Dr. habil. Juhász Csaba egyetemi docens DE AMTC MTK Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék

1. A környezetgazdálkodási agrármérnök és természetvédelmi mérnök BSc alapképzések kompetenciáinak tartalmi értékelése és fejlesztése (7. részfeladat) Dr. habil. Juhász Csaba egyetemi docens DE AMTC MTK Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék

2. A megvalósítás tartalmi elemei Kompetencia (fogalmi meghatározások); A Környezetgazdálkodási agrármérnök és Természetvédelmi mérnök (BSc) szakok munkaerőpiaci felmérése, elemzése kérdőíves módszerrel; Munkakörelemzések; A feladat- és tulajdonságprofilok kialakítása; A képesítések kompetenciaprofiljainak modulokra bontása; A vizsgált képzések szakmai követelménymoduljai; Validálás; Segédlet a gyakorlati napló elkészítéséhez. HEFOP 3.3.1.

3. BSc szakok igényfelmérése A Környezetgazdálkodási agrármérnök és Természetvédelmi mérnök (BSc) szakok munkaerőpiaci felmérése, elemzése kérdőíves módszerrel; Munkakör elemzés: A képesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör(ök), foglalkozás(ok) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása HEFOP 3.3.1.

4. BSc szakok igényfelmérése A munkakör elemzés keretében a potenciális munkáltatók igényeinek felmérése: pl.: szakigazgatás, hivatalok, vízügyi szolgálatok, illetékes kamara, öntözéses gazdálkodást folytató szervezetek szakemberei stb. HEFOP 3.3.1.

5. A kompetencia értelmezése A felnőttképzésben részt vett személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére. Amikor valakinek a kompetenciáját szeretnénk fejleszteni, az a célunk, hogy cselekvőképessé tegyük egy olyan világban, amelyről nem tudjuk előre, milyen konkrét, specifikus cselekvéseket fog igényelni. Kompetenciaprofil = feladatprofil + tulajdonságprofil HEFOP 3.3.1.

6. Feladat- és tulajdonságprofil elkészítése A képesítés szakmai követelményei rögzítik a dolgozótól elvárható kompetenciákat. A kompetenciák ebben az értelemben a munkafeladatok elvégzésére való képességet, alkalmasságot jelentik. Részletesen egyrészt a feladatoknak, mint a munkatevékenység megnyilvánulásának, másrészt a dolgozó tulajdonságainak, mint a munkatevékenység feltételeinek felsorolásaként jelennek meg. A szakképesítés kompetenciaprofilja így a személy egységes kompetenciakészletének két vetületéből, a feladatprofilból és a tulajdonságprofilból áll. HEFOP 3.3.1.

7. Feladatprofil elkészítése A feladatprofil azoknak a munkafeladatoknak a rendezett felsorolása, amelyeket egy dolgozó a szakképesítés megszerzése, birtoklása révén tud elvégezni. 80-100 sor terjedelem "Mit csinál?" kérdésre válasz HEFOP 3.3.1.

8. A tulajdonságprofil A tulajdonságprofil a szakképesítésnek megfelelő munkafeladatok elvégzésére való alkalmasságot, azaz a szakmai tudást, a személyt jellemző tulajdonságok rendszerében írja le. A tulajdonságprofil a szakképesítés megszerzését követő munkába álláskor szükséges, elsősorban a képzés, illetve munkatapasztalat révén megszerezhető kompetenciákat tartalmazza. HEFOP 3.3.1.

9. A tulajdonságprofil kategóriái, tagolódása I. Szakmai kompetenciák, azon belül Szakmai ismeretek Szakmai készségek, képességek ezen belül az információs készségek II. Személyes kompetenciák III. Társas kompetenciák IV. Módszerkompetenciák HEFOP 3.3.1.

10. I. Szakmai kompetenciák Szakmai ismeretek: A képesítés szakmai követelményei között a tulajdonságprofil részeként kizárólag a munkatevékenység során közvetlenül használt, alkalmazott ismereteket jelenti. A munka során közvetlenül alkalmazott ismeretnek tekintendő egyebek mellett: – a műveletek sorrendje, technológiai szabályok, – az összetettebb eszköz-és forráshasználat, – az alkalmazott számszerű paraméterek és minőségi jellemzők – a munka közben szokásosan előforduló, szükséges döntéseket meghatározó adatok, információk. – a műveletek során használt anyagok, tárgyak, eszközök viselkedésére vonatkozó adatok, információk. – a munkavégzés feltételeire és hatásaira, a műveleti előírásoktól, munkabiztonsági szabályoktól való eltérés kockázataira és következményeire vonatkozó adatok, információk. – stb. HEFOP 3.3.1.

11. I. Szakmai kompetenciák Szakmai készségek, képességek: A készségek a cselekvés automatikus, a tudat közvetlen irányítása nélkül működő összetevői, elemei. A készségek általában kevéssé összetett cselekvések, kisebb cselekvési egységek. Többnyire egy hosszabb folyamat eredményeképpen, jellemzően tanulás, gyakorlás révén fejlődnek ki. Példák a szakmai készségekre: számítógép használat; nyelvhasználat; információ források kezelése; rajzi készségek, képességek; szabadkézi rajzolás; komplex jelzésrendszerek értelmezése; egyéb készségek (matematikai, mozgásos, érzékelési); eszközhasználati készségek; stb. HEFOP 3.3.1.

12. I. Szakmai kompetenciák Szakmai készségek, képességek: A készségek a cselekvés automatikus, a tudat közvetlen irányítása nélkül működő összetevői, elemei. A készségek általában kevéssé összetett cselekvések, kisebb cselekvési egységek. Többnyire egy hosszabb folyamat eredményeképpen, jellemzően tanulás, gyakorlás révén fejlődnek ki. Példák a szakmai készségekre: számítógép használat; nyelvhasználat; információ források kezelése; rajzi készségek, képességek; szabadkézi rajzolás; komplex jelzésrendszerek értelmezése; egyéb készségek (matematikai, mozgásos, érzékelési); eszközhasználati készségek; stb. HEFOP 3.3.1.

13. Személyes- társas- és módszer kompetenciák A szakmaspecifikus módszer-, társas és személyes kompetenciák azok, amelyek kiemelten szükségesek az adott szakma feladatainak ellátásához. Szakmaspecifikusnak az a kompetencia tekinthető, amely: - elengedhetetlen a (szakmai) munka valamely fő feladatának ellátásához, - fejlettsége nagymértékben befolyásolja a szakember teljesítményét, eredményességét. A fenti kritériumok miatt a szakmaspecifikus kompetenciák szakmai kulcskompetenciáknak tekinthetők. HEFOP 3.3.1.

14. Szakmai kulcskompetenciák Személyes kompetenciák: adottság kompetenciacsoport jellemvonások kompetenciacsoportja Társas kompetenciák: együttműködési kompetenciacsoport kommunikáció kompetenciacsoport konfliktuskezelési kompetenciacsoport Módszerkompetenciák Gondolkodás kompetenciacsoport Problémamegoldás kompetenciacsoport Munkamódszer, munkastílus kompetenciacsoport HEFOP 3.3.1.

15. 2288-06 Alapismereti feladatok 2293-06 Hulladékgazdálkodás feladatai 2294-06 Kommunális hulladékgazdálkodás feladatai 2295-06 Mezőgazdasági hulladékgazdálkodás feladatai 2296-06 Élelmiszeripari hulladékgazdálkodás feladatai HEFOP 3.3.1.

16. 2288-06 Alapismereti feladatok 2291-06 Gyógy- és fűszernövény-termesztés feladatai 2292-06 Gyógy- és fűszernövény-feldolgozás feladatai HEFOP 3.3.1.

17. DE-OKJ 2288-06 Alapismereti feladatok DEHG-KG OKJ 2293-06 Hulladékgazdálkodás feladatai DEHG-KG OKJ 2294-06 Kommunális hulladékgazdálkodás feladatai DEHG-KG 2295-2296-06 Körny.gazd-i agr.m-i mg-i és élelm.ip-i hull.gazd.-i fel. DETV-KG 30-08 Természetvédelem-környezetgazdálkodás feladatai DEKG 32-08 Környezetgazdálkodás feladatai HEFOP 3.3.1.

18. DE-OKJ 2288-06 Alapismereti feladatok DEGY-TV 2291-2292-06 Természetvédelmi mérnöki gyógy- és fűszernövény termesztési és feldolgozási feladatok DETV-KG 30-08 Természetvédelem és környezetgazdálkodás feladatai DETV 31-08 Természetvédelem feladatai HEFOP 3.3.1.

19. HEFOP 3.3.1.

20. Validálás HEFOP 3.3.1.

21. Az alprogram megvalósításában közreműködő szakemberek Debreceni EgyetemPannon Egyetem Dr. Bíró Tibor Dr. Anda Angéla Girhiny Ildikó Dr. Burucs Zoltán Dr. Harsányi Endre Horváthné Dr. Baracsi Éva Hunyadi Gergely Kocsis Tímea Dr. Juhász Csaba Kolics Balázs Dr. Juhász Lajos Dr. Kondorosy Előd Dr. Kátai János Dr. Lehoczky Éva Kovács Elemér Dr. Kozák LajosNemzeti Szakképzési és Mézes LiliFelnőttképzési Intézet Nagy AttilaPetrovics Nándor Szőllősi Nikolett Dr. Tamás János Tessedik Sámuel Varga SándorFőiskola Simándi Péter HEFOP 3.3.1.

22. A Kompetenciák tartalmi értékelése és fejlesztése 7. részfeladat teljes dokumentációja a következő hon-lapon érhető el: http//:www.agr.unideb.hu/ktvbsc HEFOP 3.3.1.