Tudattalan e ml ékezet a nemlétezőre

1. Tudattalan emlékezet a nemlétezőre Ivády Rozália Eszter Pléh Csaba Lukács Ágnes

2. A mentális lexikon felépítése • Morfológia és pszicholingvisztika • Priming kísérletek • A formai priming kérdése • Álszavak, mint előfeszítők

3. A mentális lexikon

4. ‘cat’ [kæt] noun A szavak megértése • Egy átlagos ember kb 75ezerszót ismer (40-100 ezer) • Mégis csak 250 msec (¼mp)-be telik, amíg egy szót megtalálunk a memóriánkban

5. Random szerveződés? takarítónő koncert pulóver tévé zogora ebédlő eső süti szikla szék padló csúszik ló sajt szeletel lejtő ruha majom telefon kártya maraton bomba

6. A Lexikon szerveződése • Úgy vizsgálhatjuk, hogy hogyan szerveződik a mentális lexikon, hogy megnézzük mi teszi a szavak előhívását nehezebbé vagy könnyebbé • Honnan tudjuk, hogy egy szóhoz könnyű vagy nehéz hozzáférni? • Lexikális/szódöntési feladat

7. Szódöntési feladat • Nyomdj i-t vagy n-t annak függvényében, hogy létező vagy nem létező szót látsz • Az álszavak (SÉMER) csak elterelők • Hogy biztosítsuk, hogy odafigyeljenek • Igazából csak a valódi szavakat nézzük • GYORSválaszadás = könnyen hozzáférhető • LASSÚválaszadás = nehezen hozzáférhető KEVÉN ESZIK NŐVÉR SÉMER HÁZ (450 msec) (500 msec)

8. Mi befolyásolja a lexikális hozzáférés idejét? (1) • 1. Szógyakoriság • Nagy gyakoriságú szavak = megszokott szavak (macska, anya, ház) • Kis gyakoriságú szavak = szokatlan szavak (harmonika,abakusz) • A nagy gyakoriságú szavakhoz gyorsabban hozzáférünk, mint a kis gyakoriságúakhoz • Még akkor is, ha minden más tulajdonságuk (pl a hosszuk) egyezik • Pl.bór vs. bér • Rubenstein et al. (1970)

9. ‘cat’ [kæt] ‘cot’ [kot] a kis frek-vencia tovább tart • Hogyan magyarázza mindez a gyakorisági hatást? • A magas gyakoriságú szavaknak alacsonyabb a tüzelési küszöbe • E.g. cat vs. cot

10. Lassú Gyors Mi befolyásolja a hozzáférés idejét ? (2) • Az alany két szót lát • IGENt vagy NEMet kell válaszolnia, hogy mindkettő szó-e • orvosbokor • orvosnővér • 2.Szemantikai előfeszítései (priming) hatás(Meyer & Schvandeveldt, 1971) … mert a nővér szóaktivációs szintje az orvos miatt megemelkedett

11. Tovaterjedő aktivációs modell bölcső kisbaba ágy kórház nővér állat fogorvos orvos emlős madár kanári eső láz meleg hidegrázás nap strucc zöld fű sárga

12. Szemantikai – jelentésalapú hálózat bölcső kisbaba ágy kórház nővér állat fogorvos orvos emlős madár kanári eső láz meleg hidegrázás nap strucc zöld fű sárga

13. ‘doctor’ [doktə] ‘nurse’ [nə:s] Tovaterjedő aktivációs hálózat orvos nővér nővér orvos • a tovaterjedő aktiváció azorvosróllecsökkenti a küszöböt a nővéresetében így az könnyebben tüzel • így anővérkevesebb idő alatt hozzáférhető

14. Lassú Gyors Mi befolyásolja a lexikális hozzáférés idejét?(3) • 3. Fonológiai (hang) előfeszítés Priming(Evett & Taylor, 1982) • Hasonló a szemantikai előfeszítéshez, de itt a szavak hangalakjaiállnak egymással kapcsolatban, nem a jelentésük • tejkéz • gézkéz … mivel a „kéz” már aktiválódott, mivel előtte a géz szót láttuk • Mit mond ez nekünk arról, hogy hogyan szerveződik a lexikon? • Nem csak egyjelentésalapú hálózathanem egyfonológiai hálózat is van

15. Jelentésalapú hálózat bölcső kisbaba ágy kórház nővér állat fogorvos orvos emlős madár kanári eső láz meleg hidegrázás nap strucc zöld fű sárga

16. Fonológiai hálózat fér vér kegy kér bér egy kar kap megy zár mer tér tar pár tőr már meggy bír sír mar

17. Lassú Gyors Mi befolyásolja a lexikális hozzáférés idejét ? (4) • 4. Szokatlan írásmód (pl.archaikus) • (Szomszédsági hatás) • Parkin et al. (1986) • fach • kép Kiegyenlítették a gyakoriságot … mert a képnek rengeteg olyan szomszédja van, amit hasonlóan kell leírni (lép, kap, kér, köp)

18. Ha valakinek sok szomszédja van, az azt jelenti, hogy a szomszédság állandó aktiváció alatt tartja őt. • Ez egy idő után abban nyilvánul meg, hogy a küszöb lejjebb megy

19. Ortográfiai (=helyesírás) Hálózat szép kér fach lép fér kap tép bach kép fém kém két kén kés ép krach • Ez az állandó aktiváció lecsökenti a kép küszöbét • Így ez a szó könnyebben tüzel

20. Morfológiai előfeszítés • Magyar vizsgálatok: Lukács,1999 • Vajon ugyanaz a mechanizmus?

21. MorfológiaiHálózat? képeket képez képeken képeznek képen képek kép képesek képes képet képtől képpel képnek

22. Implicit feltételezés • Holisztikus tárolás

23. Morfológiai elméletek • Dekompozíció (Taft,Taft és Forster) • Holisztikus tárolás (Butterworth) • Kevert modellek • Konnekcionizmus – szubszimbolikus • Pinker kettős modellje • Analógiára építő modellek – morfológiai családfák (Baayen)

24. Steven Pinker Dual-route model • Generatív--WR theory ---konnekcionizmus • Szabályos alakok: szabályok (concatenation rules) • Kivételes/rendhagyó alakok: egészleges tárolás a memóriában

25. Bizonyítékok: • Gyereknyelvi elsajátítás - túlszabályosítás • Priming (szabályos/talan) • Default alak létezése angol többes számra és múlt időre – Wug test, kérdőíves kísérletek • Angol, német és héber többes szám • Szabályosítás (ringed the city) • Kiváltott potenciálok (LAN és N400)

26. Gyereknyelv

27. Priming/előfeszítés

28. Allen & Badecker • A szabálytalan előfeszítés hiánya csak a forma gátló hatása miatt van? • Az ortográfiailag hasonló (nem uo.) alakok gátolják egymást – a nem megfelelő szóalakok legátlása • Főleg • kis ISI-nél • ha nincs maszk • Inrtamodális előfeszítésnél

31. Baayen • graded morphology • Szubjektív döntések • Priming hatások (fonológiai és morfológiai) • Word and paradigm morphology • A tövek és az affixumok kialakíthatják a saját független reprezentációjukat a paradigmatikus analógia alapján • Szócsaládok létrejötte – befolyásolja a felismerést

32. Baayen et al 2001 „In other words we hypothesize that rules are essentially analogical in nature.” Holland szóösszetételek: nincs default form (-e, -en, -s) Holland múlt idő – az analógia jobban magyarázza – túl sok kivétel Bonyolult helyesírás-rendszerek – francia Fonetika (swiftly vs softly) Affixumok produktivitása – fonotaktikai észrevehetőség

33. Lexikális-döntés vizsgálatok • Gyakoriság manipulálása raghomonímia esetén • Tőgyakoriság és felszíni gyakoriság manipulálása ragozott/képzett szavaknál • Holisztikus repr. vs dekompozíció • Holland –er vs –heid és -te • Finnre is igaz mindez, ami morfológiailag sokkal gazdagabb nyelv

34. Előfeszítés • Forma + jelentés > forma v jelentés önmagában • phonaesthemes: float & flow (nincs morf kapcsolat)

35. Álszavak • Forster (1987) • headline -> deadline • seadline -> deadline

36. Frost et al • Héber nyelvű vizsgálatok: csupán formai előfeszítés egyáltalán nincs?

38. Angol domináns kétnyelvű

39. Héber domináns kétnyelvű

40. Forma vs morfológia

42. Konklúzió - Frost • Csupán a morfológiai kapcsolat számít héber szavaknál, önmagában a hasonlóság nem elég, míg angolban igen (gátlás??)

43. Kísérleti design

44. Két kérdés: • mindkét irányba egyenlő erővel hat-e az előfeszítés? • Kutya – kutyát • Kutyát – kutya • Van-e különbség modalitástól függően? • Akusztikus-vizuális • Vizuális-akusztikus

46. Relevancia • ?Az álszavak is ugyanolyan mértékben előfeszítik egymást – morfológiai kapcsolat esetén? • gyorsabb elutasítás • nagyobb hibázási ráta • a paradigma/analógia-elmélet (Baayen: graded morphology) legalábbis nehezebben magyarázza

47. Design • Intermodális előfeszítés • 150 ms ISI • 5 szabályos szócsoport • Kalap – kalapot (8) galab - galabot • Lakás - lakást (8) lágas - lágast • Répa – répát (8) réba - rébát • Kígyó – kígyót (8) dígyó - dígyót • Falu – falut (4) balu - balut

48. Az álszavak lehetőleg csak egy fonématulajdonságban, vagy egy hangban különböztek létező szó párjuktól, ez a hang vagy a szó elején, vagy a közepén volt • 16*4 filler item (szó-álszó párok)

49. Eredmények

50. Variancia analízis • Fő hatások: • Szó vagy álszó • Kísérleti vagy kontrollcsoport (előfeszített vs nem) • Szócsoport (kalap, lakás, kígyó, répa, daru) • Interakciók