TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ÉS GAZDASÁG

1. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ÉS GAZDASÁG A gyermek mint közjó Dr. Botos József egyetemi docens

2. A TB járulékok mértéke

3. Az átlag munkavállaló: 22 évesen kezd el dolgozni, és 62 évesen megy nyugdíjba. A 62 éves férfi még várhatóan 15 évig él A 62 éves nő még várhatóan 20 évig él Elvileg 40 évi munkaviszonnyal rendelkezik.

4. Az átlag munkavállaló gyermek nélküli pénzügyi helyzetének megítélése a létminimum értékekből kiindulva: (tételezzünk fel valamiféle párkapcsolatot. • két felnőtt létminimuma gyermek nélkül: egy főre vetítve: • 87 526 Ft/hó 43 763 Ft/hó • a havi kereset nemzetgazdasági nettó átlag- • bérrel számolva:2 x 93 783 = 187 566 Ft/hó 93 783 Ft/hó • a létminimum feletti megmaradó rész: • 100 040 Ft/hó 50 020 Ft/hó • éves szinten: • - létminimum tizenkétszer: 1 050 312 Ft 525 156 Ft • - a nettó átlagbér tizenháromszor: 2 438 358 Ft 1 219 179 Ft • - a létminimum feletti rész: 1 388 046 Ft 694 023 Ft • 22 év alatt amíg nem nevelnek gyermeket, a létminimum feletti rész: 30, 5 millió Ft 15,25 millió Ft • a 2004 évi adatok alapján.

5. Két aktív munkavállaló két gyermekkel (négy fős háztartás) • A háztartás létminimuma: 145 044 Ft/hó Egy főre: 36 261 Ft/hó • A havi nettó átlag kereset két aktív kereső esetében: • 187 566 Ft/hó 46 892 Ft/hó • családi pótlék: 14 680 Ft/hó 3 670 Ft/hó • havi jövedelem összesen: 202 246 Ft/hó 50 562 Ft/hó • Létminimum felett megmaradó rész: 57 202 Ft/hó 14 300 Ft/hó • Éves szinten: • a létminimum: • (12 x 145 044 Ft): 1 740 528 Ft 435 132 Ft • Nettó bér • (13 x 187 566 Ft) : 2 438 358 Ft 609 590 Ft • Családi pótlék • (13 x 14 680 Ft) : 176 160 Ft 44 040 Ft • Összes jövedelem: 2 614 518 Ft 653 630 Ft • a létminimum felett megmaradó • rész: 873 990 Ft 218 498 Ft A gyermek nélküli két fős aktív háztartás és a két gyermekes, két aktív fős háztartás létminimum felett megmaradó rész különbsége: 514 056 Ft 128 514 Ft a gyermek nélküliháztartás javára. • 22 év alatt ez a különbség a háztartásra vetítve az egyik aktív főre vetítve 11, 3 millió Ft 5,65 millió Ft

6. A gyermektelen és a két gyermekes család (háztartás) létminimum feletti jövedelmének 22 évre kiterjedő összegének különbsége: 30,5 – 19,2 = 11,3 millió Ft egy aktív főre: 5,65 millió Ft Ezt az összeget a gyermek nélküli háztartás, illetve személy vagy feléli, vagy felhalmozza.

7. A nyugdíj-megtakarítás összegéhez hozzászámítva ezt a differenciát a két gyermekes szülő esetében 20 + 5,65 = 25,65 millió Ft az egy főre jutó tényleges nyugdíj megtakarítás. • Ez az összeg megfelel 55,2 évi járulék fizetésnek (663hónap), vagy valamivel több mint 22,8 évi nettó nemzetgazdasági átlagbérnek. (274hónap) • Ennek figyelembevételével a két gyermeket 22 éves koráig felnevelő szülők nyugdíja: férfi esetében:25,65 millió Ft/15 év X 13 hó= 131 538.-Ft/fő/hó nő esetében25,65 millió Ft/ 20 év X 13 hó= 98 654.-Ft/fő/hó • Ezek az összegek a jelenlegi öregségi nyugdíjnál 96%, illetve 47 %-kal magasabbak. • A nettó nemzetgazdasági átlagbérhez viszonyítva a férfiak nyugdíja 40 %-kal, a nőké pedig 5 %-kal kellene meghaladja a nettó nemzetgazdasági átlagbért.

8. Életmód – időmérlegKSH 2002. A népesség időfelhaszálása, 1986-1987-ben és 1999-2000-ben 3.23, 3.33, 3.43, 3.53 táblák adatai alapján • A 20-59 éves korosztályférfi tagjai az elvileg negyven év aktív munkában töltött időn túlmenően15,2 év munkaidőnek megfelelő időtfordítanak gyermekeik ellátására, kísérésére, szállítására. Ez az idő a fizetett munkaidejének 38 %-a. • A nők 22,2 év munkaidőnek megfelelő időt fordítanak gyermekeik ellátására. Ez a negyven évi elvi munkaidő 56 %! • A 2006. évi nettó nemzetgazdasági átlagbérrel számolva (110 ezer Ft/hó) a férfiak időráfordítása kb. 22 millió forintnak, a nőké pedig 32 millió forintnak felel meg. • Összességében párkapcsolat esetén ez 54 millió Ft. • Éves szinten átlagban férfiaknál 0,55, nőknél 0,8 millió Ft, vagyis összesen párkapcsolat esetén 1,35 millió Ft ráfordítást jelent a gyermekekkel való foglalkozás. Ez az összeg hozzávetőleg egy évi nemzetgazdasági átlagbérnek felel meg. • (megjegyzés: az időráfordítás mértékében az első és második gyermek között nincs különbség, csak a harmadik gyermeknél jelentkezik 20-25 %-os többlet ráfordítás az egy és két gyermekes családokéhoz képest. ) • A gyermekes szülők időráfordítását a társadalom gyakorlatilag semmivel nem honorálja, pedig lehetne, sőt kellene!

10. Köszönöm a figyelmet!