1 / 131

Értékteremtő folyamatok menedzsmentje

Értékteremtő folyamatok menedzsmentje. Kötelező irodalom. Polónyi István (2007): Tevékenységmenedzsment . Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. Csak az előadásokon megjelölt részek.

dextra
Download Presentation

Értékteremtő folyamatok menedzsmentje

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Értékteremtő folyamatok menedzsmentje

  2. Kötelező irodalom • Polónyi István (2007): Tevékenységmenedzsment. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. Csak az előadásokon megjelölt részek. • Kun András István (2007): Feladatgyűjtemény tevékenység- és termelésmenedzsment kurzusokhoz. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. A feladatgyűjtemény szükséges az órák gyakorlati részein való részvételhez!

  3. A Porter-féle értéklánc-koncepció (value chain) Másodlagos tevékenységek H O Z Z Á A D O T T É R T É K

  4. Vevői kereslet Vállalati kompetenciák Értékteremtő folyamatok Mit? Miképp? Kinek? Vállalati küldetés és értékteremtő folyamatok

  5. Az értékteremtő folyamatok elemei • A cél a fogyasztói igények kielégítése • Hasznosság, kereslet, érték • Vállalati kompetenciák • Folyamatok, tevékenységek

  6. A vállalati kompetenciák • Mit tudunk a vásárlónak kínálni: • hatékonyan • eredményesen • Mag-üzletág (Core business): a szervezet elsődleges tevékenysége • Mag-kompetenciák (Core competency): egy speciális tényező (képesség, kompetencia) mely a cég szempontjából központi szerepű: • Jelentősen hozzájárul a végtermék nyújtotta előnyökhöz • Nehéz másolni • Sok termékbe beépül, sok piacon kamatoztatható • Alapvető a hozzáadott érték szempontjából • Hosszú távon is jobb tud benne lenni a szervezet versenytársainál

  7. Magkompetenciák és végtermékek

  8. Értékteremtő folyamat • A vállalat erőforrásait és képességeit vásárlói értékké konvertálja • Anyagi folyamatok:termelés, logisztika, raktározás • Ellenirányú folyamatok: selejt, hulladék… • Információs folyamatok: • Tervezés, irányítás, kontrolling, dokumentálás • Visszacsatolás • Marketing • Egyéb folyamatok (K+F, pénzügy stb.)

  9. Értéklánc • A vállalati folyamatok láncolata. • Iparágfüggő. • Üzleti egység szintjén értelmezhető • Ahogy a termék áthalad az egyes folyamatokon, értéknövekedés következik be. • Piaci alapú értékfelfogásra épül (vs. költségalapú) • Iparági szinten: ellátási lánc (supply chain)

  10. Tevékenységmenedzsment • Termelés-menedzsment • Folyamat-menedzsment • Tevékenység-menedzsment • Értékteremtő folyamatok menedzsmentje

  11. A termelési menedzsment fogalma A termelési és szolgáltatási struktúra • tervezésével és • a működés folyamatosságának biztosításával, • a termelési és szolgáltatási folyamat eredményességét érintő tényezők hatékony irányításával foglalkozik.

  12. A vállalat mint rendszer

  13. Termelésmenedzsment feladatai

  14. A termelési funkció kapcsolata más szervezeti funkciókkal és a környezettel

  15. Néhány tervezési szempont a szoros és laza fogyasztó kapcsolat esetében

  16. Vállalati rendszermátrix elemei 1.) Az erőforrás - produktum mátrix A vállalat erőforrásainak és produktumainak kapcsolatait line-áris és determinisztikus kapcsolatként - az erőforrás-felhasználási koeficiensek segítségével - írják le. Az E-P mátrix a gyártási operációs teret adja meg. 2.) Számszerűsíthető környezeti kapcsolatok (környezeti mátrix) A piaci értékesíthetőséget és az értékesítés kondícióit mutatja be, - azaz a piaci operációs teret adja meg.

  17. Erőforrás-produktum mátrix

  18. Környezeti mátrix

  19. Erőforrás-produktum mátrix

  20. Erőforrás-produktum kapcsolatfajták

  21. Termékszerkezet – fazekas műhely vállalati rendszermátrix e1: 1*T1+0,5*T2< 50 e2: 0,5*T1+1*T2< 50 e3: 0,1*T2< 10 p1, p2: 10 < T1< 100 p3, p4: 10 < T2< 100 cfF: 200 T1+200T2=MAX 200 200

  22. Fazekas műhely vállalati rendszermátrix megoldása Tehát hetente 33 köcsög és 33 tányér a megoldás Fedezet: 13,2 eFt/hét T1 e1: 1*T1+0,5*T2< 50 e2: 0,5*T1+1*T2< 50 e3: 0,1*T2< 10 p1,p2: 10 < T1< 100 p3, p4: 10 < T2< 100 cfF: 200 T1+200T2=MAX 33,3 T2 33,3

  23. Határozza meg a maximális árbevételt és a maximális fedezettömeget biztosító termékszerkezetet is!

  24. Megoldás • T1: erőforráskorlát 2000/4=500 > piaci korlát 400 • T2-T3: Melyik a jobbik termék? Árbev. max: 270/2 < 200/1 tehát T3 T3=(3000-200*2)/1=2600>1000 T2=200+1600/2=1000<1100 Fed. max: 110/2 > 50/1 tehát T2 T2=(3000-200*1)/2=1400>1100 T3=200+600/1=800<1000

  25. Megoldás 2. • T4: megéri-e? Árb. max.: 1000/1 > 500 Fed. max.: 200 • T5-T6: lin. prog. e1: 2*T5+3*T6≤6000 e2: 2*T5+2*T6≤5000 p1, p2: 50≤T5≤1500 p3, p4: 100≤T6≤2000 cfÁ: 50*T5+150*T6=max cfF: 30*T5+20*T6=max

  26. Megoldás 3. e1 Fed. max: T5=1500, T6=1000 Árb. max: T5=50, T6=1966 e2 cfF cfÁ

  27. ÁKFN struktúra Áb – árbevétel - Kp – proporcionális költség F - fedezet - Kf - fix költség Ny - nyereség

  28. Ár-Költség-Fedezet-Nyereség struktúra elemei

  29. Ár-Költség-Fedezet-Nyereség struktúra

  30. A költségreagálást figyelembe vevő vállalati költség-struktúra 1. Proporcionális költségek (Kp) • a./ Eredeti proporcionális költségek (Kpe) - alapanyag- felhasznált félkész termék- közvetlen bér és közterhei- egyéb közvetlen költségek (pl. volumennel egyenesen arányos gyártási és értékesítési különköltségek) • b./ Redukált proporcionális költségek (Kpr) a főbb szervezeti egységek, illetve azok csoportjai költségeinek a termelés volumenével arányosan változó része 2. Fix költségek (Kf) • a./ Eredeti fix költségek (Kfe) - értékcsökkenési leírás- egyéb fix költségek • b./ Redukált fix költségek (Kfr) a főbb szervezeti egységek, illetve azok csoportjai költségeinek a termelés volumenétől független része

  31. A költségreagálást figyelembe vevő vállalati költség • Vállalati összes költség Kö = Kp + Kf • Költségváltozási tényező:  =Kp/Kö • Rezsi tényező: R = Kpr/Kpe R20 % a gépiparban, R 3 - 5 % az élelmiszeriparban, a könnyűiparban

  32. ÁKFN struktúra Áb – árbevétel - Kp – proporcionális költség F - fedezet - Kf - fix költség Ny - nyereség

  33. Az ÁKFN struktúra – a volumen függő költségszerkezet K Áb K Fix K Prop N Q Áb Qx, Ábx

  34. ÁKFN struktúra – példa 1 1000 mill Ft Egy vállalat adatai: Ab: 1000 mill Ft Kö: 900 mill Ft δ = 0,7 Mekkora a nyereség? Költség struktúra: KÖ = KP + KF δ = KP/KÖ Kp= 0,7*900 = 630 mill Ft Kf = 900-630 = 270 mill Ft - 630 mill Ft 370 mill Ft - 270 mill Ft 100 mill Ft

  35. ÁKFN struktúra – példa 2 1000,0 1061,5 mill Ft 1000 mill Ft - 661,5 - 630 mill Ft - 661,5 mill Ft 338,5 370 mill Ft 400,0 mill Ft - 300,0 - 300 mill Ft - 270 mill Ft 38,5 100,0 mill Ft 100 mill Ft Δa= 6,15 % A vállalat 10 %-os béremelésre kényszerül, amelynek nyomán a proporcionális költségek 5 % -kal a fix költség pedig 30 mil-lió forinttal növekednek Hány %-os áremeléssel lehet az eredeti nyereségtömeget visszaállítani ?

  36. Mi is történt? K Áb N K össz K Prop K Fix Q Áb Qx, Ábx

  37. Másik megoldás – volumen növelés K N N ██ Q Áb Qx, Ábx Qx2

  38. Készlet • a vállalatnál adott pillanatban meglévő, a termelési vertikum különböző fokozatában elhelyezkedő anyagok, félkész-, és késztermékek állománya. - szélesebb értelemben a készlet magában foglalja az inputokat és outputokat és a termelésközi állapotban lévő termékeket. • A termelői készletek jellemző csoportjai: • késztermékek, • alkatrészek, • kiegészítő termékek, • termelési készletek, • anyagok

  39. A készletelemzés célja • A készletezés általános célja: meghatározni, hogy mikor kell a rendelési tételeket feladni, és hogy mekkora legyen a rendelés. • A készletezés céljai: • a termék iránti változó kereslet kielégítésére • az egyes műveletek függetlenségének fenntartására • a termelésütemezés rugalmasságának biztosítására • biztonsági tartalék az anyagok szállításánál adódó csúszások kivédésére • a nagyobb rendelési mennyiségből adódó előnyök kihasználására

  40. Készletezési költségek • A készletezési döntéseket a készletezéssel kapcsolatos költségek figyelembe vételével kell hozni. A következő készletezési költségekkel kell számolni: • készlettartási költségek • (termékváltás/átállítás költsége) • megrendelési költségek • hiányköltség • A megfelelő rendelési/gyártási mennyiségek meghatározása az összköltségek minimalizálásával történhet, ahol az összköltség a három költségfajta - a készlettartás, a megrendelés/átállás és a hiányköltség - felmerüléséből származik.

  41. A készletezési rendszer 1. • A készletezési rendszer gondoskodik a készletek fenntartásához és szabályozásához szükséges szervezeti rendszerről és működési politikáról. A rendszer felelős a termékek megrendeléséért és átvételéért: a megrendelés feladásának időzítésért, annak nyomon követéséért, hogy miből mennyit mikor és kitől rendeltek. • A készletezési rendszer alapfeladata meghatározni, hogy egy adott termékből • mikor rendeljünk és • mennyit kell egy alkalommal rendelni

  42. A készletezési rendszer 2. • A rendelés időpontja lehet: • rögzített időközönkénti (T), • a készletszint meghatározott minimális szintjétől függő (R) • A rendelési tétel lehet: • rögzített mennyiségű (Q) • a készletezés maximális szintjétől függő (S)

  43. A készletezési rendszer 3.

  44. Készletezési modellek A "fűrészfog" modell

  45. Készletezési modellek A "fűrészfog" modell • A fűrészfog modell akkor használható, ha mindent biztonsággal ismerünk: • a termék iránti kereslet állandó és az égész periódus alatt változatlan, • az átfutási idő (a rendeléstől az átvételig) állandó, • a termék egységára állandó, • a készlettartás költsége az átlagos készleten alapul, • a rendelési és a termékváltási költség állandó • a termék kereslete maradéktalanul ki van elégítve (nincs várakozás)

  46. Készletezés összes költsége

  47. Optimális rendelt mennyiség • Az optimális rendelt mennyiség az a rendelt készlet, amelynél az összes készletezési költség a legalacsonyabb • Az összköltség ott minimális, ahol az összköltség függvény meredeksége zérus.

  48. Optimális rendelt mennyiség K = D* ka + D*kr/Q + Q/2/kt TC=D*P+DS/Q+(Q/2)H TC’=0+(-DS/Q2)+H/2 0 = 0+(-DS/Q2)+H/2 Qopt = (2FS/H)-0,5

  49. D = 2,000 t S = 100 euró rendelésenként H = 25 euró/év/tonna Q0 = 120 t L = 12 nap N = 250 nap EOQ = √ (2 ∙ 2,000 t ∙ 100 euró) / 25 euró= 126,49 t d = 2,000 t / 250 nap= 8 t ROP = d ∙ L = 8 ∙ 12 = 96 t Elsőújrarendelés = 120 / 8– 12 = 3. nap Néhány példafeladat Meghatározandó: EOQ d ROP első újrarendelés időpontja

  50. Biztonsági készlet

More Related