Az erkölcs fejlődése

1. Az erkölcs fejlődése Dr. Veres Sándor • 1 05/04/01

2. Óravázlat • Jogosult-e az erkölcs fejlődéséről beszélni? • Kohlberg koncepciójának alapjai • Kohlberg erkölcsfejlődési szakaszai • Az elmélet értékelése • Az elmélet tanulságai a keresztény nevelés szempontjából • 2 05/04/01

3. Jogosult-e az erkölcs fejlődéséről beszélni? • Az erkölcsi állapot a kultúra függvénye, mi garantálja az egymásra épülő korszakok fejlődését? • Az emberek felismerik ugyan, hogy élet minősége az erkölcsi nívó függvénye, ami a csoport konszenzus alapján áll elő, de nem tudják, hogy hogyan tehetnék az erkölcsi törvényeket stabilakká • Az erkölcs fejlődésének nincsenek az emberi létbe programozott kódjai • 3 05/04/01

4. Bevezetés • Isten szent, az ember elmarad Isten erkölcsi tökéletességének dicsőségétől • Naivitás azt gondolni, hogy az ember alapvetően jó. • Az emberek nagyon értékesek és nagy méltósággal rendelkeznek, de kiemelkedő jósággal nem. • Olyan erkölcsi természet uralja az embert, amely fellázadt Isten ellen és igazságtalan a társ iránt. • Az emberiséget elrontotta a bűn. • Mítosz: az embereknek csak arra van szükségük, hogy megfelelő környezetbe kerüljenek. Többre van szükség.

5. Bevezetés • Erkölcsi nevelésre van szükség. • Az egyház mindig nagy hangsúlyt fektetett az erkölcsre, hiszen ez a hit egyik fontos és szükségszerű része. • Isten azt akarja, hogy meg tudjuk különböztetni a jót a rossztól, és azt akarja, hogy a jót cselekedjük, a rosszat pedig kerüljük el. • Az erkölcs nagyrészt értékek kérdése. Ki mit tart értékesnek ez befolyással van erkölcsi döntéseire.

6. Bevezetés • Az egyház igyekszik megtanítani, hogy értékeljék azt, amit isten értékel, és gyűlöljék azt, amit Isten is gyűlöl. • A probléma az: Isten gondolatai, érzései és tettei egy irányba mutatnak mindenkor. Koherens önmagával. • Az ember megromlott természete miatt személyiségének ezek az elemei ellentmondásba kerülnek egymással. • Lehet, hogy tudja, hogy mit helyes cselekedni, ám mégis elmulasztja azt megcselekedni. Még rosszabb: tudatosan ellene szegül. „Ezekben a dolgokban mi már nem hiszünk”.

7. Bevezetés • Hamis előfeltevés: „az erkölcsi nevelés azt jelenti, hogy megtanítjuk az embereket a helyes dolgokban hinni”. • Ha az emberek ismerik a helyes irányt, akkor majd annak megfelelően cselekszenek.

8. Bevezetés • Kapcsolat az ismeret és a cselekedet között • Tudás: a tudás nem vezet automatikus cselekvéshez • Szándék: „Aki tudna jót tenni, de nem teszi: bűne az annak.” (Jak. 4:17) • Akaraterő: valójában a morális és a hitbéli cselekvés szíve ez • Képesség: „arra, hogy akarjam a jót, van lehetőségem, de arra, hogy megtegyem, nincs” (Róm. 7:18)

9. Bevezetés • Annak érdekében, hogy az emberek a jót tegyék a következőkre van szükség: • Erkölcsi ismeretre: mi helyes, mi nem az • Akarniuk kell azt, ami helyes • Erkölcsi erővel kell rendelkezniük a végrehajtáshoz

10. Bevezetés • Az erkölcsi fejlődés nem megfelelő felfogása • A gyermek képtelen megérteni az erkölcsi kérdéseket, korlátozott kognitív képességei miatt (premorális -Fairbairn) • Az amorális felnőtt képtelen az erkölcs alapvető fogalmait felfogni: nem képesek megkülönböztetni a jót a rossztól (bűnözők) Rom 1: 20- az erkölcsi ítéletre képtelen gondolkodás • A társdadalomban élő lényeknek erkölcsi lénnyé kell válniuk: morális gondolkodásr képes és hajlandó • „Hogyan válhat képessé az amorális újszülött a morális viselkedésre?”

11. Bevezetés • A jellem nevelése • Indoktrinációs rendszer: értékek átadása • Elmondani milyenek a jó erkölcsök • Erkölcstár: aláhúzni a jó megkülönböztetését a rossztól, értékek átadása az egyik nemzedéktől a másikra • Mely értékeket fontos megtanítani • Hagyományok által vezérelt társadalmakban ez jól működik • Hiba: a követendő értékek biblikus eredetűek, viták • Új problémák, melyekkel korábbi generációknak nem kellett szembenézniük (pl. klónozás)

12. Bevezetés • Értékek tisztázása • Értéktisztázó megközelítés (morális relativitás) • Minden érték relativ egyetlen helyes érték a tolerancia • Segiteni az embereket az értékek tisztázásában • Minden érték egyenlősége • Mindne ember maga döntsön saját értékrendjéről – szöges ellentéte a jellemnevelésnek

13. Bevezetés • Erkölcsi magatartás • A behaviorizmus pszichológiájából ered • Megfigyelhető magatartás – tanulásra összpontosít • Meg kell tanítani helyesen cselekedni, azért hogy helyesen viselkedhessen • A cselekvés és a motivum is hozzátartozik • Isten azt akarja, hogy a népe a helyeset cselekedje, méghozzá helyes meggondolásból. • Az igaz cselekedet, mint ami teljes összhangban • Áll Isten akaratából, szándéka olyan szívből fakad, amelynek egyetlen vágya Isten megörvendeztetése. • Cselekedeteik lehetnek „keresztényibbek”, mint a mienk, ez nem jelenti azt, hogy „igazabbak” is.

14. Bevezetés • Erkölcsi konfliktus • Az emberi viselkedés pszichoanalitikus megközelítése • Konfliktus az id és a szuperego között • Az ellentmondást az ego szabályozza, amely a belső személyiség része és amelynek ténylegesen kezelnie kell a valós összefüggéseket, amelyekben az adott személy él. • A morális fejlődés ezen megközelítése kevés tanulsággal szolgál.

15. A kognitivista-developmentalista irányzat • Lawrence Kohlberg (1927-1987) • Center for Moral Development igazgatója Harvard Egyetem • Dewey és Piaget munkájának folytatója: elsőként azonosított morális fejlődési szakaszokat • Jómodú családból: kereskedelmi flottához ment • Zsidók mentéséért Cipruson elítélték: amit ő morálisnak tartott azért a brittek megbüntették • Chicagói Egyetem: erkölcsi kérdések, tudományos fokozat a pszichológia területén • Erkölcsi gondolkodás szakaszokra bontása, Dewey nem erősítette meg egyértelműen • Doktori disszertációja lett híres, morális dilemmák módszere: Heinz úr története

16. A kognitivista-developmentalista irányzat KUTATÁSI TERMINOLÓGIA • Kohlberg különbséget tett az erkölcsi ítéletalkotás és az erkölcsi cselekvés között • Kutatása a kognitiv területre, az erkölcsi itéletalkotásra korlátozódott: emberke hogyan gondolkodnak morális kérdésekről • Morális ítéletalkotás rendelkezik erkölcsi tartalommal és erkölcsi struktúráva (mit hisz), az erkölcsi ítélet tárgya (mi). • A struktúra az erkölcsi tartalmat támogató érvelésre összpontosít és azt határozza meg miért helyes vagy helytelen az adott tartalom. • Kohlberg a moirális struktúra fejlődését tanulmányozta, hat szakaszát • Erősen hitt az igazság központi szerepében • Az igazságra vonatkozó kategóriák Kohlberg számára az erkölcsi fejlődés alapvető mintáját jelenti • A legjobb erkölcs elvi meghatározottságú és egyetemes etikai elvek alapján jut el erkölcsi itéletalkotáshoz. • Az elvek nem azonosak a szabályokkal, az elvek egyetemes útmutatóul szolgálnak a morális döntések kialakításához.l • 4 05/04/01

17. Az erkölcsi fejlődés szakaszai • Piaget munkásságával kezdődött: a gyermek gondolkodásmódjának vizsgálatában sor került az erkölcsi ítéletalkotás alakulásának vizsgálatára is • Üveggolyós játék szabályaival kapcsolatos érvelésekben két elkülöníthető elv: először a korlátozó szabályok, majd az együttműködési szabályok. • A korlátozó, megszorító erkölcs heteronóm jellegű az együttműködésen alapuló elv autonóm volt, amely elfogadta, hogy a szabályokat meg lehet változtatni. • Az igazság alapfogalmai a szabályok iránti engedelmesség gondolatából eredtek. • Később az együttműködés és a „fair play” megértésévé fejlődött, amelyben kiemelt szerepet kapott az egyenlőség és a kölcsönösség. • 5 05/04/01

18. Az erkölcsi fejlődés szakaszai • Kohlberg 84, tíz-tizenhatéves fiúkból álló mintával dolgozott húsz éven át. • Carol Gilligan bírálta a mintát, Kohlberg később lányokkal kiegészítette • Morális dilemmák megvitatásának technikáját alkalmazta, melyben konfliktusba kerülnek a társadalmilag elfogadott értékek (élet értéke vagyon érétke) • Hat elkülöníthető szakaszt azonosított az igazság felfogásában, amelyek mindig ugyanolyan sorrendben jelentek meg. Mindegyik hierarchikus átrendezését adja az előző szakasz erkölcsi fogalmainak, ezzel egy differenciáltabb választ kínál a dilemmára s egy igazságosabb megoldással szolgál. • Mindegyik szakaszban kibővül az a társadalmi egység, amelyre az erkölcsi értékítélet vonatkozik és egy az igazság alkalmazása is kibővül ebben. • A gyeremekkori egocentrizmus kamaszkorban csoporttudattá vált át, a felnőttkorban elvszerű erkölcsiség szintjére vált át.

19. Az erkölcsi fejlődés szakaszai • A prekonvencionális gondolkodás egocentrikus: az erkölcsi ítéleteket az egyéni szükségletek alapján hozza meg. • A konvencionális gondolkodás a csoportok, közösségek vagy társadalmak által vallottt erkölcsi értékekehez igazodik. • A posztkonvencionális gondolkodás a társadalom fölé helyezkedő nézőpontot követ: olyan elvekre épít, amelyek egyetemes érvényűek.

20. Az erkölcsi fejlődés szakaszai • „Ember, megmondtam neked, hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az Úr! Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben” (Mik. 6:8)

21. Az erkölcsi fejlődés szakaszai PREKONVENCIONÁLIS ERKÖLCS 1.szakasz: heteronóm erkölcs • Az emberek tetteik fizikai következményei alapján hoznak erkölcsi döntéseket, a bűntetés elkerülésére törekednek • Sebezhetőknek érzik magukat a felettük lévők megtorlásával szemben, megpróbálnak kimaradni a bajból • Meghatározó tényező az önmagáért való engedelmesség, amivel a büntetés elkerülhető • A”lopni helytelen” morális tartalmát, a „ha lopsz, bajba kerülsz” elv igazolja • A cselekvés helyévaló vagy helytelen voltát azok a következmények határozzák meg, melyeket a cselekvés az egyén számára jelent. • Nem érzékelhető az igazságosság kérdésének tudatossága. • 6 05/04/01

22. 2.szakasz: individualizmus, cél és csere • A külső tekintélyek már nem minősülnek mindentmeghatározóan erősnek • A helytelen cselekedést nem mindig kiséri azonnali büntetés és a helyes cselekedetek sem járnak azonnali jutalommal • Helyes cselekvés az, ami megfelel a személy szükségleteinek • A szabályokat csak akkor tartják be, ha azok az egyén javát szolgálják • Autonómia olyan erkölcsi értékitéletekben tükröződik, amelyek a kölcsönösség és a „fair play” koncepcióján alapulnak, az igazság a korrektség fogalmával azonosul. • Kölcsönösség. „Vakard meg a hátamat, én is megvakarom a tiedet.” • „lopni helytelen”: „Mert, ha lopsz az emberek valószínűleg szintén lopnak tőled és a végén mindent elveszítesz.”

23. Az erkölcsi fejlődés szakaszai KONVENCIONÁLIS ERKÖLCS 3.szakasz – kölcsönös interperszonális elvárások • A jóság sztereotip és konvencionális koncepciójával érvel, a személyt igyekszik jónak beállítani • Jógyerek-orientáció, a másokkal szembeni elvárások nagyon fontossá válnak. • Újból tudatosul a másokhoz fűzűdő kapcsolat, amely itt azt jelenti, hogy figyelembe kell venni a lojalitást, a tiszteletet és a hálát. • „lopni helytelen” elvet itt a következő érv támasztja alá: „Mindenki azt hinné rólad, hogy csaló vagy”. • Szerep jut a cselekvés mögött meghúzódó szándék, és az „Ő csak jót akarft” tipusú érv megfontolás lehet a cselekvések megitélése során. • 7 05/04/01

24. 4. Szakasz – társadalmi rendszer és öntudat • A társadalom egészének érdekeit tartják szem előtt, nagy becsben vannak a társadalmi szabályok • Helyes viselkedés = kötelességteljesités, tekintély tisztelete, fennálló társadalmi rend támogatása • Az egyén jóléte a csoport jólétével kapcoslják egybe, amelyke szabályai kötelezőek, ezek meghatározzák az egyén erkölcsi kötelezettségeinek természetét • A lopás azért helytelen, mert „a lopás törvényellenes és anarchia keletkezik, ha azt eltűrnék”. • A társadalom szempontjai az egyéni nézőpont felé rendelődnek, a szabályokat csak akkro szabad megszegni, ha azok konfliktusba kerülnek a hasonló vagy még nagyobb fontosságú szabályokkal.

25. Az erkölcsi fejlődés szakaszai • POSZTKONVENCIONÁLIS ERKÖLCS 5.szakasz – a társadalmi szerződés és az egyéni • A társadalmi elvárások felsőbbrendűségét jelzi,felfedezik az egyetemes etikai elveket • Társadalmi szerződés és az egyéni jogok meghatározó súlyt kapnak, a törvények megváltoztathatók maradnbak annak érdekében, hogy azokat méltányosabbá lehessen tenni a megvalósitás során. • A normákat felül kell vizsgálni, az egész társadalomnak egyet kell bennük érteni. • A társadalmi szabály az adott kultúra függvényében formálódik, bizonyos jogog (élethez szabadsághoz) minden társadalomban biztositani kella többségi véleménytől függetlenül • „lopni helytelen” – megkérdőjelezhető, ha a lopás révén biztositható az egyéni jogok védelme. A magasabb jó érdekében igazolható a lopás. • 8 05/04/01

26. 6. Szakasz – egyetemes etikai elvek • Önként választott etikai alapelvek iránti személyes elkötelezettség határozza meg. • Ezek az alapelvek az egész emberiségre vonatkoznak nemre, fajra, nemzetiségre, társadalmi-gazdasági státusztól függetlenül. • Hangsúlyt kapnak az emberi jogok, az ember általános értéke és méltósága. • „lopni helytelen” azon az elven alapul, hogy a lopás megsérti mások jogait,ennélfogva igazságtalan • Az emberi trövények addig érvényesek, amig egyetemes etikai értékeken alapulnak (emberek védelme, az igazság védlemének szolgálata) • Az emberi vislekedést meghatározó aranyszabály a legteljesebb mérétkben kiteljesedik és általános érvényű katagórikus parancscsá lép elő.

27. Az erkölcsi fejlődés szakaszai ÖSSZEEGYEZTETHETETLENSÉG A SZENT IRÁSSAL • 9 05/04/01

28. Az erkölcsi fejlődés szakaszai KIHATÁSOK A KERESZTÉNY OKTATÁSRA • megpróbálja a hit struktúráit leírni • Minden ember rendelkezik hittel • A hit tényét tartalmától függetlenül emberi jelenségnek nevezi („az ember gyógyíthatatlanul vallásos” Sabatini, Jung) • 10 05/04/01

29. Jogos-e a hit fejlődéséről beszélni? „Amikor a hitről úgy beszélek, mint az emberi fajt jellemző jelenségről – mint az ember értelemkeresésének egyetemes sajátosságáról – , akkor azt állítom, hogy Isten eleve felruházott minket a hit képességével. Tehát emberi lényekként való fejlődésünket kezdettől fogva a hitre való képesség és a hit iránti igény jellemzi. Függetlenül attól, hogy kifejezetten vallásos vagy keresztény módon nevelkedtünk-e a hitben, bizalom és hűségen alapuló kapcsolatok létrehozására törekszünk. Elkötelezzük magunkat ügyeknek és értékközpontoknak. Életünket alapeszmékhez viszonyítva alakítjuk. Szövetséget és társulásokat kötünk a hatalom eszméivel és realitásaival. Ilyen módon csatlakozunk a többiekhez az élet értelmének keresésében és megteremtésében.” (James Fowler) • 11 05/04/01

30. Jogos-e a hit fejlődéséről beszélni? • Fowler szerint minden ember hisz valamiben • A hit fejlődés viszont azt vizsgálja, hogyan hisznek az emberek, megvizsgálja a hit mély struktúráit és hogyan tartják meg tartalmát. • A tartalom természetfeletti eleme: elfogadjuk a keresztény hit tartalmát (1Kor 12:3) • Krisztusban való hitünk is a fejlődési mintákat követi • 12 05/04/01

31. Jogos-e a hit fejlődéséről beszélni? Nagyon fontos azt belátnunk, hogy hittel rendelkezni és hitünket Krisztusba helyezni nem ugyanazt jelenti. Mindenki hisz valamiben, de csak azok üdvözülnek, akik Krisztusban hisznek (1Jn 5:12) A megtérés tartalmi (amit hiszünk) változást jelent, ami szükségszerűen érinti hitünk struktúráját (ahogyan hiszünk). • 13 05/04/01

32. Fowler koncepciójának alapjai James W Fowler. (1940-) valláspszichológia székeskörben ismert és elismert elméletalkotója Harvard Egyetemen tanult, a Boston College, majd a hRvardon tanított, jelenleg: Center for Research in Faith and Moral Development intézet igazgatója • 14 05/04/01

33. Fowler koncepciójának alapjai • Kapcsolata Lawrence Kohlberg kutató munkásságával • Fowler problémája: az emberek megpróbálnak értelmet adni az életüknek • Kohlberg segitette megismerni ennek a fejlődésnek a lehetséges szakaszait. • „klasszikus liberális protestáns vagyok” • Paul Tillich és H. Richard Niebuhr teológiája és Immanuel Kant a priori ismeretelméletgi kategóriái hatottak rá. • 15 05/04/01

34. Fowler koncepciójának alapjai Fowler hitkonstrukciója: „A hit olyan megnyugvást adó, dinamikus és holisztikus konstrukció, amely kiterjed az egyén és a mások, az egyén és a világ, az egyén és az egyén viszonyára, amely viszonylatok mindegyike egy mindent átfogó környezetbe tagolódik. Ezt a megközelítést több kritikus bírálta, mert nem ad egységes és pontos definciót a hitről …..Megpróbálja a hitnek egy olyan tudatosságát kiváltani, amely az emberi cselekvés és konstrukció többdimenziós, központi formája. A hit magába foglalja mind a tudatos, mind az öntudatlan folyamatokat, összekapcsolja a racionális és a szenvedélyes tudati dinamizmust. A hit átfogja mind a vallásos, mind a nem vallásos irányultságokat és formákat.” • 16 05/04/01

35. Fowler hitfejlődési szakaszai A keresztény otthonokban felnövekvő gyermekek megtanulják szüleik hozzáállását? Azt, hogy a gyülekezet jó hely. Fowler definicióját Jézus Krisztusban való hitre alkalmazzuk, akkor ott Isten a végső környezet. „Egyidejűleg igaznak és mégis bűnösnek” (Luther) látjuk magunkat, másokat nagy méltóságban vannak, értékkel rendelkeznek, de bűnösökként veszedelemben vannak a Szent Isten előtt. • 17 05/04/01

36. Fowler hitfejlődési szakaszai • Elsődleges hit (újszülöttkor) „szakasz előtti” – módszerek nem alkalmazhatók • Szakasz: Intuitív/projektív hit (korai gyermekkor) * Képzetek dominálnak – ezek nincsenek a logikus gondolkodás kontrollja alatt * Érzékletek és érzelmek – védelmező és fenyegető életélmények * Keresztény környezet alapvető attitűdök elsajátítása: a gyülekezet jó hely (ima, öröm, elégedettség) érzelmi realitások • 18 05/04/01

37. Fowler hitfejlődési szakaszai • Szakasz: Mitikus/literális hit (gyermekkor és azon túl) * konkrét műveletek: logikus gondolkodás: okság, tér, idő szerint rendezés * mitikus – élet értelmét képes megragadni történetekben * literális (szószerinti) konkrét gondolkodáshoz kötött, kolátozott öntudat * nem tud könnyen egy másik személy nézőpontjával azonosulni (elvonatkoztatás, decentrálás hiánya) * kezdi megérteni Istent az erkölcsi kölcsönösség elve alapján. Kinek kell megbocsátani, kit kell megbüntetni. * konkrét fogalmak alapján értelmezi a hit tartalmait: mennyország csodálatos házakból áll (Jn. 14:2), város utcái arannyal vannak kirakva (Jel 21:21) * fontos feladat: különválasztani a valóságot a vélt helyzettől * Jézus általi helyeslése a gyermeki hitnek : alázat és bizalom és nem annak tartalma (MT 18:2-3) • 19 05/04/01

38. Fowler hitfejlődési szakaszai 3. Szakasz: Szintetikus/konvencionális hit (serdülőkor és azon túl) * önmagukat a másokkal kapcsolatos viszonyrendszerben vizsgálják (szintetikus szakasz: koherens nézőponttá szilárdulnak az előző szakasz gondolatai, hitvilága, értékei) * konvencionális: hajlamosak elfogadni egy nagyobb közösség hitrendszerét, és formáit. * erős kötődés az egyházhoz, ami a család idealizált kivetítése * fenyegetettség : minden egyházon belüli konfliktus * Istent úgy kezelik, mint a személyek közötti kapcsolatrendszer kiterjesztését, közeli barát, * hitközösség jelentős személyiségeitől való függőség (veszély) * vigaszt nyújt, védelmet, biztonságot: az alkalmazott kategóriák egyértelműen körülhatároltak (közösség, kapcsolatok, erős vezető) könnyen itt tarthatja a tagokat • 20 05/04/01

39. Fowler hitfejlődési szakaszai 4. Szakasz: Individuatív/refletív hit (fiatal felnőttkor) * öntudat és a vallásos fejlődés kettőssége * az erős önkép élménye szöges ellentétben áll az előző szakasz közösségi tudat érzésével: önigazolás, önálló választás lehetősége, a csoporttól függetlenül. * egy harmadik személy nézőpontjának átvételével vizsgálja magát és a nagyobb hitközséget is, a társadalom egészéhez visztonyitva * a mohó beilleszkedési vágyat ae szakaszra jellemtő tudatos bírálat váltja fel * individuativ (most alakítja ki saját önazonosságát), reflektiv , tudatos gondolkodás jellemzi a csoport feltéeteleiről és lépéseiről * bűntudat és hiányérzet kíséri, megszünik a korábbi kényelemérzet * a hitközség, ami eddig nevelte mellőzésben és birálatban részesül * Nehezen viselik ezt azok a közösségek, melyek a szintetikus/konvencionális hit ápolására rendezkedtek be * korláta: túlzottan támaszkodik saját nézőpontjára, bizonyos fokú arrogancia kiséri, az egyén a csoport fölé helyezi önmagát * privatizált hit fejlődik ebből ki, nem tolerálja a külső értikitéletet * demitologizálja a vallásos rituálékat, tudni akarja a rituálék mögött meghúzódó jelentést. • 21 05/04/01

40. Fowler hitfejlődési szakaszai 5. szakasz.: konjunktív hit (középkor és azon túl) * tudatosulnak saját korlátai, kevésbé biztos már a negyedik szakaszban meghozott értékítéletei és értékeléseit illetően * mélyebbé válik öntudata, megérti saját nézőpontjának viszonylagosságát és egyre inkább tudatában van Isten nagyszerűségének. * a mennyei immanencia és transzcendencia megbecsült helyre kerül, inkarnáció és szentség teológiája paradoxikusabb megvilágítást kap * az igazság többdimenziós, másoknak olyan meglátásuk van amilyen nekünk nincs * értékelik másokkal való értékes találkozásokat, az igazság újabb keresése kezdődik * számolnak a bálványozás lehetőségével, nagyobb tolerancia * alázatosság is új felfogást nyer, ez visszafogja a negyedik szakasz önbizalmát * Dialógus keresése saját hitközségen kivüliekkel is, nyiltság más csoportok felé • 22 05/04/01

41. Fowler hitfejlődési szakaszai 6. Szakasz: A hit egyetemesítése (közepes életkor és azontúl) * Az énkép radiális decentralizálódását követeli meg * Az Istenhez való kapcsolat radikálisan új minőségét * Minden háttérbe szorul Isten munkájával és királyságával való azonosulás érdekében. * A szabadságnak egy új minősége jelenik meg, az énkép a létezés alapjaként azonosítódik * Új várakozás az élettel szemben: a szeretet és az igazság elemeire összpontosít, a megosztást és az elnyomást eredményező kérdések mellőzésével. * Az éntudat az adott realitásnak a transzcendens aktualitás irányában történő transzformációjára használódik. • 23 05/04/01

42. Fowler elméletének értékelése Személyes ellenvetésem: • biológiai modellekre alapozott, nem teológiai alap elvekre (Isten vajon miért ad előrehaladást máskor meg miért enged meg visszaesést a hit fejlődésében?) • nem magyarázható vele a hit krízise • A tartalom (hitelvek) és a struktúra (vallásgyakorlás) viszonya életkori érettség függvénye: érés és környezet dilemmájának megjelenése a hitfejlődés magyarázatában • 24 05/04/01

43. Fowler elméletének értékelése • Fowler számára a hit szövegmagyarázó háló, ezen keresztül értelmezi az ember az életét és keres értelmet • Fowler elkülönítette egymástól a tartalmi és a megjelenési oldalt, ő inkább csak a strukturális oldalt vizsgálta • 24 05/04/01

44. Fowler elméletének értékelése Érdeme: • számos kérdést összekapcsolt és azokat ötvözte a hit konstrukciójának leírásával. • Komoly sikerek az emberek hitfejlődési szakaszainak a megállapitásában (pontozási rendszer) • Leírást ad a szakaszokról, számos tartalmi kérdést tisztázott • 24 05/04/01

45. Fowler elméletének értékelése Hátránya: • Átvette Tillich és Niebuhr feltételezéseit isten természetéről, az emberi tapasztalat szerepéről és az evangélium lényegéről, olyan tételeket alokalmazott melyek nem egyeztethetők össze a Szent Irással. Nem a létezés alapjával kell azonosulnunk, hanem hálát kell éreznünk a Szent isten kegyelme iránt, aki egyidejüleg kereste és lehetővé tette megváltásunkat. Hálás szivvel ismerjük (Jn 17:3) és szolgáljuk (Rom 12:1) • 24 05/04/01

46. Az elmélet tanulságai a keresztény nevelés szempontjából • A hit mint egyetemes jelenség A hit nem olyasvalami, amellyel csak a „vallásos” emberek rendelkeznek; mindenki keresi azt a jelentést, amelyet a hit közvetít. Minden emebr hit felé fordul, amikor létezésének értelmét keresi. • 24 05/04/01

47. Az elmélet tanulságai a keresztény nevelés szempontjából • A keresztényeknek nem kell alsóbbrendűnek érezniük magukat azért, mert ők a hitet képviselő emberek • A keresztény és a világi ember közötti eltérést a hit tartalma és nem a hit ténye adja. • Az evangélium megszólítja a transzcendencia iránti igényt, és tartalmat kínál az ember hit iránti vágyakozásának. • 25 05/04/01

48. Az elmélet tanulságai a keresztény nevelés szempontjából • Hitértelmezés, amely más, mint a vallás vagy a meggyőzés * Wilford Cantwell Smith hatására Fowler különbséget tett a hit és a hitvallás között * Hajlamosak voltunk a hit koncepcióját egy hitvalló nyilatkozatra egyszerűsíteni * a hit dinamikus, fejlődő, érzelmi töltésű dolog – életünk szerve srésze * meggyőződés nem pusztán kognitiv dolog, velejáró érzelmi és akarati elemekkel átszőtt. • 26 05/04/01

49. Az elmélet tanulságai a keresztény nevelés szempontjából • Teljesebb kép a hitről • Az egyén kibontakozó önértékelése befolyásolja az egyén hitének alakulását és a hittel kapcsolatos élményeit • A hit nem egy elszigetelt aspektusa az emberi személyiségnek, hanem a személyiség különféle aspektusainak a kifejlete, amelyet egy egységes nézőpontba integrálunk • 27 05/04/01

50. Az elmélet tanulságai a keresztény nevelés szempontjából • Figyeljünk a hitre érzékenységgel * figyelmen kívül hagytuk a hit szakaszok szereinti fejlődés lehetőségét * arra törekedtünk, hogy csak erősítsük a hitet anélkül, hogy figyeltünk volna arra, hogy hogyan a hitet érettebbé * segitséget nyújt a hit érettségének a felméréséhez * persze ez veszélyt is rejt, hiszen alapja lehet egy nem biblikus hierarchizálódásnak • 28 05/04/01