Villamosenergia-ipari Munkavédelmi Képviselők Fóruma Pécs 2010. november 10.

1. Villamosenergia-ipari Munkavédelmi Képviselők Fóruma Pécs 2010. november 10. Wágner Béla OMMF Dél-dunántúli Munkavédelmin Felügyelősége

2. Munkavédelmi jogszabályok változásai 2010. A teljesség igénye nélkül csak érintőlegesen szeretnék foglalkozni ezzel a témakörrel tekintettel arra, hogy a változások egyszerűen nyomon követhetők elsődlegesen az OMMF honlapján a www.ommf.gov.hu a hatályos anyagokat pedig a www.magyaroszag.hu honlapon találják meg Egy-két jogszabályváltozást mindenképem nevesíteni szeretnék. Ezek közül a legfontosabbnak tekintem az 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet legutóbbi módosítását, ami az 5/2010. (III.09.) SzCsM rendelettel (továbbiakban: rendelet) történt meg. (ezzel kapcsolatban felreppent egy folyosói hír, miszerint nem lép hatályba teljes körűen 2011. 01. 01-től)

3. Az OMMF Dél-dunántúli Munkavédelmi Felügyelőségének elmúlt és ez évi ellenőrzési tapasztalatai, összehasonlításuk. Bevezetésként az általánosítható megállapításainkat szeretném megismertetni Önökkel. Az elmúlt közel két évben összességében nem alakult ki kedvezőbb kép a munkáltatók munkavédelmi tevékenységéről. -A munkáltatók számottevő része csak látszólag tett eleget kötelezettségeinek.

4. - A munkavédelmi tevékenységet ellátó vállalkozások szakmai színvonalára vonatkozóan továbbra is azt mondhatom, hogy változó, de gyakran kifogásolható a munkájuk. - A szakszerűtlen munkavégzést, a szakmai ismeret hiányát az olyan felügyelői intézkedések támasztják alá és igazolják, amelyek a munkavédelmi üzembe helyezésekre, az egyéni védőeszközök juttatási rendjének hiányos elkészítésére, a kockázatértékelések felületes kidolgozására, a munkabalesetek hozzá nem értésre utaló kivizsgálására irányulnak. - Jellemzően túlvállalják magukat, így a tevékenységük csak formai, látszatmegoldásokkal a legalapvetőbb feladatokat végzik el, ami a megrendelőt megnyugtatja, de szakmailag nem elégséges. - Az előzőekből következően amunkahelyeket, munkaterületeket ritkán vagy egyáltalán nem látogatták.

5. - Egyéni és társas vállalkozásként működő szolgáltatók olyan munkáltatóknak is szolgáltatnak, ahol a foglalkoztatott létszám már felsőfokú végzettséget követelne meg,de a tényleges tevékenységet csak középfokú végzettségű munkatárs látta el, bizonytalan időtartamban nyújtott szolgáltatással. - A munkáltatók a foglalkozás-egészségügyi feladatokat ellátó szolgáltató szervezetektől foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nem teljes körűen kapták meg. Ennek elsődleges oka az, hogy a munkáltatók nem ismerik a jogszabályban előírtakat, az alapszolgáltatásra vonatkozóan, így az előzetes- és időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatokon túlmenően csak részben teljesültek a kockázatértékeléssel, az egyéni védőeszköz juttatással, a sérülékeny csoportok munkaköri foglalkoztatási tilalmának elkészítésében való részvétel, és az egészségkárosító hatások helyszíni szemlézésével kapcsolatos szolgáltatások.

6. Előrelépésként tapasztaltuk a munkáltatóknál, hogy - vállalkozások szinte mindegyike rendelkezik már kockázatértékeléssel – tartalmukról most nem szólnék – és az alapvető munkavédelmi dokumentumokkal, ezek elkészítésében részben már közreműködött a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató is; - növekedett azon munkáltatók száma, akik a foglalkozás-egészségügyi orvos rendszeres látogatásáról számoltak be, amelyeknek célja egyértelműen munkaegészségügyi indíttatású volt;

7. Visszalépésként érzékeltük, hogy a - vállalkozások jellemzően a munkavédelmi kiadásaik csökkentésével, illetve a beruházások visszafogásával, halasztásával látják megoldhatónak az anyagi biztonságukat; - munkavédelmi szolgáltatói szerződést mondják fel, vagy nem fizetik ki a szolgáltatás díját; - az ellenőrzés időpontjában átadni nem tudott alkalmassági vizsgálatokat igazoló dokumentumokat pár nappal később, de az ellenőrzést egy-két nappal megelőző dátummal datált igazolást mégis át tudták adni; - munkáltatók az ellenőrzéshez bekért dokumentumokat nem juttatták el a felügyelőségre még többszöri kikényszerítő intézkedés meghozatala ellenére sem;(jelenleg is több munkáltatót ismétlődően eljárási bírsággal – milliós tételek – sújtunk, de mégsem együttműködő)

8. Egyre többször találkozunk azzal, hogy az újonnan beszerzett munkaeszközt, olyan személyek kezelik, akik nem rendelkeznek az adott típus, kezelésére jogosító vizsgával; Itt szeretném megemlíteni, hogy átmenetileg elfogadjuk kezelői jogosultság igazolására a következőkben nevesített okiratokat, ha azok egyidejűlegbe tudják mutatni • a bizonyítványt a szakképesítés megszerzésének igazolásáról /emelőgép-, targoncakezelő/ (keményfedeles), • a gyakorlati vizsga letételéről szóló tanúsítványt (a vizsgáztató intézmény által kiállítva), • munkaköri orvosi alkalmasságot igazoló dokumentumot.

9. Változatlanul jellemző munkavédelmi probléma - általánosíthatóan elmondható és minden érintett ágazatra vonatkoztatható, hogy a kollektív védelmet vagy az egyéni védőeszközöket nem minden esetben biztosítják; - ágazattól és gazdálkodási formától függetlenül a kockázatértékelések minősége, tartama nem javult; - nem időben készítik, készíttetik el a munkáltatók a kockázatértékelést; - továbbra sem minden esetben történtek meg a veszélyes munkaeszközök üzembehelyezése; - elsősegélynyújtók kiképzésének, kijelölésének a hiánya, az elsősegélyhelyek kialakításának, felszerelésének, jelölésének elmulasztása; - a munkahelyi kóroki tényezőkkel (zaj, por, rákkeltő anyag) kapcsolatos munkahigiénés vizsgálatokat (méréseket) nem végezték, illetve végeztették el;

10. Balesetvizsgálati tevékenység - A munkáltatók elmúlt évi balesetvizsgálati tevékenysége nem javult. - A hasonló balesetek megelőzésére hozott munkáltatói intézkedésektovábbra sem olyan irányultságúak, hogy megelőző hatásúakként legyenek értékelhetőek. Az alább diagramm szemlélteti a meghozott intézkedések irányultságát:

11. Balesetvizsgálati tevékenység

12. - Sajnálatos módon folytatódott az a törekvés, miszerint a sérülésekkel járó munkabaleseteknél igyekeznek mindent elkövetni, annak érdekében, hogy amunkáltatói mulasztás megállapítására ne kerülhessen sor, vélhetően abból a meggondolásból kiindulva, hogy a jelenlegi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár ne élhessen a visszakövetelés jogintézményével. - A baleset kivizsgálások minősége és dokumentálása lényegében nem változott, nem törekednek az okok feltárására, továbbra is csak egy-két mondatos a baleset leírása, számos olyan körülményt figyelmen kívül hagynak, amelyeknek döntő befolyások, szerepük van a baleset bekövetkezésében. Jellemző, hogy a kivizsgálások gyakran csak a munkavállalók által elkövetett hibákra, mulasztásokra koncentrált. Nem hoznak hatékony megelőző intézkedéseket a hasonló balesetek megelőzésére. - Az előzőek alátámasztására bizonyíték, hogy az elmúlt év során 103 esetben történt intézkedés a baleset megfelelő kivizsgálására, ez több mint egyharmados növekedést mutat az előző évhez képest. -A módosító baleseti jegyzőkönyvek megküldésében a fegyelem nem javult

13. - Továbbra is sajnálattal tapasztaljunk, hogy nem következett be pozitívnak mondható változás a munkavédelmi képviselők baleset vizsgálati tevékenységében, amit arra alapozva merek kijelenteni, hogy a beküldött jegyzőkönyvekben továbbra sem jelennek meg a képviselői észrevételek. Ez történik annak ellenére, hogy a munkáltatók mintegy felénél választottak már munkavédelmi képviselőt. - Szerepük jellemzően csak abban ölt testet, hogy az elkészített munkabaleseti jegyzőkönyveket aláírják érdemi észrevételt nem tesznek, véleményüket nem fejtik ki, tevékenységük formális.

14. A munkavédelmi képviselők balesetvizsgálattal kapcsolatos közreműködésük:

15. Foglalkozási megbetegedések vizsgálata - A kémiai kóroki tényezőknél még mindig a szilikózissal történő bejelentettek száma vezet 125esetünk volt. - 3 esetben azbesztszál belégzése okozott megbetegedést - Tengízben szállítást végzett munkavállaló egyéb vegyi anyagok okozta toxikus májkárosodással került bejelentésre, a májkárosodást alkoholizmus okozta. - Volt bőrgyári dolgozót aromás aminok okozta szemidegsorvadással jelentettek be.

16. A fizikai kóroki tényezők esetében a munkahelyi zaj továbbra is korábbi évekre vezethető vissza, csak nem kerültek eddig bejelentésre. - mezőgazdasági Zrt-nél 3 fő; - egy cipőgyári dolgozó; - ionizáló sugárzás okozta megbetegedés csak az uránbányászoknál jelentkezik; - 5 db helyileg ható vibrációs eset bejelentése volt vájár munkakörű

17. A biológiai kóroki tényezők. - A két bejelentett Lyme kóros eset erdős, bozótos területen végzett tevékenység során alakult ki. - Másik két eset során kórházidolgozók megbetegedését jelentették - orvost hepatitis B-vel, és egy ápolónőt MRSA fertőzéssel.

18. Bejelentett és kivizsgált foglalkozási megbetegedésesesetek alakulása – ágazatok szerint

19. Bejelentett és kivizsgált foglalkozási megbetegedésgyanús esetek alakulása – kóroki tényezők szerint

20. Bejelentett és kivizsgált fokozott expozíciós esetek száma ágazati megoszlásban

21. Bejelentett és kivizsgált fokozott expozíciós esetek száma kóroki tényezők szerint

22. Rákkeltő anyaggal végzett tevékenység bejelentése2009 évben:

23. A munkáltató munkavédelmi szemlélete, viszonyulása a hatósági fellépéshez - Egyre gyakoribb az ellenszenves az ellenséges fellépés a hatósági ellenőrzések során, amely mögött gazdasági és szociális motivációkat vélünk felfedezni. - Növekedett azon munkáltatók számaránya, akik nemvoltak hajlandóak együttműködni. - Mind gyakrabban fordult elő, hogy nem veszik át a kiküldött hivatalos iratokat. - Történt szóbeli sértegetés, de már a tettlegességig is elmennek egyesek.

24. - Az ellenséges viselkedésében az utóbbi időben amunkavállalók is egyre inkább a munkáltatók partnereikké váltak. Közös ellenségként tekintenek a hatóságra illetve az azt megszemélyesítő felügyelőkre. - Előfordult, hogy a munkavállalók az ellenőrzés megkezdésekor, vagy már a számukra „gyanús személy” megjelenésekor elhagyták a helyszínt. - Kirívó esetnek mondható, amikor egy bejelentés kapcsán a munkaügyi felügyelőséggel közösen tartott ellenőrzés során a munkáltató megpróbálta akadályozni az ellenőrzést. Ennek során a munkaügyi felügyelő kolléganő könnyebb sérülést szenvedett.

25. Panaszügyek, közérdekű bejelentések A területi felügyelőségünkre 130 közérdekű bejelentés és 32 panasz érkezett, amely az előző évhez képest 26%-os, illetőleg 16%-os csökkenést mutat. Durvult a helyzet ebben az évben. Ma már nem csak a munkáltatót jelentik be a volt munkavállalóik, hanem a felügyelőket, a felügyelőségeket is feljelentik minden ok nélkül a lehetséges összes fórumok előtt.

26. Panaszügyek, közérdekű bejelentésekjellemző adatai

27. A bejelentések tárgykörei: Balesetek / Foglalkozási betegségek 3 Egyéni védőeszközök 59 Munkahely kialakítása, munkavégzés körülményei, általános higiénés kérdések, munkaszervezés63 Munkaeszközök24 Személyi feltételek 13 FESZ és/vagy munkaköri alkalmassági vizsgálattal kapcsolatos problémák 9 Egyéb munkavédelmi jogsértés 16

28. Panasz-bejelentés tárgykörei Balesetek / Foglalkozási betegségek 16 Egyéni védőeszközök 6 Munkahely kialakítása, munkavégzés körülményei, általános higiénés kérdések, munkaszervezés 10 Személyi feltételek 4 FESZ és/vagy munkaköri alkalmassági vizsgálattal kapcsolatos problémák 2 Egyéb munkavédelmi jogsértés 3

29. Közérdekű bejelentések tárgykörei:

30. Panaszbejelentések tárgykörei:

31. A panaszügyek, közérdekű bejelentések irányultsága és megalapozottsága. - A panaszok és bejelentések mintegy 86 %-a részben, vagy teljes égészében megalapozott volt. - Legtöbbször a névtelen bejelentések voltak megalapozatlanok. - Gyakori volt a hiányos, nehezen értelmezhető, a más hatóság hatáskörébe tartozópanaszbejelentés, melyek sok esetben másodkézből kapott információkra épültek. - A bejelentések nem feltétlenül a munkavédelmi helyzet pozitív megváltoztatásra irányuló szándékkal történtek, hanem a munkáltató működésével általában elégedetlen munkavállalók próbáltak meg az általuk legmegfelelőbbnek tartott hatóságnál eljárást kezdeményezni a munkáltató tevékenységével szemben.

32. A munkavédelmi képviselők működésével kapcsolatos tapasztalatok - A munkavédelmi képviselők tevékenységének megítélésében sem pozitív, sem negatív irányú változást nem tapasztaltunk az elmúlt évben. - Az 50 fő alatti munkáltatók esetében szinte sehol sem választottak munkavédelmi képviselőt. A munkavállalók – féltve munkahelyüket – azt hihették, hogy ezzel akarva-akaratlanul ellentétbe, konfliktusba kerülhetnek a munkáltatójukkal és ez az előmenetelükben hátrányt jelenthet, vagy egy munkaerő-leépítésnél az elsők közé sorolódhatnak, akiknek felmondanak. - Kedvezőtlen tapasztalat, hogy a megválasztott képviselők tevékenysége sok esetben formális, általában kimerült a munkabaleseti jegyzőkönyvek aláírásában. A munkabalesetek tényleges kivizsgálásában – néhány munkáltató kivételével – nem vettek részt.

33. - Kedvezőviszont a munkáltatók azon törekvése, hogy ahol választás történt, ott jellemzően gondoskodtak a képviselők továbbképzéséről. - Konkrét információnk nincs arra vonatkozóan, hogy a képviselők működését akadályozták volna, ilyen irányú bejelentés nem érkezett felügyelőségünkre.

34. Befejezés képen a tevékenységünk elmúlt évi számadatait ismertetném röviden

35. Köszönöm megtisztelő figyelmüket

36. Ha még kapok időt és van egy kis türelmük, akkor szeretnék bemutatni egy-két képet, amelyek a munkahelyi biztonságot hivatottak szemléltetni egy kicsit „eltérően” az elvárt követelményektől

37. Munkahelyi biztonság az utóbbi évek tapasztalatai alapján.

38. A biztonság mindennél fontosabb!

40. Ha rövid a karod, told meg …

42. Bátorság próba?

44. A fák az égig érnek,de megoldjuk, ha van egy autónk!

46. A környezetbarát állványzat.

48. Anyagmozgatás.A zöld energia forrás.

50. Fussunk, fussunk …