A RAJZOLÁS A GYERMEK SZÁMÁRA TERMÉSZETES KIFEJEZÉSI ESZKÖZ

1. A RAJZOLÁS A GYERMEK SZÁMÁRA TERMÉSZETES KIFEJEZÉSI ESZKÖZ A JÁTÉK EGYIK ALFAJÁNAK TEKINTHETJÜK A RAJZOLÁST, AMELY LÉNYEGÉBEN BELSŐ FOLYAMATOK KÖZLÉSE

2. A firka mozgás-nyom • Rajzoló alapmozgások: • felülről lefelé irányuló, vertikális irányú, döfő-szúró • horizontálisan kilengő, inga-szerű széles gesztus • nyomó-toló mozgás • A cselekvést fenntartó tényezők: • a funkcióöröm • az utánzás

3. A CERUZAFOGÁS FEJLŐDÉSE: 1 éves gyermek: a ceruzát marokra fogja, a szájába veszi, ütöget vele, de spontán nem firkál. 18-20 hónapos: az írószert marokra fogva cikk-cakk vonalat rajzol, jobb és bal kézzel egyaránt végzi. Kb.26 hónapos: a ceruzát a hüvelyk-, a mutató- és a középső ujjal fogja és a papírra merőlegesen tartja. 50-55 hónapos: ceruzafogását és –vezetését már a mutató- és a hüvelykujj tevékenysége kontrollálja. Az iront a hegyéhez egészen közel fogja meg. 6 és fél éves: A rajzeszközt helyesen fogja, jó helyen stabilizálja és mozgásvezérlés fókusza a mutatóujjhoz kerül.

4. A FIRKÁLÁS SZAKASZAI: • Motoros szakasz • Szenzomotoros szakasz • Szenzomotoros koordinációs szakasz • Megvalósul a szem és a kéz ellenőrzött együttműködése • (az ellenőrzést az agy végzi)

5. Az AMORF FIRKA / NEM SZERKESZTETT FIRKA korszaka • 8 hónapos kor- 2 éves kor • a nyomhagyás érzékelése élvezetet jelent • játék, magáért a tevékenységért végzett firkálás, a funkcióöröm • tartja fenn. • Rajzolás közben a gyermek egész teste mozog, a munkában • minden izmával, élénk hangadással, fokozott emocionalitással • vesz részt. • A kéz „vezeti” a szemet → lendületes, darabos firkák • réveteg és határozatlan vonalas firka után megjelenik a lengő firka • majd a körkörös gomolyag firka ( 18 hónapos kor után) • 1 és fél - 2 év: saját amorf firkák és a valóság alakzatai közti • hasonlóságok fellelése • → az első címmel ellátott igazi rajz!

6. Az AUTOMATIKUS SZERKESZTÉS foka 2-3 éves kor • a ceruzanyomok helyenként már elrendeződnek - strukturáltság • a tér- és tárgyszemléletre jellemző, hogy a mozgásos, tapintásos • megnyilvánulások dominálnak telítve szubjektív elemekkel • a kéz irányításában egyre nagyobb szerep jut a látásnak → • már nem csúszik le olyan könnyen a papírról. • a firkálás már szándékos tevékenység→ • saját tevékenységét rajzolásnak nevezi • a kész rajznak címet ad • új firkatípus megjelenése: írást utánzó firka • a tömbfirka igazi korszaka – ezen belül zárt firkák rajzolása→ • az első spontán önkorrekciók • vegyes firkákból egyes formák kiemelkednek és sztereotípiaként • begyakorlódnak

7. I. FORMAI SZEMPONTBÓL: Lengővonalas Körvonalas Különböző formák II. A PAPÍRRAVETÉS SZEMPONTJÁBÓL: Tömbfirka sűrű tömegben a papír közepén Szétszórt firka szétszórva az egész papíron Elszigetelt különálló firkák egyes vonalak formák ismétlése, már bizonyos mértékig előre elgondolt helyen HELGA ENG

8. BURT a SZÁNDÉKszempontjából vizsgálta a firkákat • SZÁNDÉKTALAN FIRKA az izommozgás vállból, általában jobbról balra történik • SZÁNDÉKOLT FIRKA alkalmi nevet ad a formáknak • UTÁNZÓ FIRKA még izommozgás, de már csuklóból, a mozgást próbálja az ujjakra koncentrálni • LOKALIZÁLT FIRKA megkísérli egy tárgy bizonyos részleteitmegjeleníteni, részben már felismerhetőek

9. RHODA KELLOGG szakaszolása • Firkakorszak ( 2-4 év) • Alapfirkák (1 év körül) • 2. Motívumszakasz (2 év körül) • 3. Formaszakasz (2-3 év körül) • 4.. Kompozíciós szakasz ( 4 év körül)

10. A firka egyik lényeges eleme a ritmikus mozgáslehetőség Amely az író-rajzoló mozgás egyik örömforrása ↓ A FORMA megjelenése 3-4 éves kor ↓ A DÍSZÍTÉS irányába 8-9 éves kor ↓ Az ÍRÁS lehetősége 6-7 éves kor A nem firkáló gyerek nagyon nehezen tanul meg írni!

11. Victor Löwenfeld rajzfejlődési szakaszai( Löwenfeld,1970.)