A kritikus infrastrukt ra elm leti alapjai . IVB Innov ci s Klubnap

1. A kritikus infrastrukt�ra elm�leti alapjai�.IVB Innov�ci�s Klubnap Dr. Kov�cs Ferenc egyetemi docens 2008.december 11.

3. Mit jelent az infrastrukt�ra?� alapszerkezet � A termel�shez kapcsol�d� azon eszk�z�k �s int�zm�nyek �sszess�ge, amelyek nem r�szei a k�zvetlen termel�si folyamatnak, viszont annak n�lk�l�zhetetlen felt�telei. �s � m�dszerek � !!! gazdas�gi alapon vizsg�ljuk, akkor k�l�nf�le szolg�ltat�sokat v�gzo infrastruktur�lis �gazatokr�l besz�l�nk : Anyagi szolg�ltat�sok: kereskedelem, vend�gl�t�s, idegenforgalom, �ru- �s szem�lysz�ll�t�s, rakt�roz�s, h�rk�zl�s, ingatlanforgalmaz�s, gazdas�gi-�zleti szolg�ltat�s, logisztikai tev�kenys�g, p�nz�gyi tev�kenys�gek, stb.

4. Mit jelent az infrastrukt�ra? Nem anyagi szolg�ltat�sok (mint infrastrukt�ra elemek): oktat�s, tudom�nyos tev�kenys�g, kult�ra-muvelod�s, eg�szs�g�gyi ell�t�s, szoci�lis ell�t�s, k�zigazgat�si tev�kenys�g, honv�delem, rend- �s tuzv�delem, igazs�gszolg�ltat�s, �rdekk�pviseleti tev�kenys�g, stb.

5. Az infrastrukt�ra alapveto jellemzoi Az infrastrukt�ra h�l�zatok d�nto r�sze a vil�g orsz�gaiban � nagy m�retuk, fokozottan k�zhaszn� jelleg�k �s t�meges ig�nybev�tel�k miatt � �llami tulajdonban van. Mag�nk�zbe ad�suk ez�rt j�val szigor�bb felt�teleket ig�nyel, mint a termelo objektumok�. Az �ltala biztos�tott szolg�ltat�sok �s felt�telek ugyan�gy piaci �ruk, mint az anyagi javak (�thaszn�lati d�j, tand�j), ugyanakkor a haszn�l�k a teljes haszn�lati k�lts�geknek csak egy r�sz�t fizetik meg.

6. Az infrastrukt�ra alapveto jellemzoi Elo�ll�t�si k�lts�g�k mellett mindig fenntart�si k�lts�g�k is van. a folyamatos fenntart�si-karbantart�si tev�kenys�g melloz�se vagy csak r�szbeni v�grehajt�sa , anyagi k�rokhoz �s balesetvesz�lyhez vezethet. H�l�zat- �s rendszer jelleguek, emellett horizont�lis �s vertik�lis fel�p�t�suek.

7. Az infrastrukt�ra alapveto jellemzoi Egy�ttmuk�d�s (kooper�ci�) �s piaci verseny egyar�nt jellemzo r�juk. Fontos minos�to jegy�k a kapacit�s, vagyis az idoegys�gre sz�m�tott szolg�ltat�si teljes�tm�ny Az infrastruktur�lis beruh�z�sok haszna m�s �gazatokban jelentkezik, ez�rt a m�shol k�pzod�tt profit megad�ztat�s�b�l kell fedezni az �jabb �s �jabb ilyen beruh�z�sokat

8. Az infrastrukt�ra alapveto jellemzoi A k�l�nb�zo infrastrukt�ra-h�l�zatok muk�d�si zavaraira � jelentos m�reteik �s nagyfok� k�zhaszn� ig�nybev�teleik miatt � a t�rsadalom igen �rz�kenyen reag�l, ez�rt folyamatos �s biztons�gos muk�d�s�k biztos�t�sa kiemelt feladat. A fell�po �zemzavarokat a leheto leggyorsabban el kell h�r�tani, mert elh�z�d�suk a termelo�zemek�hez k�pest nagys�grenddel nagyobb k�rokat okozhatnak (pl. egy eg�sz v�rosr�szre kiterjedo �ramsz�net).

9. Mi a kritikus infrastrukt�ra? Fogalom megjelen�se: 1998-USA eln�ki ir�nyelvekben NIPC: Nemzeti Infrastrukt�ra V�delmi K�zpont Sz�m�t�g�pes Vesz�lyhelyzeti K�sz�lts�g Csoport Fogalma ( USA ) : � mindazon fizikai vagy virtu�lis rendszerek �s berendez�sek, amelyek oly l�tfontoss�g�ak az Amerikai Egyes�lt �llamok sz�m�ra, hogy azok korl�toz�sa vagy megsemmis�l�se meggyeng�to hat�ssal lenne a nemzetbiztons�gra �s a nemzetgazdas�g biztons�g�ra, a k�zeg�szs�gre, k�zbiztons�gra vagy ezek b�rmely kombin�ci�j�ra.�

10. A kritikus infrastrukt�ra fogalma � A nemzeti , sz�vets�gi �s uni�s infrastrukt�ra azon l�tfontoss�g� elemei, melyek jelentos k�rosod�sa, �zemzavara vagy megsemmis�l�se s�lyos k�vetkezm�nyekkel j�rna a nemzet vagy a nemzetek biztons�g�ra, a gazdas�gra, a k�rnyezetre �s k�zeg�szs�gre, illetve az egyes korm�nyok , az �llam hat�kony muk�d�s�re.� Dr. Kov�cs Ferenc

11. KI. v�delem �s k�pess�g Kritikus Infrastrukt�ra V�delem: azok a programok, tev�kenys�gek �s k�lcs�nhat�sok, amelyeket az �llam, a tulajdonosok, az �zemeltetok haszn�lnak a kritikus infrastrukt�r�juk v�delm�re. Kritikus Infrastrukt�ra K�pess�g: a kritikus infrastrukt�ra zavarainak vagy sz�tz�z�s�nak megakad�lyoz�s�ra val� felk�sz�l�s, v�delem, k�vetkezm�ny cs�kkent�s, reag�l�s �s helyre�ll�t�s k�pess�ge

12. A kritikus infrastrukt�r�hoz sorolhat� �gazatok �s szektorok Minden orsz�gn�l szereplo kritikus gazdas�gi, �llamigazgat�si, illetve infrastruktur�lis szakter�letek : Informatikai �s kommunik�ci�s rendszerek T�vk�zl�s Katasztr�fav�delem Energiatermel�s �s eloszt�s Bank-�s p�nzint�zeti szektor V�zell�t�s-k�zmuvek Sz�ll�t�s �s k�zleked�s K�zeg�szs�g�gy �lelmiszer ell�t�s

13. A kritikus infrastrukt�r�hoz sorolhat� �gazatok �s szektorok azonos�t�sa mely ter�leteken tal�ljuk, t�bbs�g�ben az un. kritikus elemeket ? Magyarorsz�g eset�ben a k�vetkezo gazdas�gi �s �llamigazgat�si elemeket soroljuk ide : Informatikai �s kommunik�ci�s rendszerek T�vk�zl�s Energiatermel�s �s eloszt�s V�zell�t�s-k�zmuvek K�zleked�s �s sz�ll�t�s K�zeg�szs�g�gy

14. A kritikus infrastrukt�r�hoz sorolhat� �gazatok �s szektorok azonos�t�sa �lelmiszer ell�t�s Bank-�s p�nzint�zeti szektor, valamint Katasztr�fav�delem Honv�delem-v�delmi ipar Rend�szeti szektor Elozo infrastruktur�lis �s �llamigazgat�si ter�letekrol kell a n�lk�l�zhetetlen infrastrukt�r�hoz tartoz� elemeket �sszegyujteni, melyek halmaza alkotja az orsz�g kritikus infrastrukt�r�j�t.

16. A kritikus infrastrukt�ra elemeket vesz�lyezteto t�nyezok : h�bor�k, fegyveres konfliktusok term�szeti katasztr�f�k ( f�ldreng�s, �rvizek, sz�lviharok stb.) nukle�ris balesetek terrorizmus ipari balesetek infrastrukt�r�k teljes�tok�pess�g�nek kimer�l�se

17. H�bor�k fegyveres konfliktusok a hadero h�torsz�g�nak megt�mad�sa k�zleked�si h�l�zatok, csom�pontok hadiipari �zemek, fegyvergy�rak katonai rep�loterek �llami �s hadsereghez tartoz� vezet�si pontok hadsereg �zemanyag �s rakt�rb�zisai �zemanyag elo�ll�t� gy�rak, �zemek �lelmiszer tartal�kok, rakt�rak �.stb.

18. Term�szeti katasztr�f�k �rvizek ( Magyarorsz�g, Rom�nia � ) Torn�d�k, hurrik�nok ( �szak-Amerika ) Thunami ( D�l - Kelet-�zsia ) F�ldreng�sek ( T�r�korsz�g, Pakiszt�n ) Erdot�zek ( G�r�gorsz�g, Ausztr�lia, USA ) Asz�ly ( Afrika, �zsia ) Nagy havaz�sok, h�f�v�sok ( USA, Kanada ) Vil�gurbol �rkezo anyagok ( meteorok, kisbolyg�k stb. )

20. Nukle�ris balesetek Nagy intenzit�s� hat�sok ( Csernobil ) Eg�szs�g�gy, iv�v�zell�t�s, �lelmez�s Paks, Bohunice Nukle�ris vesz�lyeztetetts�g Magyarorsz�gon: 73 telep�l�s

22. Terrorizmus K�zleked�si h�l�zatok elleni t�mad�s: Madrid 2004, London 2005 Kis beavatkoz�s, nagy k�rokoz�s Nehezen kisz�m�that� Felder�t�s�k neh�z �s k�lts�ges kritikus informatikai rendszerek �s h�l�zatok ellen elk�vetett vissza�l�sek, illetve cyber t�mad�sok

23. Ipari balesetek Kassai koh�robban�s Kl�rg�z �ml�s Jugoszl�vi�ban Zagyt�roz� s�r�l�se �Rom�ni�ban Seveso, Olaszorsz�g- dioxin szennyez�s Seveso ir�nyelvek EU. Toulouse � amm�nium-nitr�t robban�s

24. Infrastrukt�r�k teljes�tok�pess�g�nek kimer�l�se �ramsz�net- �szak-Amerika 2003 100 eromu le�ll�sa ( 29 �ra 50 M ember ) London-Kent 2003 �ramsz�net Koppenh�ga, D�l-Sv�dorsz�g Olaszorsz�g 2003 szept. 50 �r�s �ramsz�net Sv�jc, Franciaorsz�g, N�metorsz�g -�ramsz�net

25. civiliz�ci�s eredetu, technol�giai vesz�lyek sz�m�t�g�pes programoz�si hiba, tervez�si, konstrukci�s hiba, urobjektum becsap�d�sa, k�z�ti, vas�ti, v�zi �s l�gi k�zleked�si baleset, k�rnyezetk�rosod�s, felsz�ni vizek szennyezod�se, l�gszennyezod�s

26. NATO KI kezel�se Polg�ri vesz�lyhelyzeti tervez�s keret�ben kezeli Tervez�sben, felk�sz�t�sben seg�ti a nemzeteket Kritikus Infrastrukt�ra V�delmi ir�nyelvek SCEPS- 2003 KI kutat�sa �s v�delmi tev�kenys�g kiemelten Felm�r�st, felt�rk�pez�st s�rgeti Katonai k�vetelm�nyek �rv�nyes�t�se Nemzetk�zi egy�ttmuk�d�s �szt�nz�se

27. Polg�ri Vesz�lyhelyzeti Tervez�s (CEP) V�delem rendk�v�li helyzetekben( katasztr�f�k ) NATO CEP seg�t a tervez�sben, tapasztalatok �tad�sa, hat�kony nemzetk�zi reag�l�s elok�sz�t�se Feladatai: lakoss�gv�delem, gazdas�g muk�dok�pess�g�nek fenntart�sa, polg�ri seg�ts�gny�jt�s a katonai muveletekhez, katonai szerepv�llal�s polg�ri vesz�lyhelyzetekben Polg�ri lakoss�g sebezheto: a KI t�mad�sa �ltal Polg�ri-katonai egy�ttmuk�d�s, inform�ci� csere fontoss�ga

28. Felsoszintu Polg�ri Vesz�lyhelyzeti Tervezo Bizotts�g ( SCEPC ) A CEP cs�csszerve �szak-atlanti Tan�csnak jelent Feladatai: CEP ir�ny�t�sa, KI v�delm�nek megszervez�se, v�ls�ghelyzetek elemz�se, terrorizmus elleni v�delem , felk�sz�l�s szervez�se a civil lakoss�g k�r�ben, katonai seg�ts�gny�jt�s tiszt�z�sa, katonai muveletek civil t�mogat�sa 2001 ad hoc bizotts�g : KI v�delmi ir�nyelvek kidolgoz�sa 2003 KI v�delmi ir�nyelvek koncepci�j�nak j�v�hagy�sa Sz�lesk�ru nemzetk�zi egy�ttmuk�d�s seg�t�se KI v�delem �s polg�ri vesz�lyhelyzeti tervez�s kapcsolata

29. NATO eredm�nyek KI v�delm�ben Figyelemfelh�v�s 2001-tol Kutat�s �s fogalom meghat�roz�s Civil �s katonai egy�ttmuk�d�s fejleszt�se KI v�delm�vel kapcsolatos inform�ci� gyujt�s �s �raml�s seg�t�se Elt�ro felk�sz�lts�g kiegyens�lyoz�sa Alapveto k�z�ss�gi szolg�ltat�sok meghat�roz�sa ( m�g csak c�l ) Kutat�s fejleszt�s, KI kock�zatkezel�s elm�leti megalapoz�sa K�z�s szak�rtoi h�tt�r megteremt�se

30. Eur�pai Uni� KI kezel�se EU biztons�gi strat�gia 2003 Terrorizmus elleni v�delemhez k�t�tte Javaslat a KI inform�ci�s figyelmezteto h�l�zatra: CIWIN hat�rokon �tny�l� v�ls�gok hat�kony kezel�se 2004 l�tfontoss�g� infrastrukt�r�kat fenyegeto terrort�mad�sok Konkr�t KI jegyz�k ig�nye � 2005 az orsz�ghat�rokon �tterjedo hat�ssal rendelkezo infrastrukt�r�k v�delm�re koncentr�l KI nemzeti adatb�zisokra �p�t

31. KI v�delem eur�pai programja: EPCIP( z�ld k�nyv ) 2005 novemberben k�sz�lt el, konzult�ci�s folyamat r�sze C�l az EPCIP program �s a CIWIN l�trehoz�sa Megk�zel�t�si m�dok: Minden vesz�lyre kiterjedo felfog�s Minden vesz�lyre kiterjedo felfog�s, k�z�ppontban a terrorizmussal A terrorizmus vesz�ly�re �sszpontos�t� felfog�s

32. C�lok az EU-n�l A KI muk�d�si zavarai: r�videk �s ritk�n elofordul�k legyenek, kezelheto legyen a probl�ma f�ldrajzilag lokaliz�lhat� legyen a lakoss�got min�l kisebb m�rt�kben �rintse Cs�kkenteni kell a meghib�sod�sok lehetos�g�t Gyors �s ellenorz�tt helyre�ll�t�si elj�r�sok legyenek kidolgozva Megn�vekedett biztons�gi beruh�z�si ig�ny visszahat a piack�pess�gre: gazdas�gi negat�v hat�sok cs�kkent�se !

33. A KI magyarorsz�gi kezel�se Nemzeti Biztons�gi Strat�gia adja a keretet. Hangs�ly: terrorizmus, informatika v�delme ( pl. korm�nyzati inform�ci�s rendszer ) kritikus infrastrukt�ra v�delem �s a vesz�lyhelyzet-kezel�s p�rhuzamos�t�sa ??? Korm�nyzati Koordin�ci�s Bizotts�g (KKB) koordin�lja kritikus infrastrukt�r�k v�delm�rol (NKIV) sz�l� nemzeti program � z�ld k�nyv � infrastrukt�r�k tulajdonosai, �zemeltetoi, a hat�s�gok, szakmai szervezetek k�z�tti egy�ttmuk�d�s sz�ks�ges !!!

34. A KRITIKUS INFRASTRUKT�R�K V�DELM�RE VONATKOZ� NEMZETI PROGRAMR�L Az NKIV c�lja, hogy folyamatos, dinamikus, a nemzeti kritikus infrastrukt�ra tulajdonosok, �zemeltetok �s a korm�nyzat egy�ttmuk�d�s�n alapul� rendszert hozzon l�tre biztos�tja a kritikus infrastrukt�r�k muk�d�s�nek megszakad�sa, vagy kies�s elleni v�delemre vonatkoz� k�pess�gek fejleszt�s�t NKIV c�lkituz�sei: - megeloz�s �s v�delem ( beazonos�t�s, kock�zatok cs�kkent�se, v�delmi int�zked�sek ) - felk�sz�l�s �s jelz�s (tulajdonosok, �zemeltetok, �llami szervek ) - �zemfolytonoss�g �s ellen�ll� k�pess�g n�vel�se ( gyors vissza�ll�t�s, helyettes�to megold�sok )

35. A KIV nemzeti programj�nak alapelvei szubszidiarit�s : tulajdonosok, �zemeltetok, korm�nyzati szereplok elk�l�n�tett feladatai kieg�sz�to jelleg : t�bb �gazatot �tfog� biztons�gi int�zked�sek kieg�sz�t�se a KIV miatt. rugalmass�g: folyamatos v�ltoz�sokhoz igazodni kell, rugalmas reag�l�s ar�nyoss�g: v�dekez�s ar�nyos a vesz�lyeztetetts�ggel finansz�roz�s: szereplok felelos�gi �s �rdekelts�gi szintj�hez igazodik titkoss�g: v�dett inform�ci�k k�r�nek kijel�l�se jogszab�lyi alapot ig�nyel

36. mindenfajta vesz�llyel szembeni v�delem terrorizmus priorit�ssal horizont�lis �s �gazati megk�zel�t�s : �gazati feladatok�rt a miniszter felel, de lehet tulajdonosi �s �zemeltetoi feladata is. Eur�pai Uni�, NATO �s m�s nemzetk�zi szervezeti tags�gb�l, szerzod�sbol fakad� feladatok

37. Feladatok �s felelosi k�r Magyarorsz�gon Programalkot�s �s jogszab�ly elok�sz�t�s p�rhuzamosan folyik. Hat�sk�r ,feleloss�g, elj�r�si szab�lyok, kijel�l�s, kommunik�ci� , �gazati list�k Korm�ny feladatai: keretjogszab�ly megalkot�sa nemzeti koordin�tor szervezet kijel�l�se KI elemek kijel�l�s�re javaslat �ssze�ll�t�sa �gazati bizt. Int�zked�sek j�v�hagy�sa NKIV koordin�l� szerv feladatai: ( MH, Korm�nyhivatal, Korm�nybiztos �.)koordin�ci�, ellenorz�s, fel�gyelet, EPCIP�s NKIV �sszhangj�nak biztos�t�sa, vesz�lyeztetetts�gi inform�ci�k biztos�t�sa.

38. K�zponti �llamigazgat�si szervek feladatai. �gazati programok kidolgoz�sa Egy�ttmuk�d�s a tulajdonosokkal, �zemeltetokkel Kock�zatkezel�si �s elemz�si programok k�sz�t�se,�tad�sa Hat�sk�r�be tartoz� EUKI elemekre javaslat kialak�t�sa V�delmi int. �s beruh�z�sok elok�sz�t�se Inform�ci� �raml�s eloseg�t�se stb. Kritikus infrastrukt�r�k tulajdonosainak, �zemeltetoinek feladatai. kock�zatkezel�si elj�r�sok �s a biztons�gi beruh�z�sok megval�s�t�sa felelos az infrastrukt�ra v�delm�nek megszervez�s��rt vesz�ly, sebezhetos�gi �s egy�b a tervez�s szempontj�b�l relev�ns inform�ci�k tov�bb�t�sa �zemeltetoi biztons�gi terv kidolgoz�sa stb�

39. Feladatok t�bb �gazatot �tfog�, �j t�pus� biztons�gi szeml�let sz�ks�ges !!! Tulajdonosok, kezelok jogai, k�telezetts�gei- jogszab�lyi rendez�s ( K rendelet ut�n t�rv�nyi elok�sz�t�s ) kritikus �gazatok �s az �gazati koordin�l� miniszt�riumok kijel�l�se nemzeti riaszt�si �s inform�ci�s platform muk�dtet�se A KI elemeinek felm�r�se ( EUCIP ) a biztons�gi fejleszt�sek ir�ny�nak �s a priorit�sok kijel�l�se

40. szektorelemz�s, �gazati fogalmak, krit�riumok kidolgoz�sa v�delmi int�zked�sek, priorit�si list�k fel�ll�t�sa titkoss�g biztos�t�sa nemzeti KIV korm�nyzati konzult�ci�s f�rum megteremt�se kritikus infrastrukt�r�k figyelmezteto inform�ci�s h�l�zata, riaszt�si rendszere: szinkronban a CIWIN-nel v�delem finansz�roz�sa, kutat�sok, projektek �szt�nz�se nemzetk�zi egy�ttmuk�d�s k�z�s m�dszertanok, gyakorlatok kialak�t�sa Jogszab�ly elok�sz�t�se, megalkot�sa

41. A kritikus infrastrukt�ra v�delem nemzeti programja 2080/2008. ( VI.30.) Korm. hat�rozat Elfogadja a Korm�nyzati Koordin�ci�s Bizotts�g javaslat�ra a Z�ld K�nyvet- nemzeti program ??? Elrendeli az �gazati konzult�ci�k lefolytat�s�t az �zemeltetokkel �s tulajdonosokkal. Elrendeli a v�delemrol sz�l� szab�lyoz�si koncepci� �ssze�ll�t�s�t Az infrastrukt�ra honv�delmi c�l� felk�sz�t�s�t is figyelembe kell venni. Elrendeli az Eur�pai Uni� ki. figyelmezteto �s inform. h�l�zat�hoz a kapcsol�d�s lehetos�g�nek vizsg�lat�t

42. A kritikus infrastrukt�ra v�delem nemzeti programj�nak n�h�ny meg�llap�t�sa A ki-k komplex rendszerek �s sebezhetoek Vesz�lyforr�saik: term�szeti katasztr�f�k, terrorcselekm�nyek, muk�d�si zavaraik, stb. Meghib�sod�suk nem z�rhat� ki, de: kezelheto, idoben gyorsan elh�r�that�, helyettes�theto legyen. Ki. v�delemben a t�rsadalom �s a korm�nyzat egym�sra utalt. Kock�zati t�nyezoket fel kellene t�rni (???) Tulajdonosok, �zemeltetok, hat�s�gok, szakmai szervek k�z�tti egy�ttmuk�d�s �s kommunik�ci� a v�delem alapelve.

43. A kritikus infrastrukt�ra v�delem nemzeti programja A mag�nszf�r�val t�rt�no konzult�ci� fontos a realiz�lhat� NKIV szempontj�b�l A NKIV c�lkituz�sei: megeloz�s �s v�delem-le�ll�s megeloz�s felk�sz�l�s �s jelz�s meghib�sod�s eset�n - tulajdonosok, �zemeltetok �zemfolytonoss�g �s ellen�ll� k�pess�g NKIV elonyei: biztons�gosabb infrastrukt�ra inform�ci�csere- egy�ttmuk�d�s kial. elv�r�sok �s ig�nyek korm�nyzati kiel�g�t�se nemzetk�zi egy�ttmuk�d�s elonyeinek �rv.

44. A kritikus infrastrukt�ra fogalma Kritikus infrastrukt�r�k alatt olyan, egym�ssal �sszekapcsol�d�, interakt�v �s egym�st�l k�lcs�n�s f�gg�sben l�vo infrastrukt�ra elemek, l�tes�tm�nyek, szolg�ltat�sok, rendszerek �s folyamatok h�l�zat�t �rtj�k, amelyek az orsz�g (lakoss�g, gazdas�g �s korm�nyzat) muk�d�se szempontj�b�l l�tfontoss�g�ak �s �rdemi szerep�k van egy t�rsadalmilag elv�rt minim�lis szintu jogbiztons�g, k�zbiztons�g, nemzetbiztons�g, gazdas�gi muk�dk�pess�g, k�zeg�szs�g�gyi �s k�rnyezeti �llapot fenntart�s�ban.

45. Fogalma - t�rgyiasulva Kritikus infrastrukt�r�nak minos�lnek azon h�l�zatok, eroforr�sok, szolg�ltat�sok, term�kek, fizikai vagy inform�ci�technol�giai rendszerek, berendez�sek, eszk�z�k �s azok alkot� r�szei, melyek muk�d�s�nek meghib�sod�sa, megzavar�sa, kies�se vagy megsemmis�t�se, k�zvetlen�l vagy k�zvetetten, �tmenetileg vagy hossz�t�von s�lyos hat�st gyakorolhat az �llampolg�rok gazdas�gi, szoci�lis j�l�t�re, a k�zeg�szs�gre, k�zbiztons�gra, a nemzetbiztons�gra, a nemzetgazdas�g �s a korm�nyzat muk�d�s�re.

46. A k�vetkezm�nyek m�rt�ke A k�vetkezm�nyek elemezhetok az al�bbi kateg�ri�k ment�n: � Kiterjed�s � a kritikus infrastrukt�ra valamely elem�vel kapcsolatos vesztes�get azon f�ldrajzi ter�let nagys�ga alapj�n sz�m�tj�k ki �s oszt�lyozz�k, amelyet a vesztes�g vagy az adott szolg�ltat�s megszun�se �rinthet � pl. nemzetk�zi, nemzeti, region�lis szint. � S�lyoss�g � amely a t�rsadalom, a gazdas�g �s a korm�nyzat eset�ben az infrastrukt�ra meghib�sod�s�b�l vagy kies�s�bol fakad� hat�s m�rt�k�t jelenti. A hat�s m�rt�k�t a k�vetkezok�ppen lehet �rt�kelni: nincs hat�s, minim�lis, m�rs�kelt vagy jelentos.

49. Feladatok �s felelosi k�r R�telep�ti a megl�vo �llamigazgat�si rendszerre Korm�ny feladatai: keretjogszab�ly �s program meghat. - �gazati bizt. Int�zked�sek j�v�hagy�sa. - k�vetelm�nyek, felm�r�sek, tervek elrendel�se - biztons�gi fejleszt�sek ir�ny�nak meghat�roz�sa NKIV koordin�l� szerv feladatai: k�zponti �llamig. szerv. NKIV �s EPCIP koordin�l�sa, ellenorz�s, kijel�l�si elj�r�s ir�ny�t�sa,biztons�gi tervek kidolgoz�sa, konzult�ci�s f�rum vezet�se, nemzeti szint gyakorlatokat tervez �s szervez; K�zponti �llamigazgat�si szervek feladatai: �gazat specifikus KIV programok kidolgoz�sa �s v�grehajt�sa, egy�ttmuk�d�s a tulajdonosokkal, �gazati elemz�sek, krit�riumok, kijel�l�sben k�zremuk�dik, biztons�gi tervek j�v�hagy�sa, stb. Kritikus infrastrukt�r�k tulajdonosainak, �zemeltetoinek feladatai: elsodleges feleloss�g, kock�zatkezel�si elj�r�sok, BBP-k, elok �s v�grehajt. Ellenorz�s, �zembizt-i szempontok !

50. Az NKIV v�grehajt�s�nak l�p�sei fogalmak tiszt�z�sa, keretrendszer alapjai jogszab�ly tervezet vit�ja szektorelemz�s, �gazati fogalmak, krit�riumok felt�rk�pez�s ki. szektor kock�zati elemz�s, kiv�. elok�sz�t�se k�lcs�n�s f�ggos�gek � interdependencia elemz�s szektorokon bel�l �s k�z�tt ( �sszef�gg�sek felt.) kock�zat, vesz�ly, �s sebezhetos�g elemz�s bek�v. val�sz�nus�ge �s a lehets�ges hat�sok v�delmi int�zked�sek � elfogadhat� kock�zat, v�delmi szint behat�rol�sa biztons�gi �sszek�to szem�ly, �zemeltetoi biztons�gi terv

51. NKIV v�grehajt�s�t kieg�sz�to int�zked�sek nemzeti KIV konzult�ci�s f�rum nemzeti KIV korm�nyzati konzult�ci�s f�rum k�z�s m�dszertanok, gyakorlatok kialak�t�sa figyelemfelkelt�s, kommunik�ci�, gyakorlatok titkoss�g kritikus infrastrukt�r�k figyelmezteto inform�ci�s h�l�zata, riaszt�si rendszere ( l�tre kell hozni ) z�rt inf. Platform v�delem finansz�roz�sa, kutat�sok, projektek nemzetk�zi egy�ttmuk�d�s

52. Elj�r�sok az eur�pai kritikus infrastrukt�r�k kijel�l�s�hez Kieg�sz�to jellegunek kell lennie Figyelembe kell vennie a kritikus infrastrukt�ra szektorok specifikumait K�telezo ereju keretet kell adjon, melynek biztos�tania kell a koherens �s egys�ges �tv�tel�t a vonatkoz� elo�r�soknak, vil�gosan meg kell hat�roznia az EKI tulajdonosainak feleloss�gi rendszer�t. Mindezeket egy ir�nyelv megalkot�sa �tj�n lehet l�trehozni

53. Kidolgozand� EKI Ir�nyelv Biztos�tani kell az EKI-k v�delm�nek megfelelo szintj�t; Minden EKI tulajdonosra vonatkoz� hasonl� jogokat �s k�telezetts�geket A belso piac stabilit�s�nak fenntart�s�t �j ir�nyelv kidolgoz�sa, k�z�ss�gi elj�r�s szinten

54. Az elj�r�s l�p�sei Minden tag�llamnak meg kell hat�roznia az �gazati krit�riumokat elso szelekci� annak meg�llap�t�s�ra, hogy mely infrastrukt�r�k potenci�lisan kritikusak. Tov�bbi vizsg�lati szempontok: - az EU ter�let�n tal�lhat�ak, �s amelyek alapvetok, a legfontosabb t�rsadalmi funkci�k fenntart�s�ra szolg�lnak, - k�rosod�sa jelentos kihat�sokkal b�rna a tag�llamokban - EU tag�llamban tal�lhat�ak, �s amelyek elpusztul�sa, vagy megrong�l�d�sa k�zvetlen k�vetkezm�nyk�nt jelentos kihat�ssal lenne egy tag�llamban,

55. Az elj�r�s l�p�sei jelentos kihat�ssal j�r k�t vagy t�bb tag�llamra n�zve, vagy egy tag�llamra, ha a kritikus infrastrukt�ra egy m�sik tag�llamban helyezkedik el. �Potenci�lis Eur�pai Kritikus Infrastrukt�ra� T�bb �llam vizsg�lata, hogy az infrastrukt�ra megfelel e a szektorok �sszess�g�re vonatkoztatott �n. �t�velo (cross-cutting) krit�riumoknak. �Eur�pai Kritikus Infrastrukt�ra� : ECI eleme, tag�llam beleegyez�s�vel !

56. Szektorokon �t�velo krit�riumok: �t�velo krit�riumok a harmoniz�ci� c�lj�t szolg�lj�k az egyes orsz�gok minos�t�sei k�z�tt az ir�nyelv 4 kateg�ri�t hat�roz meg: - Van es�ly arra, hogy s�r�l�sekkel j�rjon, vagy k�zeg�szs�g�gyi k�vetkezm�nyei legyenek. - Gazdas�gi k�vetkezm�nyei lehetnek - Egy�b t�rsadalmi k�vetkezm�nyei lehetnek - K�rnyezeti hat�sai lehetnek (ide nem �rtve a k�rnyezeti szennyez�st) + helyettes�t�si lehetos�g, + k�rosod�s idotartama

57. T�rsadalmi hat�sok: Korm�ny �ltal ny�jtott szolg�ltat�sokat �rinto kihat�sok A k�zbizalmat �rinto kihat�sok T�rsadalmi/szoci�lis rendet �rinto kihat�sok Geopolitikai hat�sok K�rnyezeti hat�sok : pl: nem el�rheto nemzeti ter�let t�ll�pi x %-ban b�rmely �rintett tag�llamban y ideig, vagy az �ttelep�tett szem�lyek sz�ma t�bb, mint 250.000 t�bb mint egy �vig, - akkor ECI-rol besz�l�nk.

58. A l�tfontoss�g� infrastrukt�ra rendszerek fenyegetetts�g�nek m�rt�ke Kiemelten vesz�lyeztetett infrastrukt�ra elem I. kateg�ria Fokozottan vesz�lyeztetett infrastrukt�ra elem II. kateg�ria Vesz�lyeztetett infrastrukt�ra elem III. kateg�ria Kism�rt�kben vesz�lyeztetett infrastrukt�ra elem IV. kateg�ria

59.  A k�zleked�si infrastrukt�ra fokozottan vesz�lyeztetett elemei, rendszerei A sz�razf�ldi k�zleked�s kritikus elemeirol - vas�th�l�zat - k�z�th�l�zat

61. Vas�ti h�l�zatunk tekintet�ben teh�t a kritikus elemek ( NCI , esetleg ECI ) D�li � �sszek�to Vas�ti h�d a d�li vas�ti k�r�ttal Bajai Vas�ti h�d Budapesti fop�lyaudvarok (Keleti, D�li, Nyugati pu.) Szolnok, Gyor, Celld�m�lk, Domb�v�r, Debrecen, Sz�kesfeh�rv�r vas�ti csom�pontjai; Hat�r menti vas�ti �tkelo p�lyaudvaraink, elsosorban Hegyeshalom, Z�hony, Kelebia �s Gy�k�nyes

62. A magyarorsz�gi k�z�th�l�zat �rt�kel�se a,) budapesti k�z�ti Duna hidak, b,) a Budapest k�r�li M0 k�rgyuru, elsosorban az M5- M7 k�z�tti szakasza c,) K�z�ti Duna hidak: V�mosszabadi, Duna�jv�ros, Dunaf�ldv�r, Szeksz�rd, Baja d,) K�z�ti Tisza hidak: Szolnok, Szeged e,) Jelentosebb k�z�ti hat�r�tkelohelyek (Hegyeshalom, Tornyosn�meti, Nagylak, R�baf�zes, stb.) f,) Eur�pai, illetve orsz�gos fo�tvonalak keresztezod�s�n�l l�vo csom�pontok

64. a magyarorsz�gi k�z�ti k�zleked�s elemei k�z�l kev�s ( vagy egy sem ) p�ly�zhat az �eur�pai kritikus infrastrukt�ra eleme � c�mre.

66. A kritikus informatikai rendszerek v�delme

67. A kritikus informatikai rendszerek v�delme USA Department of Homeland Security �miniszt�rium� Magyarorsz�gon 2004-ben alakult a Magyar Korm�nyzati H�l�zatbiztons�gi K�zpont� (PTA CERT-Hungary K�zpont) Alap�t� tagjai a 2004-ben alakult kritikus inform�ci�sinfrastrukt�ra-v�delmi nemzetk�zi egy�ttmuk�d�snek (International Watch and Warning Network). Egy�ttmuk�dik: Nemzeti Nyomoz� Irod�val, Banksz�vets�ggel,HUN-CERT-SZTAKI,

68. L�giforgalmi ir�ny�t�s Az ATC a l�gik�zleked�s egyik legfontosabb r�sze a CI perspekt�v�j�b�l, mivel a l�gij�rmuvek �sszehangol�s�t �s elk�l�n�t�s�t biztos�tja. � ATC, amely olyan als� l�gteret kezel, ahol nincs alternat�v rep�lot�r vagy ATC �ltal lefedett z�n�n k�v�l eso el�rheto repterek, amelyek felsz�vhatj�k a z�n�ban t�bb mint X milli� utast kezelo repteret haszn�l� utasok t�bb mint Y%-�t. Az ATC kijel�l�s�nek joga a potenci�lisan �rintett �llam jog�nak kell maradnia.

69. Inform�ci�v�delmi szervezetek Brit NISCC (National Infrastructure Security Co-ordination Centre), USA ISAC (Information Sharing and Analysis Centers) n�met KRITIS, Osztr�k Kancell�ri Hivatal CIRCA(Computer Incident Response Coordination Austria), sv�jci P�nz�gyminiszt�rium MELANI (Melde- und Analysestelle Informatoinssicherung)