Munkavédelem, környezetbiztonság Fizikai munkakörnyezet, veszélyforrások

1. Munkavédelem, környezetbiztonságFizikai munkakörnyezet, veszélyforrások KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

2. ELŐADÁS/GYAKORLAT ÁTTEKINTÉSE • A fizikai munkakörnyezet szerepe. • Veszélyforrások. • Létesítmények munkavédelmi kérdései • Munkahelyi klíma, világítás, zajvédelem. HEFOP 3.3.1.

3. Definíciók, fogalmak • Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. • Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. • Kockázat:a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása. HEFOP 3.3.1.

4. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. • Sérülékeny csoport: az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat testi, lelki adottságaik, állapotuk következtében a munkavégzéssel összefüggő kockázatok fokozottan fenyegetnek, illetve akik maguk is fokozott kockázatot jelenthetnek munkavégzésük során (pl. fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek). HEFOP 3.3.1.

5. A veszélyforrások • Veszélyforrásoklehetnek különösen: • a fizikai veszélyforrások, ezen belül • a munkaeszközök, járművek, szállító-, anyagmozgató eszközök, ezek részei, illetve mozgásuk, termékek és anyagok mozgása; HEFOP 3.3.1.

6. Rakományrögzítése Emelőfal alatt tartózkodni tilos HEFOP 3.3.1.

7. Forró felület • szerkezetek egyensúlyának megbomlása; • csúszós felületek; • éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok; • tárgyak hőmérséklete; • a munkahelynek a föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezése; Leeső tárgyak Fejvédő és védőszemüveg használata kötelező! HEFOP 3.3.1.

8. szintkülönbség; • súlytalanság; • a levegő nyomása, hőmérséklete, nedvességtartalma, ionizációja és áramlása; • zaj, rezgés, infra- és ultrahang; Testhevederzet használata kötelező HEFOP 3.3.1.

9. Légzésvédő használata kötelező • Világítás; • elektromágneses sugárzás vagy tér; • Részecskesugárzás; • elektromos áramköri vagy sztatikus feszültség; • aeroszolok és porok a levegőben; Erős mágneses tér Lézersugár Nem ionizáló sugárzás HEFOP 3.3.1.

10. veszélyes anyagok a biológiai veszélyforrás, ezen belül a • mikroorganizmusok és anyagcseretermékeik, • makroorganizmusok (növény, állat); HEFOP 3.3.1.

11. a fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevételek. HEFOP 3.3.1.

12. A veszélyes anyagok • Veszélyes anyag: minden olyan anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a • robbanó, • oxidáló, • gyúlékony, • sugárzó, • mérgező, • maró, • ingerlő, • szenzibilizáló, • fertőző, • rákkeltő (karcinogén), • mutagén, • teratogén, • utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését is) és • egyéb egészségkárosító anyag. HEFOP 3.3.1.

13. Veszélyes anyagok egyezményes jelei HEFOP 3.3.1.

14. HEFOP 3.3.1.

15. A létesítés munkavédelmi követelményei • Munkavédelmi követelmények érvényre juttatása • Ergonómiai szempontok figyelembevétele • Ahol mozgáskorlátozott, vagy testi fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak a környezetnek illeszkednie, kell az emberi test megváltozott tulajdonságaihoz • A technológia üzemeltetését írásban el kell rendelni • Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, hatósági engedély megléte • A hatályos munkavédelmi előírásokat ki kell elégíteni HEFOP 3.3.1.

16. Technológiai folyamatra vonatkozó munkavédelmi követelmények • Hatókörben tartózkodók egészségét és biztonságát nem lehet veszélyeztetni • Anyagmozgatás a megfelelő eszközzel • Munkavégzés feltételeit a munkavállalónak meg kell ismerni • Védőeszközök használatát meg kell követelni • Megfelelő eszközök a tüzek leküzdésére, tűzjelző és riasztó • Veszély esetén a munka beszüntetése • Mentést, menekülést gyakorolni kell • Mentési terv készítése, személyek kijelölése • Munkahelyi elsősegélynyújtás feltételei HEFOP 3.3.1.

17. Zaj, rezgés • 1; Zaj fogalma, jellemzői, egészséget károsító hatásai: • Hangteljesítmény: időegység alatt a teljes térbe kisugárzott energia W. • Intenzitás: az előbbi fajlagos értéke J • Hangnyomás: hangforrástól kiinduló, a levegőben tovaterjedő rugalmas alakváltozás P HEFOP 3.3.1.

18. Hangnyomást kell mérni, a fül is ezt érzékeli. A szintkülönbséget egy rögzített w2 ill. I2 értékhez, mint alapszinthez adják meg, amely w0=10-12W. Ez az emberi fül hallásküszöb értéke. • Hangnyomásra vonatkoztatva • P0=20*10-6Pa. • A zaj károsító hatása: • hallásszervre • vegetatív idegrendszerre • munkateljesítményre HEFOP 3.3.1.

19. Zajártalom • • A zaj károsító hatásában szerepet játszik: • a hangnyomás (hangosság), a frekvencia és azexpozíciós idő. 8 órás műszak alatt megengedett zajszint 85dB • • A zaj okozta halláskárosodás szakaszai: • 1. szakasz: fejfájás, rossz közérzet, alvásszavar • 2. szakasz: látszólagos hozzászokás, az átmeneti halláscsökkenés állandósul • 3. szakasz: a hallásromlás tudatosulása • • Egyéb vegetatív zavarok: pl.: emésztési zavarok, vérnyomás emelkedés • • Megelőzési lehetőségek • - Előzetes és időszakos orvosi vizsgálat • - Zajexpozíció analízise • - Műszaki zajcsökkentő megoldások • - Egyéni hallásvédő eszközök (pl.: dugó, fültök, zajvédő sisak) HEFOP 3.3.1.

20. Az emberi hőérzetet befolyásoló klímafaktorok • • A levegő hőmérséklete (száraz hőmérséklet) • • A levegő nedvessége (páratartalom) • • A légáramlás sebessége • • Hősugárzás • A fenti értékekből számítható az effektív hőmérséklet, illetve a korrigált effektívhőmérséklet. • Pl. 18 °C hőmérsékletű és 100% relatívnedvességtartalmú levegő ugyanolyanhőérzetet okoz, mint 23,2 °C hőmérsékletű, 20% relatív páratartalmú levegő HEFOP 3.3.1.

21. Hőmunka • Magas hőmérsékleten végzendő munkakörhöz a munkavállalót szoktatni,akklimatizálni kell. • Az akklimatizáció 4-6 napos hőmunka expozíció után kialakul, és 2 hét alattteljessé válik • Akklimatizáció szükséges: • - új dolgozónál • - az addiginál nagyobb hőterhelésnél • - a munka nehézségi fokának változásakor • - hosszabb távollétről visszatérő dolgozó esetén HEFOP 3.3.1.

22. Világítás, színdinamika • Az ember számára a külvilág fényingereinek felfogása a látás. A szemgolyó nagyjából gömb alakú test, első és hátulsó pólusát a szemtengely köti össze. A szemgolyó külső burka az ínhártya hátul, elől pedig a szaruhártya. A középső burok hátsó része az érhártya, elülső része a szivárványhártya. A belső burok az ideghártya, ez a fény felfogására és ingerületté való átalakítására szolgál. A fénytörőképességet dioptriában mérik. HEFOP 3.3.1.

23. Világítástechnikai alapfogalmak: • A szélsőséges fényviszonyok a szem túlzott igénybevétele miatt korai kifáradást, figyelemcsökkenést, fejfájást okoznak. A természetes és mesterséges világítás optimális kombinációjával az elérhető legkedvezőbb látási körülmények megteremtésére kell törekedni. HEFOP 3.3.1.

24. A látási körülmények összetevői: • A látási körülmények vizsgálatakor a következők játszanak szerepet. A tárgy részéről: mérete, kontrasztja, rendelkezésre álló idő, nézési távolság. A világítás részéről: fénysűrűség, közvetlen, közvetett káprázás mértéke, fény iránya, színvisszaadás. • A munkatárgy jellemzői: méret, kontraszt. • A szem képességei, melyek e témában érdekesek: látási élesség, akkomodáció / a szem beállása a különböző távolságokra levő látási feladatokra /, adaptáció / a környezet fényviszonyaihoz való alkalmazkodás / HEFOP 3.3.1.

25. Világítástechnikai jellemzők • Fényerősség: valamely fényforrás fényáramának egy meghatározott fényszögben vett átlagos értéke. • Megvilágítás: a fény által megvilágított egységnyi felületre eső fényáram. A megvilágítási szint magválasztásánál mérlegelni kell: kihasználási időt / tevékenység egy vagy többműszakos /, személyek életkorát. • Fénysűrűség: valamely világítófelület nézési irányra merőleges felületegységének fényerőssége. • Káprázás: lehet közvetlen, közvetett, tükröző ill. lehet még zavaró és rontó. HEFOP 3.3.1.

26. Árnyékosság, fényirány: akkor kedvező a dolgozónak, ha balkéz felől jön a fény. • Fényszín, színvisszaadás: nappali világításban megjelenő színek a tárgyak természetes színe • Térbeli: egyenletesség • Üzembiztonság • Gazdaságosság, energiatakarékosság • Esztétikai megjelenés HEFOP 3.3.1.

27. Helyiségek természetes és mesterséges megvilágítása • Természetes: energiatakarékosság miatt. A napfény minél nagyobb hányadát engedjük a munkasíkra. • Ablakfelületek növelése » fénnyel együtt hő is bejön. • Legelterjedtebb az oldalas ablakozás, de elterjedőben van a belső udvari és tetővilágítás. HEFOP 3.3.1.

28. Mesterséges: célja a jó látási körülmények megteremtése a megfelelő látási teljesítmény eléréséhez. A látási teljesítményt meghatározó paraméterek: • adaptációs fénysűrűség, • káprázás, • tárgyak nagysága, • kontraszt viszonya, • rendelkezésre álló idő. • A jó világítás világítástechnikai jellemzői: megvilágítás, fénysűrűség, káprázás fényirány, fényszín. HEFOP 3.3.1.

29. A világítási berendezések tervezése. • Meghatározandók: • világítástechnikai paraméterek, • világítási rendszer, • világítási mód, • alkalmazandó fényforrások, • villamos hálózat kialakítása. • A világítási berendezés elhelyezése lehet: szimmetrikus, • aszimmetrikus. HEFOP 3.3.1.

30. Színek hatása az emberre: • A színek meghatározzák a helyiség hangulatát. • Meleg színek: nagyobb méretű szobát előnyösen kicsinyítenek. • Hideg színek: megnagyobbítják a kisebb helyiségeket. Nagy belmagasságú helyiség arányossá tehető, ha a padlóhoz és a plafonhoz sötét, de nem hideg színt választunk. Hosszú helyiség megrövidíthető, ha az ajtóhoz meleg színt rakunk. HEFOP 3.3.1.

31. A munkaadó kockázatokkal kapcsolatos feladatai: • kockázatok feltárása, veszélyazonosítás (kóroki tényezők) • expozícióbecslés • határérték ismerete, dózishatás, expozícióhatás összefüggés, kockázatértékelés (a • kockázat számszerűsítése mikrorizikóban) • kockázat kommunkiáció • kockázatcsökkentő intézkedések, kockázatkezelés (műszaki intézkedések,védőfelszerelések, stb.) • kockázatbecslés megismétlése, újonnan becsült kockázat összehasonlítása az előzőadatokkal • évente felül kell vizsgálni,illetve soron kívülmunkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés, kockázatok lényeges megváltozása ( pl. új technológia) esetén HEFOP 3.3.1.

32. Veszély azonosítása • Munkaeszközök használata • Munkavégzés és munkakörnyezet • Fizikai és biológiai tényezők • Veszélyes anyagok, környezet és klíma • Emberi, szociális, pszichés és szervezési tényezők •  Nagy összpontosítást igénylő feladat •  Feladatok, munkafolyamatok összehangolatlansága, tisztázatlansága,áttekinthetetlensége, túl sok vagy túl kevés információ •  Emberi kapcsolatok, tényezők (kiszolgáltatottság, rosszindulat, passzív dohányzás,pszicho terror, stb.) •  Kockázatot jelentő csoportok, mint veszélyforrások (ügyfelek, alvállalkozók, stb.) HEFOP 3.3.1.

33. ELŐADÁS/GYAKORLAT ÖSSZEFOGLALÁSA • A fizikai munkakörnyezet szerepe. • Veszélyforrások. • Létesítmények munkavédelmi kérdései • Munkahelyi klíma, világítás, zajvédelem. HEFOP 3.3.1.

34. ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Ismertesse a fizikai munkakörnyezet szerepét! • Sorolja fel a legfontosabb veszélyforrásokat! • Ismertesse a létesítés munkavédelmi követelményeit! • Ismertesse a munkahelyi klímához, világításhoz, zajvédelemhez kapcsolódó legfontosabb fogalmakat! HEFOP 3.3.1.

35. ELŐADÁS Felhasznált forrásai • Szakirodalom: • Dr. Kiss Dénes: Munkavédelem. Budapest, Műegyetemi Kiadó 1994. • Hadas János: Általános munkavédelem és biztonságtechnika. • Dienesné K. E.: Munkavédelem. Egyetemi jegyzet. DATE Vider-Plusz Bt. Nyomda. Debrecen, 1999. • Ungváry György (szerk.): Munkaegészségtan • Egyéb források: • Munkavédelmi törvény • Munkavédelmi jogszabályok HEFOP 3.3.1.

36. KÖSZÖNÖM A FIGYELMETKÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍMETűzvédelem, tűzoltás • Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: tűzvédelem, tűzbiztonság, tűzvédelmi szabályzat, tűzoltás Előadás anyagát készítették: Kovács Elemér egy. tanársegéd HEFOP 3.3.1.