konduktor, logopédus Óvodában vagy iskolában heti legalább 5 óra foglalkozás esetén 8 gyermekenként 1 fő alkalmazható

22. Kötelező habilitációs, rehabilitációs foglalk.-ok Óraszám 8 fős csoportra: az évfolyamra meghatározott óraszám 50% -a a siket, az autista tanulónál 40% -a a mozgásfogy., a vak, a nagyothalló és a beszédfogyatékos tanulónál 35% -a a gyengénlátónál 15% -a a fennmaradó csoportoknál Csak szakirányú végzettségű pedagógus tarthatja !

23. Nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások Cél: felzárkóztatás fejlesztés tehetséggondozás konzultáció Időkerete: a heti kötelező órák 10 (1.- 4. o.), 45 (9.- 10. o.), 15 (5.- 6. o.), 60 (11-12. o.) százaléka. 30 (7.- 8-), A fenntartóval egyeztettve nagyobb időkeret is lehet !

24. TANTÁRGYI FELMENTÉSEK „A SNI tanulókat, ill. a beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő tanulót……szakértői vélemény alapján - a gyakorlati képzés kivételével - az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítésalól.” 2003. 30. § (9) Helyette: egyéni fejlesztési terv alapján egyéni foglalkozásokat kell szervezni.

25. MÓDOSITOTT VIZSGÁK Tantárgyi mentesítés esetén: másik tantárgy választása Továbbá: • hosszabb felkészülési idő • írásbeli beszámolóknál segédeszközök (pl. számítógép, írógép) használata • szükség esetén szóbeli helyett írásbeli vagy írásbeli helyett szóbeli beszámoló

26. ELŐKÉSZITŐ ÉVFOLYAM,EGYÉNI TOVÁBBHALADÁS Az 1. évfolyam, mint előkészítő év (felmentés a minősítés alól, játékosság) Az egyéni haladást szakértői vélemény alapján határozzák meg: • Egyes tárgyakból vagy valamennyiből ? • Melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig ? (legkésőbb a 4.oszt. végéig!)

27. FELZÁRKÓZTATÓ OKTATÁS Lehetőség a 8. osztályt be nem fejezett és a 16. évet már betöltött tanulóknak. Időtartam: 10 vagy 20 hónap Támogatás: 480 000 Ft/év

28. Statisztikai adatok (1) (2002/2003. tanév: óvoda - középisk.) • Összes fogyatékos gyermek, tanuló : 64 199 fő • Integrált nevelésben, oktatásban részesülőként jelzettek: összesen: 18 165 fő (28,3%) óvodás: 3479 fő

29. Statisztikai adatok (2) Integrált nevelésben résztvevők TIPUS FŐ ÉRINTETTEK (%) Súlyos magatart. z. 2370 92,4 Részképes. zavar 9053 85 Testi, érzékszervi f . 1480 47,58 Enyhe ért. fogy. 3594 9,3 Középs. ért. fogy. 188 3,46

30. Hivatalos eljárások • 1. Szakvéleményelkészítése, kiállítása: - A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság - Országos szakértői és rehabilitációs bizottság - Nevelési tanácsadó

31. Országos Integrációs Hálózat • Céljai: • nevelési-oktatási intézmények és velük együttműködő más szervezetek hálózatának kiépítése (bázisintézmény-rendszer), • szakmai háttér-szolgáltatások rendszerének kialakítása, • belső szegregáció csökkentése, • továbbtanulás elősegítése, • munkaerőpiaci helyzetük megerősítése

32. Országos Integrációs Hálózat szervezeti struktúrája • Integrációs Központ • Regionális koordinátorok • Kistérségi koordinátorok • Feltételek: • Az osztályba sorolás szempontjai • Tanulási – tanítási módszerek • Együttműködésen alapuló értékelési rendszer • Műhelymunka – továbbképzési koncepció, terv

33. Szakértői Bizottságok • Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ • Beszédvizsgáló Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ • Hallásvizsgáló Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ • Látásvizsgáló Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ

34. Pedagógiai Szakszolgáltatás Korai fejlesztés és gondozás • Korai fejlesztés és gondozás: • Megelőzi az óvodai nevelést, azonban nem helyettesíti azt. • Egyéni foglalkozás, vagy – legfeljebb három–öt gyermekből álló – csoportfoglalkozás keretében • Feladatait – a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményére épített – egy fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv alapján kell végezni.

35. Budapesti Korai Fejlesztő Központ Tájékoztat: • intézményekről: ambuláns, nappali és hetes (korai fejlesztők, speciális és integrált bölcsődék, óvodák és iskolák, fejlesztő központok, napközi otthonok, gyermekfelügyelet...) • terápiákról (pl. mozgás-, zene-, pszichoterápiákról...) • szakemberekről, akik egyéni fejlesztést vállalnak • érdekképviseleti szervekről • szabadidős lehetőségekről • szakirodalomról • olyan szakemberek elérhetőségéről, akik szociális, egészségügyi vagy jogi területen dolgoznak.

36. A korai fejlesztés és gondozás helyszínei: • gyógypedagógiai tanácsadó fejlesztő és gondozó központ • a konduktív pedagógiai intézet • a bölcsőde • a fogyatékosok ápoló, gondozó otthona • otthoni ellátás utazó gyógypedagógussal • Egyéni fejlesztési terv és fejlesztési napló • az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottságok szakvéleményei alapján kell elkészíteni A korai fejlesztés és gondozás a szülő számára jog és nem kötelezettség!

37. Alapítványok, egyesületek • Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége • Sérült Gyermekekért Alapítvány • Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége • Fogyatékosok Esélye Közalapítvány • Fogyatékos Fiatalok Re/Integrációját Segítő Szolgálat

38. Az eredményes iskolai gyakorlat jellemzői • Kooperatív tanítás: multidiszciplináris tanári és szakértői teamek • Heterogén csoportok: Rugalmas tanulásszervezés • Kooperatív tanulás: egymást segítő tanulók, csoportmunkák • Eredményes tanítás: igényesség, folyamatos visszajelzés, egyéni tanulási tervek • Problémamegoldás: együttműködés, megállapodáson alapuló világos szabályok (Meijer, 2001)

39. Alternativitás az iskolai környezetben

40. Az iskolák, mint szervezetek • Az iskolák, mint intézmények tárgyiasult szerveződések: • Önálló hatalom • Az emberektől elkülönült létezés • Az iskolák, mint mentális képződmények: • Az emberek együttesen keltik életre • Elképzeléseik alapján tartják fenn (emberi közösségek) (Greenfield, 1974)

41. „A mi iskolánk, a mi hajónk.”

42. Az iskolai kultúra megítélése, fejlesztése • Az iskolai kultúra láthatatlan fogalmi alapjai: értékek, az iskola filozófiája, világnézet • Az iskola cselekvési programjának érzékelhető és jelképszerű megnyilvánulásai: • célok, szándékok; tanterv; • hasonlatok, amikkel élünk; iskolai sztorik; az intézmény hősei; • intézményi struktúrák; • materiális dolgok; tárgyak, emlékek; jelmondatok; formaruha; iskolai rituálék; • tanítás-tanulás; a működési folyamat (belső, külső)

43. Az eredményes inklúzió feltételei • Tanári attitűdök: szociális érzékenység; empátia; másság elfogadása; a különbségek kezelésének képessége • A tanárok szakmai kompetenciája: gazdag módszertani repertoár a sokféleség kezeléséhez • Támogató környezet az iskolán belül és kívül: igazgató; helyi irányítás; helyi közösségek; kormányzat; szakmai szervezetek • Egyértelmű kormányzati politika, megfelelő finanszírozási rendszer (Meijer, 2001)

44. Az inklúziós index szempontjai • Az inklúziós kultúra megteremtése Közösségépítés Az inklúziós értékek meghonosítása • Az inklúziós alapelvek kialakítása Iskolafejlesztés mindenkiért A sokféleségből fakadó igényeknek való megfelelés • Az inklúzió gyakorlatának létrehozása A tanulás megtervezése A lehetőségek kihasználása

45. Segédanyag az inklúzió meghonosításához: az inkluziós index • Önértékelési szemlélet meghonosítása • Az iskolai élet minden elemének értékelése fejlesztési célból • A változtatások fontossági sorrendjének meghatározása Booth, T.- Ainscow, M., 2002: http://inclusion.uwe.ac.uk/csie/indexlaunch.htm

46. „Közben felnő egy elfogadó nemzedék…”Kőpatakiné Mészáros Márta • Cél: minden tanuló fejlesztése • Elkötelezettség: inklúzió; együttműködés; • Pedagóguskompetenciák: egyéni, közösségi motiváció-teremtés; egyéni fejlesztési módszerek; stb. • Osztálytermi folyamatok: adaptív, felfedeztető, problémaközpontú oktatás • Tanulóközpontú tárgyi környezet • Nyitott intézmények • Innováció: a teljes rendszer megváltoztatása

47. Különleges bánásmódot igénylő csoportok • Azok a társadalmi csoportok, amelyek támogatás nélkül nem vagy csak aránytalan nehézségek árán képesek társadalmi helyzetük megőrzésére, javítására: • Nemzeti kisebbségek • Etnikai kisebbségek • Bevándorlók

48. Eltérések • Az anyanyelv és a többségi nyelv birtoklása • A csoport kulturális sajátosságai; eltérés a többségi kultúrától • Csoportkohézió; a többséghez való viszony

49. Együttélési folyamatok

50. Az eltérő bánásmód indokai • Olyan szocializáció, amely a csoportok értékeit és érdekeit is vállalja. • Sajátos identitás, énkép, világkép • Nyelv és kultúra • Oktatási hagyományok