650 likes | 937 Views
Rogier van der Weyden (1399/1400–1464). (Levétel a keresztről) (Hét szentség oltára). Rogier van der Weyden (eredetileg: Rogier de la Pasture , 1399/1400–1464) németalföldi festő, Jan van Eyck mellett
E N D
Rogier van der Weyden(1399/1400–1464) (Levétel a keresztről) (Hét szentség oltára)
Rogier van der Weyden (eredetileg: Rogier de la Pasture, 1399/1400–1464) németalföldi festő, Jan van Eyck mellett a késő gótika és a kora reneszánsz átmenetének jelentős mestere. Műveinek témájában, komponálásában erősen érződik a középkori jelleg, a legkisebb részletek reális megjelenítése, határozott karakterábrázolása, képeinek mozgalmassága azonban már túlmutat ezen. Jelentősek szárnyas oltárai (pl. Levétel a keresztről), valamint portréi. Élete A belgiumi Tournaiban született, mint Rogier de la Pasture. Apja Henri de la Pasture, aki késgyárosként dolgozott Turnaiban, anyja Agnes de Watrélos. RogierRobert Campin festőműhelyében volt tanonc hat évig. 1426-ban feleségül vette Elisabethet, egy Jan Goffaert nevű brüsszeli cipőkészítő lányát. Négy gyerekük született. 1450-ben Romában járt, mint zarándok. 1464 június 18-án halt meg Brüsszelben.
Vallási képeket festett, híresek oltárképei és szárnyas oltárai. Ábrázolási eszközeiben nem haladta meg a Van Eyck-testvérek művészetét, de mégis nagyon jelentős, amiben eltér, ez pedig a lélekábrázolás, az érzelmek kifejezése, s ezzel nagy hatást gyakorolt az őt követő németalföldi festészetre, sőt a ferrarai festők is követték, ilyen módon exportálta a lelki kifejezés eszközeit Itália földjére is. Őt magát az olasz festészet nem érintette meg.Rogier van der Weyden a kései gótika mozgalmasabb stílusát képviseli. Kevésbé nagyvonalú, térszemlélete nem annyira szemléletes, mint a Van Eyck-testvéreké, de mozgalmasabb, dekoratívabb, szenvedélyesebb. Realizmusa, a formák éles, gótikus törése, a szenvedé- lyek kifejező ereje leginkább Krisztus levétele a keresztről /közismertebb címén Keresztlevétel c. alkotásán figyelhető meg.
Ne örülj oly nagyon, Rogier, a dicsőségnek, Hogy amit festettél, ellenáll az időnek; Van sok szép látomány, méltán érdemli mind, Ész-korszakunkban is, hogy üljön a festőnek, s ki valóban eszes, mindent értőn tekint. Ily nagy a festészet: a veszélyre legyint, Nem fél a brüsszeli törvényszéktől, ítélhet, Jóra törekedőt sohase félemít. Mért bolygatott ilyen emberi eszme téged, Hogy nyomorultakra testáld a keresményed, Nagy gazdagságodat, mit hozott ecseted, Megosszák éhezők, vigasztalan szegények? A földön itt hagyád dús örökségüket, Amelynek végzete múlás, más nem lehet; Ám szép festményeid, rád emlékeztetően, Ön-fényükben lakók, ragyognak az időben. Karel van Mander idézi -Dominicus Lampsonius versét, melyet Weöres Sándor fordított magyarra. Önarckép / Rogier van der Weyden/
Madonna a gyermekkel Mária Magdolna
Madonna vörösben (Museo del Prado, Madrid, Spain)
A szűz és a gyermek /1470-75, St. Luis Art Muzeum ,USA/ Madonna és a gyermek/1460/
Master of Fleemalle, Rogier van der Weyden? Robert de Masmines portréja Olvasó férfi /St. Ivo 1437/ Nikolas Rolin
Rolin kancellár /Utolsó ítélet poliptrihonról/ Magdolna /Braque családi triptichon/
Portugál Izabella Női portré
Kolumba oltár/1455, Angyali üdvözlet, Királyok imádása, Krisztus bemutatása a templomban/
restaurálás után /200x97 és 119x63 cm/ Antwerpen Royal Museum of Fine Arts/
Mária oltár Krisztus születése, Krisztus siratása, feltámadásának öröme
Keresztrefeszítés oltára / Magdolna a kenettel, Keresztrefeszítés a donátorokkal, Veronika
A Kereszlevétel című festmény vázlata? Azonosságok, eltérések
Levétel a keresztről részletei Mária Salome, János és Jakab anyja
Mária Magdolna Mária Kleofás, Jakab és József anyja Levétel a keresztről c, festmény részletei
Jakab és József anyja János evangélista és testvére, Jakab anyja Levétel a keresztről részletei
Részlet Nikodemus, Mária Magdolna, Servant , Arimathiai József /hitvallóvá lett zsidó főtanács tag/
Részlet Nikodemus, Mária Magdolna, Servant /cseléd/
Jézus anyja, János, Mária Kleofás /Jakab és József anyja/ Mária Salome /János és Jakab anyja/ Mária Magdolna ruhája, öve
A fekvő téglalap formából kiemelkedő rész az angyallal, kereszttel
A sarkok díszítményei Van der Weyden fő műve, a leuveni lövészek megrendelésére készült 1438-ban, később Habsburg Mária királyné tulajdonában volt, majd V. Károly császárhoz került. Ma Madridban a Prado-ban örzik.
Idézzük fel ismét a teljes művet
Kálvária /El Escorial/ A finom kékesszürke színű köpeny gondosan elren- dezett redőkben omlik le számtalan szögletbe. Töredezett vonalai drámai kifejezőerőt kölcsönöznek a kereszt alatt álló alakoknak.
The last Judgment. Utolsó ítélet /Rolin kancellár a donátor/
...és még egy Pieta. Elárulok Nektek egy "nagy" titkot, miért kivételezek Rogier van der Weydennel, hogy három képét is beválogattam. Tudjátok miért áll hozzám közelebb, mint a többi, hasonló stílusban festő középkori mester? Mert csitrikoromban nagyon tetszett nekem az állandó modellje, aki szinte minden képén szerepel. (Itt Jézust tartja, az első két képen meg piros ruhában van-:)) És persze erről a jóképű pasiról felismerem, és azonosítani tudom a képeit-:) http://www.amilapunk.hu/eozin/vankepem/biblia/pieta.html
A középső tábla felső része a donátor címerével, aki Jean Chevrot a burgundi udvar befolyásos embere, majd Tournai püspöke volt. Egy gótikus katedrális középhajójában emelkedik a keresztfa. …..
…és jelen vannak az esemény szereplői. Mária és az őt tartó János, Mária Magdolna zokog az előtérben a két másik Máriával
Hátul, a szentélyrekesztő előtti oltáron a pap felmutatja az ostyát, míg a templomban járnak kelnek a hívek. Az ábrázolás az oltári szentség allegóriája.
Az oldalszárny eseményei: az utolsó kenet, a házasságkötés, az egyházi rend /a papi eskü/ szentségei. Fölöttük az angyalok színe: szimbóluma a szentségeknek.