Miért kataszterezzük ipari objektumainkat?

1. Miért kataszterezzük ipari objektumainkat? Tamás László Phd hallgató Eötvös Loránd Tudományegyetem Földtudományi doktori iskola

2. Bevezető • Az ipar– erőteljes társadalmi és gazdasági koncentráció - érzékeny környezet • Települések • Egészség • Környezet • Táj • Az ipar környezeti hatásai fokozottan jelentkeznek– komplex vizsgálatok szükségesek , például: 1. Környezeti összefüggésekben: természettudományos megközelítés, földrajzi modellezés 2. Hatóságok feladatai – Hatásvizsgálati megközelítés 3. Környezeti kockázatok feltárása, megelőzése, katasztrófavédelem számára is fontos.

3. Ipari objektumok hatásai Közvetlen tájformáló iparágak: nyersanyag kitermelés ágazatai energiatermelés ágazatai ércfeldolgozás - kohászat kerámia és üvegipar hulladék és szennyvízkezelés ipari rendszerű állattartás IPARI FOLYAMATOK kitermelés, deponálás, szállítás, feldolgozás, szennyezés, lerakás ÁTFORMÁLT KÖRNYEZET tájelemek kivétele, áthelyezése – arány változtatás, talaj, kőzetréteg, növényzet, víz új tájelemek beépítése – építmények, negatív- pozitív morfológiai elemek lejtőviszonyok megváltoztatása vízháztartás átalakítása növényzet visszaszorítása • Humán hatások • Zaj, • Levegő, • Talaj, • Víz, szennyezések • Kockázatok, katasztrófák veszélye!

4. ÚJ FELADAT • Az ipari problémák hosszú évtizedekig halmozódhatnak, megoldásuk a mai napig nem megoldott. • Ezeket a konfliktusokat fel kell tárni, kezelési terveket készíteni. • Környezeti konfliktusok • Humán konfliktusok • Iparbiztonsági problémák • Egységesen kell kezelni, és viszonyítani a problémákat.

5. Ipari objektum típusok megalkotása

6. Ipari objektumok, példák

7. Kataszterezések • Felmérések tárgya az ipari, illetve iparhoz köthető objektumok. • Pl. ipari kiszolgáló létesítmények • Integrálható legyen a meglévő rendszerekbe. • Összetett feladat, mert az ipari hatásokkal több állami szerv is foglalkozik, így az adatbázisok is széttagoltak. (BM, VM) • Internetes adatbázisok • Zárt adatbázisok • Terepi felmérések • Folyamatos bővíthetőség

8. Felhasználható nyílt adatforrások

9. A megközelítés módszerei, példák • A módszerek egymásra épültek, fokozatosan fejleszthetők, bővíthetők, folyamatban levő kutatások (rész) eredményeit türközik. • Adatgyűjtés, adatbázis-építés: elsősorban térinformatika, másodsorban ipari adatbázis. • Az ipari objektumok terheléseinek nagyságrendi meghatározása: mátrixokkal, előírások határértékeivel. Hatásterületek. • A vizsgált terület földrajzi adottságainak felmérése, természetközeli területeinek adatbázisa. Védőterületek. Kettő szembeállítása a környezeti konfliktusok területei.

10. Bányatelkek - És 1000 méteres sugarú környezetük 1000 méteren belül sok negatív hatás érvényesülhet, környezeti, és egészségügyi szempontból is. A legtöbb rendelet előír egy bizonyos védőzónát is.

11. Magyarország Natura 2000-es területei Védett területek, amelyek EU-s szinten fontosak. Speciális természetvédelmi értékek találhatók itt.

12. A kettő egybevetése Van átfedés a két kategória között, pedig nem biztos hogy optimális… Potenciális környezeti konfliktusok területei.

13. Lakott területek és az alábányászott területek kapcsolata. Itt már humán konfliktusok is keletkezhetnek. Ám ennél részletesebb és átfogóbb vizsgálat szükséges. Más vizsgálatok…

14. Várható eredmények • A földtudományok alkalmazása a katasztrófák elkerülése végett nagyon fontos! • Egy olyan adatbázis hozható létre, amelyben minden ipari objektum, tájelem, környezeti seb megtalálható. • A döntéshozók számára látható lenne ezek típusa, formája, pontos földrajzi elhelyezkedése, méretei, stb. • Az információ kincs, hatalom. • Földrajzi környezetben geológiai, geomorfológiai modellek. • Várható konfliktusok feltárása, osztályozása. • A további hasznosíthatóságról: • Településfejlesztésben tervezési kérdés. • Környezeti hatásvizsgálatok számára új módszertani lehetőség • Környezetvédelemben a konfliktusok azonosításához ad új lehetőséget • Tájvédelemben a tájrehabilitációs területeket segíthet meghatározni.

15. Összegzés • Az ipar keltette problémákat nem az eddig megszokott kereteken belül érdemes vizsgálni, hanem országos, regionális, földrajzi szempontok szerint. • Országos adatbázist érdemes létrehozni. • Egységesen lehet kezelni az ipar keltette problémákat. • Gyors beavatkozás, hatékony és szakszerű megoldások. • Válsághelyzetek elkerülése érdekében előzetes vizsgálatok. • Több szakterület is tudna profitálni egy komplex ipari adatbázisból. • Szakmai együttműködés kell hozzá.