Alkalmazkodás fejlesztési lehetőségei

1. Alkalmazkodás fejlesztési lehetőségei Páll-Balázs Gréta 2012.04.16.

2. Alkalmazkodás: változás kezelésében megmutatkozó rugalmasság, rengeteg összetevője van • IQ ( intelligencia), az alkalmazkodás szellemi összetevője • EQ (érzelmi intelligencia): érzelmek felismerése, kifejezése, kezelése, empátia • együttműködés • konfliktuskezelés • kommunikáció • tolerancia • önbizalom, önbecsülés • kreativitás, fantázia, képzelet • stresszkezelés, megküzdés (coping) Tanulhatóak, gyakorolhatóak, fejleszthetőek!

3. Önbizalom, önbecsülés • A többi forrása, alapja, „táptalaja” • Milyen ember (gyerek, felnőtt) jut eszünkbe, ha azt mondjuk önbizalomhiányos? • félénkségnek is vannak előnyei: Ezekből a gyermekekből gyakran kiváló elemző szakemberek, írók, művészek lesznek. Örökölhető-e az önbizalomhiány? • Azt állítani, hogy: „Ezt örököltem!”, nagy felelősség, mivel így már félig-meddig kizártuk magunkat a változás lehetőségéből.

4. Önbizalomhiány okai A családból fakadó önbizalomhiány okai • szülői tekintélyelvűség, DE túlságosan megengedő nevelés • túlságosan elfoglalt: tünete az önbizalomhiány  figyelem megszerzése • A fel nem dolgozott, elfojtott családi események (válás, haláleset, baleset, trauma, testvér születése, családi titkok, stb..) • nem a megtörténte, hanem a feldolgozása (szülőknél, gyerekeknél is)  nem jó megoldás a tabu, hazugság, titkolózás, pozitív érzelmek elvárása „A fiúk nem sírnak”

5. A gyermek társas kapcsolataiból, szocializációjából származó önbizalomhiány okai • új közösségbe kerülés ( bölcsőde, óvoda, iskola..) • Ha a szülő nehezen engedi el  gyermek is nehezen veszi az akadályokat • A társak, pedagógusok • 9-10 éves korig a felnőttek szerepe jóval meghatározóbb a gyermek életében, mint a társaké  pedagógus csodákat tehet ( támogató légkör)

6. Amire igazán szüksége van a gyermeknek, hogy önbizalma legyen • Támogató szeretet. • Megértés, elfogadás • A gyermeknek is lehet igaza • Korlátok, melyek nem érnek az égig, mégis rögzítik a legfontosabb elvárásokat • Korlátok ismerete a gyermek számára • Korlátok átlépésének a következményei és azok betartása • Biztonság

7. Az önbizalom növelése „házilag” a szülő által • A viselkedés minősítése -><- személye: „Milyen buta vagy!” helyett „Ez nem volt a legokosabb viselkedés ebben a helyzetben!”/”Butaságot csináltál!” • Pozitív dolgok hangsúlyozása -><- negatívumok: „Már megint elejtetted azt a labdát!” helyett „Most leesett, de előtte számoltam, ötször el tudtad kapni!” • Legyen tisztában a saját változásával a gyermek:„Azt vette észre a tanár, hogy az utóbbi két hétben egy kicsit jobban viselkedsz, már ő is látja rajtad azt, amit mi Apával!” • Hagyjuk a gyermeket a saját ütemében fejlődni • népmesék, igaz történetek beépítése a mindennapi életükbe • véleményének a meghallgatása, esetleg ötletének megfogadása • Olyan területek (közös) felkutatása, ahol ő valamiben jó, és érdekli, ha: „Nem vagyok jó!”, ezekre rámutatni • A számítógép, TV használat csökkentése

8. Hogyan tudunk segíteni a gyermeknek, ha.. Aggódós • Támogassuk • Hallgassuk meg félelmeit, tanácsadás nélkül ő probl.-ja sajátunkká válik • Az ő beleegyezésével beszéljük meg félelmeit azokkal, akik tudnak még segíteni (tanárok, barátok) • Gyengéd, de határozott ( non verbális – verbális) • Engedjük a saját tempójában • Állandóság  biztonság • Kerüljük a pánikhangulatot

9. Lusta, amikor erőfeszítésre lenne szükség • Határozottan és megkérdőjelezhetetlenül magyarázzuk el, amit meg kell csinálni • Legyünk megértőek ( „Tudom, hogy ez nem könnyű neked, de…”) • Csináljuk vele együtt (ne helyette!) • Bontsuk fel a nagyobb feladatot kisebb lépésekre • Minden eredményt díjazzunk  ösztönzi további lépésekre • Ne hasonlítgassuk mással: „ xy megcsinálta, te miért nem tudod?”) • Saját teljesítményével össze lehet hasonlítani: „ Régebben jobban csináltad.., örülnék/szeretném, ha…”

10. Hogyan tudunk segíteni a gyermeknek, ha.. Goromba, modortalan • Elmagyarázni a következményeket: megbűntetik, haragszunk rá • Legyünk büszkék rá, ha udvariasan viselkedik • Mit tehet helyette? • Tisztán, világosan mondjuk el, mit várunk tőle bizonyos helyzetekben amikor goromba • Ilyen helyzetek előtt emlékeztessük minderre

11. Agresszív, bántalmaz másokat • Miért bánt másokat • Győződjünk meg róla, hogy nem bántják • Milyen érzés neki(érzések tudatosítása) • Szerinte ez milyen hatással van másokra • Mik a következményei ( Eléri amit akar? Hasznos?, Megbűntetik?) • Mit csinálhat helyette ( kilép a helyzetből, elszámol tízig, szól egy felnőttnek..) • Ha jogosan dühös legyünk megértőek ( „Tudom, hogy csalódott vagy…”) • Szerinte hogyan tehetné jóvá, akár együtt találjunk ki valamit • Kérdezze meg, hogy ha ön változtatna a saját viselkedésében vmit, az segítene neki? ( túl szigorú, nem figyel oda rá eléggé, erőszakos vele, vmi miatt neheztel önre) • Hisztinek ne adja be a derekát  manipulálási módszer

12. Bűntetés, dicséret, jutalmazás • Bűntetésorientált társadalom -> pozitívumokat természetesnek vesszük, észre sem vesszük • Viselk.probl. -> apró erőfeszítés visszajelzése -> pozitív változás • 7-ből csak 6 nap fordul elő: „Büszke vagyok rád”, „Örülök, hogy..”, „Köszönöm, hogy..” • A gyerek képes erőfeszítéseket tenni akkor, ha van miért és kiért! • Lehet jutalmazni, amit vele együtt találnak ki, de ez nem helyettesíti azt, ha kimutatja örömét (érintés, szavak, tekintet)

13. Dícséret • Következetesen adagolni • Fölösleges egyfolytában a jellemét („Milyen jó fiú vagy”)  feszültté, frusztrálttá • Szabály! erőfeszítéseire, teljesítményére vonatkozzon • Legyen reális  meseszép kép  érzi, hogy nem ilyen -> rosszalkodás  meg akar ennek felelni -> megfelelési kényszer • Hatékony dicséret: „Köszönöm, hogy lemostad az autót, olyan mintha új lenne!” ( Valószínűleg levont következtetés: „Jó munkát végeztem, értékelik azt”) Hatástalan dicséret: „ Te egy angyal vagy” • Hatékony: „Nagyszerű a könyvespolc, amit készítettél”  „ Micsoda ezermester vagy” • Hatékony: „A dolgozatodból új ötleteket merítettem”  „Ötödik osztályos létedre nagyon jól írsz”

14. Bírálat, építő vagy káros? • Építő: megmutatja, hogyan kell megoldani, vagy jóvá tenni az elrontott dolgot, anélkül, hogy negatív megjegyzést tennénk, a gyerek személyiségére:

15. Kreativitás, képzelet, fantázia • A képzelet fontos szerepe: Az alkotásban, a problémamegoldásban, a megértésben, alkalmazkodásban, új ismeretek szerzésében -> elősegíti a tanulást • Nevelés -> képzelőerő fejl.: nyitottság, rugalmasság, tapasztalati tanulás, hobbik, játékosság • Gátló tényezők: merevség, megszokotthoz való ragaszkodás, sztereotípiák 2 alapformája: • 1. reproduktív: tanult, látott, hallott infókat visszamondja • 2. Produktív, alkotó, teremtő: vmi újat,eredetit teremteni  önállóság erősítése

17. Miért fontos a kreativitás fejlesztése? • Fantázia korlátozása  jobb agyfélteki munka hanyagolása  bal agyfélteki túlsúly  egyensúly megbillenése  tanulási zavarok, EQ fejletlensége Érdekességek • Képzeleti munka: uazok az agyi területek mint tényleges észleléskor, cselekvés • gyerekek/felnőttek jobban emlékeznek vmire akkor, ha uolyan hangulatban vannak, mint az anyag megtanulásakor • Emlékképek tárolódása: 3 dimenziós felvételek  fantázia segítségével kialakuló belső kép a már meglévőket „megnyitja” ezáltal módosíthatja annak energiatöltését

18. Képzelet = Erő • Kreatív, újrateremtő erő • Nevelés alakítja a képzelet irányát: kreatív/destruktív • Növeli az önértékesség érzetét, terveket sző a valóság, jövő alakítására,  alk.-t segítő erő. • Jövőre irányul hitet, reményt nyújt „ Most még nem…, de…” – jövőre, fejlődésre orientált bíztatás • Erősíti a lelki immunrendszert azáltal hogy a reményképességet, énhatékonyság –érzést, lelki edzettséget mozgósítja, mert állandó mozgásban van, dinamikus, teremtő.. • Szervező ereje a megküzdési stratégiáknak, probl. megoldásnak

19. Hogyan tanulnak szívesen kisebbek és nagyobbak • Szabadság-könnyebbség • Alkotás, merevség miattunk • Tapasztalatokból -><- elméleti fejtegetésekből • Minden gyermek más (tanulás, megértés, reagálás, tünetek) • Irányított tanulás -> elveszíthetik belső ritmusukat  átmeneti aktivitások (játékok, mozgás) • Lehetőség képességeiket gyakorolhassák  nagyobb önértékelés, mint a reprodukálás • Nyitottabbak, mint a felnőttek a szimbólumok, metaforák, fantázia világára

20. Stresszkezelés, megküzdés (coping) • A stresszhelyzet megoldására tett próbálkozás a megküzdés (a coping). • Alapvető a fejlődéshez, ha képes megbírkózni • Nap, mint nap, DE, mi okoz stresszt  szubjektív megítélés is: Mit jelent ez nekem? Mekkorának értékelem a veszélyt? Mit tehetek? Van-e megoldás? • Stresszhormonok -> immunrendszer gátolása • Megbetegítő stresszorok: passzivitás, pesszimizmus, szomorúság, reménytelenség megoldatlan lelki állapotok, tartósan hordozott negatív érzelmek (harag, gyűlölet..)  test – közérzet

21. Hogyan segíthetünk magunknak és gyermekeinknek a megküzdésben? Iskolai stressz • Óvoda –iskola; alsó-felső átmenet • Kutatások: napi frusztráció -> krónikus stressz minden korosztálynál • Stresszorok: társas konfliktusok, állandó kritika, túlterhelés, kudarcok, elégtelennek értékelt képességek  következmények: lemarad, kimarad, akadályozza készségek, ismeretek megszerzésében, egészség • Balagyfélteki túlsúly -> IR műk. kiegyensúlyozatlan • Jobb agyféltek -> testi foly. „társalog”, akaratlan műk. vezérlése -> reakcióink

22. Ki vagyunk szolgáltatva jó vagy rossz közérzetnek? Tévedés! Közérzet, hangulat függ.-len a tudatos befolyástól DE van hozzá út: jobb agyfélteke Napindító belső konc. (5 perc): ébredés -> agy alvás-ébrenlét -> jobb agyféltek fogékonysága -> „üzenetek” bevésődése -> becsukott szem -> belső figyelem -> testünk lazítása+pozitív gondolatsor -> nyújtózkodás, mélylevegő, test átmozgatása Rendszeres alk. -> beprogramozódik Szorongásoldás azonnali eszközei: malomkörzés, láblengetés, lendületes, ritmikus mozgás (tánc, aerobik,..), úszás…

23. Egy élet a kezedben (Dorothy Law Holtz) „Ha a gyerekek kritizálva élnek, Megtanulják milyen megbélyegezettnek lenni. Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, Megtanulnak veszekedni. Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, Megtanulnak szégyenlősnek lenni. Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, Megtanulnak bűnösnek lenni. Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bizalommal lenni, Ha a gyerekek megdícsérve élnek, Megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltóságban élnek, Megtanulják az igazságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hinni. Ha a gyerekek hitelesen élnek, Megtanulják mit jelent szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és bátorságban élnek, Megtanulják megkeresni a szeretetet a világban. Hogyan élnek a te gyerekeid?”