Download
1 / 18
E N D
A Barokk Építészet A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak és korstílus, amely kb. 1600-tól kb. 1750-ig tartott, és melyre bonyolult minták, gazdag díszítés, monumentalitás jellemző. Közvetlenül a manierizmusból fejlődött ki. A barokk késői ága a copf, ill. rokokó stílus. A barokkot követő korstílus a klasszicizmus. A barokk szó az olasz barocco szóból ered, ami nyakatekert okoskodást jelent. Ez a barokkra jellemző túldíszítettségre és formai bravúrosságra utal. A barokk egy jelentős világnézeti fordulat a reneszánsz után. A barokk a teremtés tökéletességének vallásos emberi megfelelője. Innét ered a minden részlet kidolgozására kiterjedő emberi erőfeszítés, amelynek eredménye a barokk stílus.
Magyarország egyik legnagyobb barokk épülete, az edelényi L,Huillier-Coburg-kastély.
A barokk stílus Kialakulása • A barokk építészet a 16. század végén Itáliában alakult ki, onnan terjedt át a következő század folyamán Európa többi országára. Kiteljesedésének nagy korszaka Itáliában 17. század utolsó negyedéig, Franciaországban a 18. század kezdetéig tartott. Német területen, a Habsburg monarchia országaiban és Oroszországban a stílus virágkora a 18. század első felére esik. Nem mindenütt tudott gyökeret ereszteni. Anglia pl. nem fogadta be, ott a barokk idején is a klasszikus hangvételű palladiánus irányzat volt az uralkodó
A barokk Feladatai: • A barokk korában az építészet legjelentősebb feladatai az ellenreformációs egyház templomai, a királyi és a fejedelmi kastélyok, valamint a főúri megbízók és a vagyonos polgárok városi palotái. A stílus azonban széles körben elterjedt, tekintélyes számban épültek a nagy alkotások hatását tükröző polgári lakóházak is. Az előző korok gyakorlatához mérten lényegesen megnő a városépítészet jelentősége.
A barokk Stílusjegyei Közép-európában • Összefoglalva a barokk építészet legfőbb stílusjegyei Európában: • legjelentősebb feladatai az ellenreformációs egyház templomai, kastélyok és polgári lakóházak • városépítészet (Szentpétervár, Róma) • hatalmas parkok létesítése, ágyások, nyírt bokrok, szobrok, szökőkutak • dinamikus hatású terek, pl. tükörtermek • különböző rendeltetésű terek rangsorolása • folyosószerű elnyúló galéria • egymás után fűzött centrális terek, ellipszis és nyolcszög • hullámvonal, csigavonal, kagyló-, és csigamotívum • erőteljes fény-árnyék hatások • pompa, pátosz, ünnepélyesség fokozása, rengeteg aranyozás • térlefedésre fiókos donga boltozat • templomoknál "látszatkupola", "égbe nyíló" freskók Pl. jobb kép - a kupola valódi magassága mindössze kb. 40 cm (trinitárius templom, Pozsony) • sok oszlop, gyakoriak a csavart oszlopok • díszes, monumentális lépcsősorok • kovácsolt vas kapuk, kerítések, rácsok
A barokk Főbb stílusjegyei Bár szintúgy Itáliából indult, a barokk a reneszánsznak szinte pont az ellenkezője volt, hiszen míg a reneszánszra a kiegyensúlyozott, emberléptékű harmónia volt a jellemző, addig a barokk igyekezett ettől eltávolodni. Stílusjegyei azonban a reneszánszból származnak, azok továbbfejlesztései. • mozgalmasság, dinamizmus • monumentalizmus • heroizmus • patetizmus • conceto (meglepetés), az illúzió valóságként való beállítása • dekorativitás • titokzatosság • misztika • komplexitás,bonyolultság • erős kontrasztok • látványosság • bonyolult,túldíszített formák
A barokk Itáliában • Itáliában a barokk korai szakasza a 16. század nyolcvanas éveiben kezdődött s a 17. század első negyedével zárult. Róma - Szent Péter tér
A barokk Spanyolországban • Spanyolország művészete alatt Spanyolország területének művészetét értjük a középkortól kezdve. A tulajdonképpeni spanyol művészetben rendkívül sok befolyás, arab, francia, olasz, né-metalföldi és német hatás érvényesül. Kifejezetten és kizárólag spanyol nemzeti sajátságokat feltüntető iskolák csak a 17. században léptek előtérbe. Santiago de Compostela székesegyház (1738
A barokk Franciaországban • Franciaországban a barokk építészet a 15. század második negyedétől a 18. század közepéig, illetve ha a klasszicizáló késői korszakot is hozzá vesszük, a század utolsó negyedéig tartott. Az itáliai barokktól eltérő sajátossága, hogy stílusra jellemző megoldások itt nem a belső terek szervezésmódjában alakultak ki, hanem főként a tömegformálásban, az épület és környezet szerves kapcsolatát megteremtő kertművészetben és a belsőkben a felületképzésre szorítkozó enteriőrművészetben. Chateau de Maisons Kastély – Franciaország
Barokk építészet Magyarországon • A barokk művészet a 17. század elejétől a 18. század végéig időszaka számos meghatározó építészeti emléket hagyott Magyarországon, elsősorban templomok, kastélyok és lakóépületek formájában. • A barokk épületek többnyire könnyen felismerhetőek sajátos stílusjegyeikről. A magyar barokk templomokat egy-két hagyma- vagy gúlasisakos torony díszíti. • A barokk épületek gyakran megtört vonalú homlokzatát vakolatsávozás, erőteljes párkányok, óriás pilaszterek és oszlopok tagolják. • A belső tereket freskók, szekkók, stukkók és fából készült burkolatok kialakításával díszítették.
Esterházy-kastély, Kismarton (1636-1646) Wesselényi-kastély, Zsibó
A barokk stílus legfontosabb építészei Magyarországon • Johann Lukas von Hildebrandt (1668-1745) – osztrák építész, a barokk építészet nemzetközileg is meghatározó alakja. Legfontosabb magyarországi művei a féltoronyi Harrach-kastély és Savoyai Jenő ráckevei kastélya • Anton Erhard Martinelli (1684 k.-1747) – olasz származású osztrák építész. Magyarországi művei közé sorolható a magyarbéli Csáky-kastély, a süttöri vadászkastély (Eszterháza elődje), valamint legnagyobb munkája, a pesti Invadilus-palota • Mayerhoffer András (1690-1771) – salzburgi születésű pesti építőmester. Az egyetlen, biztosan neki tulajdonítható mű a pesti Péterffy-palota, de tudjuk, hogy ő vezette a pesti Egyetemi templom kivitelezését, valamint neki tulajdonítják a kalocsai főszékesegyház és a kecskeméti piarista templom részbeni tervezését is • Franz Anton Pilgram (1699-1761) – osztrák építész, alsó-asztriai tartományi építőmester. Legfontosabb, Magyarországon emelt épületei a pápai Esterházy-kastély, a majkikamalduli remeteség, a szentgotthárdi ciszter és a jászói premontrei kolostorok • Melchior Hefele (1716-1794) – osztrák építész, elsősorban Pozsonyban és Bécsben dolgozott. Tervei szerint épült a pozsonyi prímási palota, a szombathelyi szeminárium és a püspöki palota, valamint a székesegyház • Franz Anton Hillebrandt (1719-1797) – bécsi építész, 1757-től a magyar királyi udvari kamara építésze. Részt vett a pozsonyi és a budai királyi rezidenciák átalakításában és tervet készített az esztergomi Várhegy átalakítására is • Fellner Jakab (1722-1780) – morvaországi születésű, autodidakta építész, a magyar késő barokk kiemelkedő jelentőségű mestere. Legfontosabb munkái plébániatemplomok (Tata, Pápa) és a veszprémi püspöki palota
