AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT KEZDETE

3. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT KEZDETE • Európai integráció: komplex diplomáciai, gazdasági, politikai folyamat, történelmi-társadalmi fejlődés eredménye. • A gazdasági és a politikai tényezők összefonódnak. • Dinamikáját meghatározta a hidegháborús nemzetközi helyzet. • Központi probléma: a német kérdés, amelynek megoldása kihat az integrációs folyamatra; következésképpen Franciaország szerepe jelentős. • USA: Európán kívüli állam, felhagy az izolacionizmussal, szerepet vállal az újjáépítésben. • A páneurópai gondolat térnyerése. • Emberi tényezők, „alapító atyák”.

5. ELSŐ EURÓPAI SZERVEZETEK, MOZGALMAK • Gazdasági és katonai téren az európai integráció a hidegháború légköre következtében gyors léptekben haladt előre, politikai üteme azonban lassú volt. • A nemzetállami keretek lebontása hosszú folyamatnak bizonyult. Politikai téren az európai egységesülés alulról építkezett. 1945–1946 során létrejöttek a teljes integrációt célul kitűző szervezetek. • Nagy-Britanniában: United Europe Movement (Egyesült Európa Mozgalom), alapítója Churchill. • Franciaországban: Conseil Français pour l’Europe (Francia Tanács Európáért). • A kisebb csoportok Europa Bund (Európa Szövetség) néven egyesültek. • 1946-ban létrejött a European Union of Federalists (Föderalisták Európai Uniója), amelynek vezetésében részt vett a konzervatív Winston Churchill, a szocialista Léon Blum és a kereszténydemokrata Alcide de Gasperi. Közös eszméjük: a föderális Európa.

6. AZ EURÓPA MOZGALOM 1947 december: European Movement (Európa Mozgalom) megalakítása, eredetileg International Committee of the Movements for European Unity (az Európai Egység-MozgalmakNemzetközi Bizottsága) néven jött létrePárizsban. Ez a mozgalom gyakorolta a legnagyobb befolyást Nyugat-Európa egységére. Olyan európai integráció elősegítését tűzte ki célul, amely majd az Európai Egyesült Államok megteremtését eredményezheti. Jelentős személyiségei: Miguel de Unamuno (1864–1936) vagy José Ortega y Gasset (1883–1955). Az Európa Mozgalom ma is létezik, egykori elnökei: Paul Henry Spaak, Robert Schuman, Alcide de Gasperi, Lord Duncan Sandys, vagy Valery Giscard d’Estaing. Ma a szervezet központja Brüsszelben van, területi irodái működnek Bonnban és Hágában. Felépítésében jelentős szerepet játszanak a tagállamaiban megalakult helyi jellegű Nemzeti Tanácsok, illetve a mozgalomhoz máig tagként társuló mintegy 22 nem kormányközi nemzetközi szervezet.

7. AZ EURÓPA MOZGALOM • Célja: Az európai közvélemény informálása, a demokratikus európai országok együttműködése, az európai öntudat erősítése, szövetséges szervezetek létrehozása az állami szuverenitás legfontosabb területein. • Hágában 1948. május 7. és 10. között az Európai Kongresszus (800 delegátus19 országból, megfigyelők az Egyesült Államokból és Kanadából). A kongresszus gyakorlati eredményeket nem tudott felmutatni, szellemi hatása azonban igen jelentősnek bizonyult. • Határozatok: a béke és biztonság szavatolása, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, a demokratikus értékrend közös elismerése és védelme, a nemzetek közötti együttműködés előmozdítása, a közös európai identitástudat fejlesztése, és az európai politikai egység megteremtése. • Közös európai szervezet létrehozása, a nemzetvédelem kérdéskörén kívül, hivatott minden más területet (politikai, gazdasági, kulturális, társadalmi, stb.) felölelni. Az első átfogó európai nemzetközi szervezet a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (Council of Europe) lett. Magyarország 1991 óta tagja.

9. EURÓPAI GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI BIZOTTSÁG • Párizs, 1947. július 12. A keleti blokk elutasítja a részvételt. • A Bizottság 19 Mrd USD-re becsülte az újjáépítés költségeit. • US Kongresszus: 1948. április 3.: Foreign Assistance Act elfogadása – megteremtette az USA Európa-politikája gazdasági pillérének alapját. • Economic Cooperation Administration (ECA): feladata a termelési tervek elbírálása. • Európai megfelelője: Organisation of European Economic Cooperation (OEEC) - 1948. április 18. (1960. december 14-n alakult meg az OECD).

10. AZ USA ÉS AZ EURÓPAI EGYESÜLÉS • Washington felülvizsgálta Európa-politikáját; szertefoszlott az „egy világ” elképzelés, konkrétabbá váltak az európai egyesülés tervei. 1947 első hónapjaiban fordulat következett be a világpolitikában, a szovjet-amerikai viszonyt egyre több regionális konfliktus mérgesítette el. • Truman elnök 1947. március 12-i kongresszusi beszéde: meghirdette a „containment”, a feltartóztatás politikáját. • Az USA 1947-re hosszú távú európai jelenlétre kényszerült, s tevékenyen hozzájárult a nyugat-európai együttműködés és integráció előmozdításához. Franciaország és Nagy-Britannia gyengesége, Németország teljes összeomlása hatalmi űrt teremtett az USA és a Szovjetunió között, Washington belátta, lépéseket kell tennie európai pozícióinak megszilárdítására. • Megkezdődött Nyugat-Európa politikai egyesítése. Bevin angol külügyminiszter: „Kelet-Európában fait accompli előtt állunk, ezért csak Nyugat-Európa egységére gondolhatunk”.

11. Az 1948 tavaszán megindult Európai Újjáépítési Program (European Recovery Program – ERP), csak Nyugat-Európára korlátozódott, elmélyítve és rögzítve a kontinens megosztottságát. A Marshall-segély mellett jelentős szerepet játszottak az 1944. július 1. és 22. között zajló Bretton Woods-i konferencia határozatai alapján létrehozott, Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD), a Világbank, és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amelyek jelentős kölcsönöket nyújtottak. A nyugati világ kereskedelmének liberalizálásában meghatározó jelentőségű volt az ugyancsak a Bretton Woods-i rendszer részeként 1948-ban létrehozott Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (General Agreement on Tariffs and Trade – GATT), amelynek az USA mellett alapító tagjai a Marshall-segélyben részt vevő nyugat-európai országok lettek.

12. A VÁMUNIÓS TERVEZETEK KUDARCA • A Marshall-segély ellenére Nyugat-Európában nem alakult ki átfogó integrációra épülő szövetség. Mindössze regionális, gazdasági jellegű, vámuniós tervezetek merültek fel, amelyek sorra megbuktak. A kudarcba fulladt kísérlet: Franciaország és Olaszország 1948 márciusi vámuniós terve, a francia–olasz–benelux vámuniós tervezet (FRITALUX), a Nagy-Britannia és a skandináv államok között megvalósítandó vámunió ötlete. • Az első gazdasági integrációs kezdeményezés a Benelux államok vámuniójának megteremtése volt: Hollandia, Belgium és Luxemburg 1948. január 1-től eltörölte az egymás közötti vámokat, és közös külső tarifákat alakított ki.

13. BRÜSSZELI SZERZŐDÉS 1948. március 17.: Öthatalmi szerződés (Benelux államok , Nagy-Britannia, Franciaország) a gazdasági, a szociális és a kulturális együttműködésről, a közös védelemről. Regionális együttműködési egyezmény és kölcsönös segítségnyújtási paktum is, amelynek legfőbb célja egy esetleges szovjet agresszióval szembeni közös védelem megszervezése volt. Londoni székhellyel katonai bizottság. Nyitva áll más országok számára is. A majdani Nyugat-európai Unió (WEU) elődje.

15. HAAS INTEGRÁCIÓ-FOGALMA • Integráció: olyan folyamat, amelyben a különböző nemzeti keretekben működő politikai szereplők áthelyezik elvárásaikat, lojalitásukat és politikai tevékenységüket az új központba, mely új intézményrendszert hoz létre, és amely a tagállamokra nézve kötelező jogszabályokat alkot. Az integrációs folyamat eredménye olyan új, szupranacionális politikai közösség, mely az előző központok, vagyis az államok fölé helyeződik. • Az európai integráció elméletei: realizmus, neorealizmus, föderalizmus, funkcionalizmus, tranzakcionalizmus, neofunkcionalizmus, kormányköziség, institucionalizmus, liberális kormányköziség, többszintű kormányzás. Egyik sem győzte le a többit, számos irányzat vizsgálja az európai integrációt.

16. AZ INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK FŐBB CSOPORTJAI • Két fő csoport: 1.) Azok a megközelítések, amelyek megkérdőjelezik az államokra épülő nemzetközi rendet, és annak meghaladásával egyfajta nemzetek feletti állam- vagy kormányzási forma kialakulását igénylik (föderalizmus, funkcionalizmus, neofunkcionalizmus, a nemzetek feletti kormányzás elmélete). 2.) Azok a realista koncepciók, amelyek a nemzetállamok megőrzésével, vagy azok dominanciájával képzelik el az integrácót (intergovernmentalizmus, liberális kormányköziség, többszintű kormányzás elmélete). • Általában gazdasági fellendülés idején kerülnek előtérbe az idealista elméletek, míg a realisták akkor dominánsak, amikor a gazdasági megtorpanás – és ezzel a nemzeti megoldások keresése – jellemző. Az európai jólét 1950-es, 1960-as évekre jellemző ugrásszerű emelkedése ily módon együtt járt a föderalista, funkcionalista majd neofunkcionalista elméletek dominanciájával.

17. FUNKCIONALIZMUS • A nem állami szereplők közötti funkcionális kapcsolatok a fontosak. Az államok nemzetközi kompetenciáit nemzetközi szervezetek hatáskörébe kell helyezni. • A nemzetközi kapcsolatok depolitizálása és funkcionális kapcsolatokká alakítása. A funkcionális területek (gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi) magasabb szintű fejlődést jelentenek. • Meghaladja a nemzetállamok közötti kapcsolatokat, megvalósítható a béke és a stabilitás. Globális integráció. • Az együttműködés technikai, gazdaság; társadalmi területekre terjed ki. Nem szükséges rögzíteni az együttműködés végső célját. • High politics (nagypolitika): klasszikus hatalompolitikai, államközpontú gondolkodás; a biztonság a politika fő területe; a legfontosabb kérdés az államok fennmaradása. • Low politics (kispolitika): nem politikai, hanem funkcionális területek (kereskedelemi, pénzügyi együttműködés); nem államközpontú. • Kritika: nem lehet minden államközi kapcsolatot depolitizálni.

18. NEOFUNKCIONALIZMUS • A II. világháború után ez az irányzat kerekedett felül. • Nem globális, hanem regionális folyamatként határozta meg az együttműködést. • A funkcionalizmus normatív jellegével szemben empirikus, gyakorlatias, • Haas szerint a regionális integráció egy folyamat, arról szól, hogy: az államok hogyan veszítik el szuverenitásukat, és hogyan fejlesztenek ki technikákat a konfliktusok kezelésére.

19. KORMÁNYKÖZI MODELL • Az államközi kapcsolatok: a biliárdgolyók állandó ütközéséhez hasonlítható. • Az államközi kapcsolatok nullaösszegű játékok eredőjeként fogalmazható meg. • Az egységes Európa kialakulását akadályozza a nemzeti sokszínűség, a külvilág, valamint a nemzeti bürokráciák érdekeinek gyors változásai. • Az elmélet nem hisz a fenntartható integrációban. • Az integráció csak addig áll fenn, amíg létrehozható olyan alku, amelyben mindenki ad is, kap is.

20. FÖDERALIZMUS • Normatív elemeket tartalmaz, a kompetenciákat normatívan osztja meg. • Föderális vagy konföderális irányú fejlődés. • Konföderáció: bizonyos politikai területek közösek, mások nemzeti szintűek. • Az EU alkotmány-tervezete: átmenet a föderalizmus és konföderalizmus között.

29. PLEVEN-TERV ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 1950. október 24.: René Pleven francia miniszterelnök javaslata - közös európai hadsereg felállítása. Ebből született meg az Európai Védelmi Közösség (EVK) terve. 1952. május 27., Párizs: az EVK alapokmányának aláírása (brüsszeli ötök, NSZK). Bonni keretszerződés: 1952. május 26.: US, GB, FR külügyminiszter és Adenauer kancellár írta alá. Kimondta a megszállás megszűnését, a csapatok feladata a szabad világ védelme. Feltétel az EVK létrehozása. Európai Politikai Közösség: csak a tervezet készült el. 1954 augusztus: a francia nemzetgyűlés elutasította az EVK ratifikálását.

30. A PÁRIZSI SZERZŐDÉSEK (1954) • 1954. október 21.: kilenchatalmi szerződés a brüsszeli szerződés módosításáról, felkérik az NSZK-t és Olaszországot a csatlakozásra a Nyugat-európai Unióhoz (WEU). • 1954. október 22-23.: NATO Észak-atlanti Tanács ülése, felkérik az NSZK-t a NATO-hoz való csatlakozásra. NSZK kijelenti: békés eszközöket alkalmaz Németország újraegyesítésekor. A három nyugati megszálló hatalom lemondott megszálló státuszáról, az NSZK szuverén állammá vált. • 1954. október 23.: Saar-vidék: francia-nyugatnémet egyezmény. (1955-ben népszavazás, a Saar-vidék az NSZK-hoz való csatlakozás mellett döntött.) • Megtörtént az NSZK ellenőrizhető egyenjogúsítása, Nyugat-Európa betagolódott a bipoláris világrendszerbe. • 1955. május 5.: A megszállási rendszer eltörlése, az NSZK szuverén állam, belép a NATO-ba. • 1955. május 14.: megalakult a Varsói Szerződés; kodifikálódott a katonai szembenállás Európában. Nyugat-Európában megkezdődött az integráció teljes körű intézményesítése.

50. VÁLTOZÁSOK A VILÁGGAZDASÁGBAN • A világgazdaságglobalizációs folyamatának felgyorsulása. • Az annak hajtóerejét jelentő technológiai forradalom. • A globalizáció legfőbb "hordozói", a transznacionális társaságok tevékenységének világméretekben való kiterjedése és globális szintű allokációs politikájának mind rugalmasabbá válása. • A Szovjetunió és az általa vezetett blokk szétesése, a volt "szocialista" országok rendszer-váltást követő világgazdasági nyitása és ezáltal a tőkés világgazdaság egyetlen globális rendszerének a kiteljesedése. • A neo-liberális és monetarista közgazdasági elméletre hivatkozó gazdaságpolitikai ideológia nemzetközi expanziója, az annak jegyében született liberalizációs hullám. • A regionális integráció tendenciájának felerősödése, regionális blokkok képződése és kiszélesedése. • A világgazdaság "gravitációs centrumának" eltolódása a Csendes-óceán térsége felé. • A nemzetközi fejlődés-szakadék további mélyülése. • Az annak talaján felerősödött terrorizmus globalizálódása. • A fejlődő országok csoportjának, a "Dél”-nek felgyorsult differenciálódása, az "újonnan iparosodott országok" előretörése és a "legkevésbé fejlettek" növekvő lemaradása.