280 likes | 387 Views
Bérszámfejtés, minimálbér. A bér fogalma az szja tv. szerint. Bér: a) a munkaviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, valamint a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést);
E N D
A bér fogalma az szja tv. szerint Bér: • a) a munkaviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, valamint a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést); • b) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás; • c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás (kivéve az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő ellátást); • d) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított vállalkozói járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a keresetkiegészítés és keresetpótló juttatás; • e) a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye; • f) az a)-e) pontban meghatározott jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), ideértve a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is, de ide nem értve a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot.
Alapfogalmak • Adóév: az az időszak, amelyre vonatkozóan az adó alapját meg kell állapítani; ez a naptári év, az e törvényben meghatározott kivételekkel. • Jóváírás: az a pénzügyi művelet, amelynek eredményeként a magánszemély az adott bevétel felett rendelkezhet. • Adókötelezettség: a bejelentésre, a nyilatkozattételre, az adóalap- és adómegállapításra, a bevallásra, az adóelőleg- és adófizetésre, az adólevonásra, a nyilvántartás-vezetésre, a bizonylatkiállításra, az adatszolgáltatásra, az iratok megőrzésére vonatkozóan a bevételt szerző magánszemély és az adóztatásban közreműködő kifizető számára e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint előírt tennivalók összessége.
Alapfogalmak 2. • Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás - a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást. • Kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés. • Külföldi kiküldetés: a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében a Magyar Köztársaság területén kívüli (a továbbiakban: külföld) tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást. • Külszolgálat: a munkáltató által elrendelt, külföldön történő munkavégzés.
Alapfogalmak 3. • Munkaviszonyból származó jövedelem: • a magánszemélyt munkaviszonyára (ideértve a munkaviszonynak megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszonyt is) tekintettel megillető adóköteles bevétel, ideértve a munkáltató által a magánszemély javára • a) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba munkáltatói, • b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe foglalkoztatói hozzájárulásként fizetett összeg adóköteles részét is.
Alapfogalmak 4. • Munkáltató: az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll, illetve munkaerő-kölcsönzés esetén - a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján - a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője. • Munkaerő-kölcsönzés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásra az e törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni. • Társadalombiztosítási ellátás: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, valamint a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás.
Alapfogalmak 5. • Költségtérítés: az a bevétel (kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni), amelyet e törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély. • Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha e törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni.
Adóterhet nem viselő járandóság • a) a nyugdíj, a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető • aa) baleseti járadék, • ab) jövedelempótló kártérítési járadék, feltéve, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte; • c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott ápolási díj; • d) a szociális gondozói díj évi 180 ezer forintot meg nem haladó része;
Adóterhet nem viselő járandóság 2. • e) a szakképző iskolai tanulót - jogszabályban meghatározott - tanulószerződés alapján megillető pénzbeli juttatás havi összegének a hónap első napján érvényes havi minimálbér 50 százalékát meg nem haladó része, továbbá a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót a szakmai gyakorlat időtartamára megillető díjazás havi összegének a hónap első napján érvényes havi minimálbér 20 százalékát meg nem haladó része; • f) a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére • fa) a felsőoktatásról szóló törvény szerint az őt megillető juttatásként kifizetett • - ösztöndíj, • - tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege, • - a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege, • fb) a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része; • g)-től s)-ig pl.: Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj
Minimálbér fogalma • Minimálbér alatt a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegét kell érteni. • Összege: 2010. januárjára még a 2009. decemberére irányadó 71 500 forint, februárra viszont már a január 1-jén érvényes 73 500 forint.
A foglalkoztató által fizetett társadalombiztosítási járulék 2. • A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. • A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. • Fő szabály szerint a társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után, havonta fizeti (annak hiányában a szerződésben meghatározott díj), ideértve azt a jövedelmet is, amelyet a biztosítottnak a más foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel juttat.
Nyugdíjjárulék • A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke: • kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 9,5 százalék, • magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 százalék, • a sajátjogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén is 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet.
Nyugdíjjárulék 2. • A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulékot - az említett 1,5 százalékos nyugdíjjárulék kivételével - tagdíjfizetési kötelezettsége teljesítésével fizeti meg. • A tagdíj mértékea nyugdíjjárulék alapja után 8 százalék. Amennyiben a tagdíjfizetés tekintetében mutatkozik túlfizetés, úgy a magánnyugdíjpénztár a többletet tagjának a foglalkoztató útján fizeti vissza.
Nyugdíjjárulék 3. • A foglalkoztatott a járulékalapul szolgáló jövedelme alapján, de legfeljebb a járulékfizetési felső határ mértékéig - amit az adott évre szóló költségvetési törvény határoz meg - fizet nyugdíjjárulékot, illetve tagdíjat . • Az egyéni járulékfizetési felső határ 2010-ben 20 420 forint.
2009.06.04. Fizetendő járulékok mértéke 2010-ben Fizetendő járulékok 1999-2008 2008.02.13. *A korkedvezmény-biztosítási járulék 75%-át a központi költségvetés átvállalja, ezért 3,25% fizetési kötelezettséget jelent a foglalkoztatók számára
Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 2010 Százalékos egészségügyi hozzájárulás:
Az összevont adóalap megállapítása (Szja tv.) • 29. § (1) Az összevont adóalap a magánszemély által az adóévben megszerzett összes önálló és nem önálló tevékenységéből származó, valamint egyéb jövedelmének az összege. • (2) Az összevont adóalap részét képezi a külföldről származó (1) bekezdésben említett jövedelem • a) nemzetközi egyezmény (illetőleg viszonosság) hiányában, vagy • b) ha annak figyelembevételét nemzetközi egyezmény (illetőleg viszonosság) lehetővé teszi.
Az adótábla(Szja tv.) • 30. § Az adó mértéke, ha a jövedelem összege: Hatályos 2010. 01.01-től • 0-5.000 000 forint 17 százalék, • 5.000 001 forinttól 850.000 forint és az 5.000 000 forinton felüli rész 32 százaléka.
Az adójóváírás(Szja tv.) • 33. § (1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely • a) az adóévben megszerzett bér 17 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 15 100 forint, feltéve, hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatósági, illetve a munkáltatói adómegállapítás során elszámolt éves összes jövedelme nem haladja meg a (3) bekezdésben meghatározott jogosultsági határt, vagy • (2) Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe. • (3) A teljes adójóváírás 3 millió 188 ezer forintig vehető igénybe, 3188eFt-4698 e Ft között pedig fokozatosan csökkenő mértékben. • Példán bemutatva: • Ha a magánszemély csak bérjövedelemmel rendelkezik és az összevont adóalapja 3 500 000 forint és az adójóváírásra jogosító hónapok száma 12, akkor a jogosultsági határ (3 188 000 forint) feletti összeg 312 000 forint lesz (3 500 000 – 3 188 000), melynek 12 százaléka 37 440 forint. A példabeli esetben a magánszemélyt 143 760 forint (181 200 – 37 440) adójóváírás illeti meg éves szinten.
Minimálbér bérszámfejtése Törzsbér: 73.500,- HUF LEVONÁSOK SZJA előleg: 73.500,- HUF x 12 = 882.000,- HUF 882.000,- HUF X 1,27 /szuperbruttósítás miatt/ = 1.120.140,- HUF 1.120.140,- HUF x 0,17 = 190.424,- HUF 190.424,- HUF / 12 = 15.869,- HUF 15.869,- HUF – 15.100,- HUF = 769,- HUF
Minimálbér bérszámfejtése 2. • Magánnyugdíj pénztári tagdíj (8 %) 73.500,- HUF X 0.08 = 5.880,- HUF • Munkaerőpiaci járulék (1,5 %) 73.500,- HUF X 0.015 = 1.103,- HUF • Nyugdíj járulék (állami) (1,5 %) 73.500,- HUF X 0.015 = 1.103,- HUF
Minimálbér bérszámfejtése 3. • Egészségbiztosítási járulék - természetbeni (4 %) 73.500,- HUF X 0.04 = 2.940,- HUF • Egészségbiztosítási járulék - pénzbeli (2 %) 73.500,- HUF X 0.02 = 1.470,- HUF
Minimálbér bérszámfejtése 4. LEVONÁSOK ÖSSZESEN SZJA előleg: 769,- HUF Magánnyugdíj pénztéri tagdíj (8 %) 5.880,- HUF Munkavállalói járulék (1,5 %) 1.103,- HUF Nyugdíjjárulék (állami) (1,5 %) 1.103,- HUF Egészségbiztosítási járulék, termsz. (4 %) 2.940,- HUF Egészségbiztosítási járulék, pénzb. (2 %) 1.470,- HUF ÖSSSZESEN 13.265,- HUF
Minimálbér bérszámfejtése 5. MUNKAVÁLLALÓNAK KIFIZETENDŐ (ÁTUTALANDÓ) 73.500,- HUF – 13.265,- HUF = 60.235,- HUF
Minimálbér bérszámfejtése 6. MUNKÁLTATÓ KIFIZETÉSEI A MINIMÁLBÉRES DOLGOZÓ UTÁN • Nyugdíjbiztosítási járulék 73.500,- HUF x 0,24 = 17.640,- HUF • Egészségbiztosítási járulék - természetbeni 73.500,- HUF x 0,015 = 1.103,- HUF • Egészségbiztosítási járulék - pénzbeli 73.500,- HUF x 0,005 = 368,- HUF • Munkaerőpiaci járulék 73.500,- HUF x 0,01 = 735,- HUF ÖSSZESEN 19.846,- HUF
Minimálbér bérszámfejtése 7. MUNKÁLTATÓ TELJES KIFIZETÉSE A MINIMÁLBÉRES DOLGOZÓ UTÁN Minimálbér összeg 73.500,- HUF ebből utalandó 60.235,- HUF ebből a dolgozótól levonásra került 13.265,- HUF Munkáltató kifizetései 19.846,- HUF ÖSSZESEN 93.346,- HUF
Felhasznált irodalom • Michael Armstrong – Helen Murlis: Javadalmazás–menedzsment. Stratégia és gyakorlat. KJK, Kerszöv Kft. 2005. • Poór József (szerk.): Rugalmas ösztönzés, rugalmas juttatások. KJK, Kerszöv Kft. 2005. • 1995. évi CXVII. törvény személyi jövedelemadóról • 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről • 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről • 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről