Környezeti Kárelhárítás Építő B.Sc. - BMEEOVKASH2

1. Környezeti Kárelhárítás Építő B.Sc. - BMEEOVKASH2 6. Előadás: Monitoring Előadó: Jolánkai Zsolt

2. Monitoring a kármentesítési eljárás különböző fázisaiban, jogszabályban rögzített elemek Monitoring a különböző környezeti elemek esetén Monitoring vizsgálat eszközei Monitoring tér- és időbeli kiosztása A természetes koncentrációcsökkenés monitoringja A monitoring eredményeinek bemutatása és értékelése Adatok kezelése Tartalom

3. „A kármentesítési monitoring magában foglalja annak a) tervezését; b) megvalósítását; c) működtetését; d) felülvizsgálatát; e) megszüntetését.” „A monitoringot elrendelő határozat tartalmazza: a) a vizsgált környezeti elemek meghatározott paramétereinek észlelését, mérését, megfigyelését; b) az észlelési, mérési, megfigyelési adatok gyűjtését, feldolgozását, nyilvántartását, rendszeres értékelését; c) a monitorozást elrendelő felügyelőségi határozat szerinti tartalmú és gyakoriságú adatszolgáltatást; d) értékelő tanulmány készítését, határozatban megadott gyakorisággal; e) a monitorozás módosítására vonatkozó felülvizsgálati terv készítését; f) a monitoring, illetve annak részét képező létesítmények felszámolására, megszüntetésére vonatkozó terv készítését.” Jogszabályban rögzített elemek

4. „A kármentesítési monitoringot a) a (D) kármentesítés célállapot határértékének elérését követően legalább 4 évig, b) a tartós környezetkárosodás teljes időtartama alatt folytatni kell” A kármentesítési monitoring jelentés, illetve záródokumentációtartalma 1. Alapadatok 2. Előzmények 3. A kármentesítés korábbi szakaszaiban kialakított kármentesítési monitoring bemutatása (amennyiben készült) 4. A monitoring esetleges hiányosságainak bemutatása, rövid indokolással (csak jelentés esetében). 5. A 4. pont szerinti hiányosságok pótlására vonatkozó tervek a 9. számú melléklet 7. pontja szerinti részletezéssel (csak jelentés esetében). 6. A monitoring eredményeinek részletes bemutatása 7. Egyebek 8. A 21. § (10) bekezdés alapján a külön jogszabály szerinti adatlapok Jogszabályban rögzített elemek

5. Monitoring célja: Ellenőrzés! A szennyezés okozta károsodás mértékét A mentesítési tevékenység eredményességét Szennyezés megszűnését Utóellenőrzés Mit kell vizsgálni? Egyes környezeti elemek paramétereit, szennyezőanyag komponenseket kell mérni. Általában koncentrációmérést jelent. Ennek térbeli eloszlását és időbeli változását vizsgáljuk. Mit foglal magába? Mérés, megfigyelés, adatgyűjtés, feldolgozás, nyilvántartás, értékelés, (módosítás) Mitől függ, hogy kell-e monitoring? Környezeti kockázattól függ. (RR-t megkérdezni) Monitoring rendszer vízjogi engedély köteles! Általános elvek

6. A beavatkozás általában kisebb nagyobb megszakítással követi a feltárást. 1. Tényfeltárást megelőzően Különösen akkor érdekes, ha már van a területen megfigyelésre alkalmas kút. 2. Tényfeltárás alatt Feltáró fúrások állandósításával kialakíthatjuk az első pontokat. 3. Tényfeltárás és műszaki beavatkozás között Ebben az időszakban ellenőrizhető például a környezeti kockázat mértéke 4. A műszaki beavatkozás alatt Hatékonyság ellenőrzése 5. A beavatkozást követően A beavatkozást követően 4 évig szükséges üzemeltetni a monitoring rendszert. Ha a szennyeződés megszűnik, a rendszer megszüntetésre kerül. Monitoring fázisai

7. Az engedélyezésről: Vízjogi engedély megszerzéséhez szükséges dokumentációt külön jogszabály (18/1996(VI.13.) KHVM rendelet) tartalmazza. Vízjogi engedélyezés során a megfigyelőkutak nyilvántartásba kerülnek. Környezeti elemek szerint Talaj és földtani közeg Szorpció a talajszemcséken  talajminták vizsgálata Felszíni és felszín alatti víz Hígulás és biodegradáció miatt gyorsan változhatnak a koncentrációk  állandósított monitoring szükséges. Levegő Talajszennyezés esetén a póruslevegő telik meg illékony komponensekkel, majd innen kijuthat a levegőbe. Felszíni szennyezés esetén az illékony komponensek közvetlenül a levegőbe párolognak. A mérés tehát két különböző helyen történhet. Élő környezet Biomonitoring: a tényleges hatások vizsgálata Monitoring az egyes elemekben

8. Folyadékszint és vízhozam mérések: A területen fellelhető víztestek közti hidraulikai kapcsolat feltárása alapvető feladat. Ehhez még a tényfeltárás kezdeti időszakában szükséges megfigyelő kutakat telepíteni, azok vízszint ingadozásait rögzíteni. Szezonális vízszint ingadozások is rögzíthetők. A felszíni víztesteken vízhozammérést szükséges lehet végezni. Felszín alatti vízből való kivétel vagy betáplálás mennyiségét is rögzíteni kell. A monitoring hálózat telepítésének szempontjai: 1. Figyelőpont telepítése a háttér-vízminőség változásának mérésére („up-gradient”) olyan helyre ahonnan a szennyezőforrás felé áramlik a víz 2. Közvetlenül a szennyezőforrásban 3. Áramlási irányban a szennyezőforrástól „down-gradient” irányban (lehetőleg a csóva középvonalában) a szennyezőanyag csóván belül 4. Áramlási irányban a szennyezőforrástól „down-gradient” irányban a csóva két oldalán a szennyezőanyag csóva pereméhez lehetőleg közel csóva geometria változás, áramlási irány változása 5. Áramlási irányban a szennyezőforrástól „down-gradient” irányban az áramlás irányában olyan helyre, melyek közel vannak a csóva pereméhez  terjedés korán észlelhető 6. A szennyezőforrás és a védendő objektum (pl. vízbázis) közé, ha annak nincs saját megfiygelő rendszere („sentinel-well”) Monitoring telepítés szempontjai

10. Telepítés szempontjai folyt. Többszintű áramlási rendszerek esetén vertikális megfigyelés szükséges: Egymás mellett több mélységben szűrőzött kút telepítése. Ha a 4., 5. kútcsoportot eléri a szennyezőcsóva, újakat kell telepíteni helyettük. Talaj szennyeződés esetén az alatta lévő leginkább veszélyeztetett felszín alatti vízre kell telepíteni mérő állomást. Vastag telítetlen zóna esetén a szennyeződés és a talajvízszint közé több mélységben vízminőség –észlelő szondákat kell telepíteni. Monitoring telepítés szempontjai

11. Nincs általános elv Kezdeti becslések alapján a várható koncentráció változásoknak megfelelően kell meghatározni a mintavételi gyakoriságot. A bejövő adatok ismeretében néha módosítani szükséges a gyakoriságot. Egyenlő időközzel történjen a mintavétel, ha lehetséges. Évente legalább egy mintát kell venni. Vízrajzi mintavétel heti 1-2 alkalommal történik a gyakorlatban, ez olcsó vizsgálat, és hasznos a terjedési számításokhoz. Vízminőségi vizsgálatok jellemzően negyed évente történnek, igazodva a szezonális periodicitáshoz. Kármentesítés fázisában: a műszaki beavatkozásokhoz igazodva kell időzíteni. A kármentesítés befejezése előtt ismételten feltárást kell végezni, ezeket a kezdeti feltáráshoz igazodva, de nem az eredeti pontokból kell végrehajtani. Monitoring gyakorisága

12. A természetes koncentrációcsökkenés bizonyítékai: Elsőrendű bizonyíték: Szennyezőanyag csóva csökkenő tendenciája, azaz a csóva határán, vagy azon belüli megfigyelőpontokon a koncentráció csökkenését tapasztaljuk. Nagyobb a lebomlás sebessége, mint az utánpótlás. Növekvő koncentráció esetén az utánpótlódás nagyobb, mint a lebontás, stabil értékek esetén pedig egyenlő a két sebesség. A gyakorlatban a szerves szennyezőcsóvák átesnek mind a négy fázison. Amért koncentrációk grafikai ábrázolásával és trend analízisével becsülhető az életciklusa. Mann-Kendall statisztikai elemzést is gyakran alkalmazzák a trendek vizsgálatához. Természetes koncentrációcsökkenés BTEX csóva elméleti ciklusa CONNOR szerint (KU 6)

13. A természetes koncentrációcsökkenés bizonyítékai: Másodrendű bizonyítékokat kémiai és bio(geo)kémiai indikátorok koncentrációjában beállt változásoknak mérésével lehet adni. Kémiai és geokémiai adatok segítségével tömegmérleget kell készíteni és ennek segítségével megmutatni, hogy a vizsgált szennyezőanyag koncentráció csökkenése összefüggést mutat-e a metabolikus bomlás vagy anyagcseretermékek koncentrációjának növekedésével. Tracer teszt. Harmadrendű bizonyítékok: Mikrobiológiai vizsgálatok, melyek a felszín alatt élő honos mikroorganizmusok bontási képességét vizsgálják. A természetes koncentrációcsökkenéshez vizsgálandó paraméterek Link Monitoring gyakorisága

14. Eredmények bemutatása Folyadékszint változások: Monitoring eredményei

15. Eredmények bemutatása Oldott és kötött formájú szennyezőanyagok koncentráció változása: Legegyszerűbb az idősoros ábrázolás. Háromszögdiagram alkalmazható szennyezőkomponens arányok ismertetésére. Monitoring eredményei VAPH- illékony aromás VALPH – illékony alifás EPH kevésbé illékony, extrahálható

16. Eredmények bemutatása Bomlástermékek szelvénymenti eloszlása Monitoring eredményei

17. Eredmények bemutatása Geokémiai paraméterek idő- és hely szerinti eloszlása: Általános vízkémiai paramétereket szelvény mentén ábrázolva láthatóvá válnak a lebontó folyamatok. Ha van biológiai lebontás akkor az mindenképp meglátszik sok paraméteren. Ez elsősorban szerves szennyezőkre jellemző. Szervetlen szennyezők közül az ammónia, nitrát és cianid lebonthatóak szintén. A szervetlen anyagok leginkább nem destruktív folyamatok hatására csökkennek, mint a kicsapódás, ioncsere, szorpció, kipárolgás. A geokémiai paraméterek koncentrációit a bomlástermékekkel együtt történő ábrázolása elterjedt módszer a szerves szennyezőanyagok időbeli vagy térbeli változására/eloszlására. Monitoring eredményei

18. Számítógépes nyilvántartást kell vezetni a monitoring rendszerre vonatkozó és a mérési adatokról. A figyelőkutak adatait vízföldtani naplóban kell rögzíteni.. Tartalmaznia kell az azonosítót (kataszteri szám), a kút helyi megnevezését, a létesítés időpontját, a koordinátákat, a terepmagasságot, a csőperem magasságát, a csövezést, a szűrőzés adatait, a rétegsor leírását, a felvett geofizikai szelvényeket, építéskor mért nyugalmi és üzemi vízszintet, vízhozamokat, -hőmérsékletet, -minőségi adatokat. Az észlelési adatokat minden alkalommal jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Ennek formátumát az adott akkreditált laboratórium találja ki. Évente vagy egyéb meghatározott időközönként az adatokat a hatósághoz el kell juttatni. Az adatok minőségéért a monitoring üzemeltetője a felelős. Az adatoknak meg kell jelenniük a FAVI (Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszer) rendszerében. Adatkezelés