1 / 27

Samu Gergely: Az idegen seregek haditechnikája

Samu Gergely: Az idegen seregek haditechnikája. A császári királyi haderő állapota. A cs. kir. hadsereg a XIX. század közepén az európai nagyhatalmak szintjén állt.

ziven
Download Presentation

Samu Gergely: Az idegen seregek haditechnikája

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Samu Gergely:Az idegen seregek haditechnikája

  2. A császári királyi haderő állapota • A cs. kir. hadsereg a XIX. század közepén az európai nagyhatalmak szintjén állt. • Rendelkezett egy csekély flottával az Adriai-tengeren, de erejének gerincét a szárazföldi fegyveres erők adták. A szárazföldi csapatoknál megtalálhatjuk mindhárom fő fegyvernemet: a gyalogságot, a lovasságot és a tüzérséget is. • A hadsereget ezredekbe szervezték, de ez csak szervezési kereteket jelentett, a gyalogságot zászlóaljakban, a tüzérséget ütegekben kommandírozták; a lovasságnál valóban alkalmazták az ezredszintű vezénylést, de a harctéren őket is általában századokban vetették be. • A haderő létszáma (elvben) háborúban 450-500.000 fő körül mozgott, ez azonban csak papíron volt így, 1848 márciusában a cs. kir. hadsereg ~58%-a volt bevethető állapotban. • A háború már 1848-ban is drága dolog volt, a birodalom pedig nagy államadóssággal rendelkezett (amit később csak az egekig növelt az orosz intervenció költségtérítése), ezért a hadsereg és az erődök állapota is gyakran elég rossznak volt mondható, elég Arad vagy Lipótvár erődjére gondolnunk. A cs. kir. hadsereg jelentős része ebben az időben az itáliai fronton állomásozott, sajnos számos magyar nemzetiségű és/vagy sorozási alakulat is.

  3. Az osztrák hadsereg felépítése

  4. Dragonyosok (Dragoon) • Dragonyos: karabéllyal, vagy rövid szuronyos puskával felfegyverzett lovas. • Ott, ahol a lovascsapatoknak adott lovak nagysága szerint a lovasságnál nehéz és könnyű lovasezredeket különböztetnek meg, a Dragonyosok középnehézségű lovasságot képeztek. • A Seregekben a Dragonyosok éppen úgy vannak lovasítva és felfegyverezve (kard, karabély, forgó-pisztoly), mint a többi lovasezredek, csakis az egyenruhájuk a különböző. • A Dragonyosok csakis lovasított lövészek voltak, akik mindig gyalog harcoltak s nevüket a sárkány (dragon) alakú kanóctartókkal (Németországban és nálunk kakasfej alakú volt s azért kakasnak nevezték) ellátott sárkányos puskákról kapták.

  5. Dragonyosok (Dragoon) • A Dragonyosokat többször menetközben, tehát lóháton is támadták, ezért a lóháton való harcra is betanították őket s később mindinkább e harcra fektették a hangsúlyt, ugy hogy később a szuronyokat is elvették tőlük s puska helyett csak oly karabélyt adtak nekik, mint a többi könnyü lovasnak. • Lovakon szállított, de gyalog harcoló csapatok szervezését azóta több izben - nagyban Oroszországban 1825-1855-ig - kisérelték meg, de az eredmény mindig az volt, hogy az ily csapat vagy csak kelletlenül szállt le a lóról vagy tulságosan figyelte a hátrahagyott lovakat, nehogy azokat elveszítse. • Középszerüen teljesítette gyalogsági szolgálatát, vagy pedig a csapat észrevétlenül rendes lovassággá fejlődött.

  6. Huszárok • Huszárok: Nem szokványos könnyűlovasság, mely már a 15.században kialakult. • A huszár szó a magyar húsz szóból származik, mely arra utal, hogy a huszár regimentek eredetileg 20 katonából álltak. Kis csapatokban harcoltak, de Mátyás király idejében átszervezték őket egy erős, magasan képzett és motivált hadseregtestté. Időközben a könnyű huszárokat az európai országok sorra átvették, hogy a gyalogsággal és a tüzérséggel hatékonyan felvehessék a harcot. • A legérdekesebbek a Lengyel- Litván nehézhuszárok voltak, melyek nehéz páncélzatot, lándzsát, kardot, 2 pisztolyt viseltek. • A huszárok részben már a 17. század vége felé, részben a 18. század elején a kopja helyett karabélyt és pisztolyokat kaptak.

  7. Huszárok • A 17. század végén szervezett huszárezredek 3000 lovasból álltak; e rendkívül nagyszámú lovasok az ezredek vezetését rendkívül megnehezítették, amiért is 1701-ben elrendelték, hogy minden huszárezred csakis 1067 főből álljon, amelyek 6 svadront képeztek; minden svadron 2 századra (kompánia) volt tagozva. • 1770-ben a császári és királyi (cs. és kir.) hadsereg összes lovasságánál s így a huszároknál is a kompániákba és svadronokba való tagozás helyett a századok (Escadronen) és osztályok (Divisionen) képzése rendeltetett el; 2 század képezett 1 osztályt s az osztályokat parancsnokuk tisztsége szerint nevezték el, a századok pedig minden osztályban számokat kaptak s az osztály nevéhez illesztett számokkal neveztettek meg (p. első őrnagyi 2. század). Az osztályok és századok ezen megnevezését 1851-ben szüntették meg.

  8. Dzsidások (Uhlan)

  9. Dzsidások (Uhlan) • Dzsidások (Uhlanok): A lándzsa v. dzsida volt a tulajdonképeni döfőfegyver, melynek a kézvédő mögött átmarkolhatás végett vékonyabbra faragott nemét a magyarok kopjának nevezték. • A gyalogság használta rövidebb dzsida dárda nevet viselt, míg a hosszabb fajtájú lándzsa, melyet a XIV. sz. -ban különösen a svájciak kedveltek a pika nevet viselte. • A lándzsások roham során fejtették ki legpusztítóbb erejüket, de más lovassák ellen ügyetlennek bizonyultak (a szablyához viszonyítva) közelharcban. A 19.század végére a lándzsások az első sorban harcoltak míg mögöttük a második sorban a szablyával harcolók.

  10. Dzsidások (Uhlan) • Annak ellenére hogy a lovasság évezredek óta használta a lándzsát, a modern európai lándzsásokat a 18.századbeli lengyelországból származtatták. A lengyel lándzsások akik a Naóleoni háborúkban harcoltak igen hatékonynak mutatkoztak. A háború végére minden fontosabb európai hatalom felállított egy saját lándzsás regimentet. • A lándzsások a mellkasnál dupla rétegű kabátot viseltek (kurta), színes övet, és egy négyzetes tetejű Lengyel sapkát (Czapka). A lándzsáik feje tövénél általában fecskefarkú zászlót hordtak. Eleinte ezeket azért agagták rá a lándszáikra hogy az ellenfél lovait megzavarja, de ez később már csak díszítőelemmé degradálódott

  11. Rangok a császári királyi hadseregben • Gyalogság/Lovasság/Tüzérség: Honvéd • Rangjelzés: Üres gallér

  12. Rangok a császári királyi hadseregben • Gyalogság/Lovasság/Tüzérség: Őrvezető • Rangjelzés: Hat ágú fehér csillag a galléron

  13. Rangok a császári királyi hadseregben • Gyalogság/Lovasság/Tüzérség: Tizedes • Rangjelzés: 2 fehér hatágú csillag a galléron

  14. Rangok a császári királyi hadseregben • Gyalogság/Lovasság/ Tüzérség: Szakaszvezető • Rangjelzés: 3 fehér hatágú csillag a galléron

  15. Rangok a császári királyi hadseregben • Gyalogság/Lovasság/Tüzérség: Őrmester • Rangjelzés: Sárga selyem sujtás ami a gallér sarka felé halad, 3 hatágú fehér csillaggal a galléron

  16. Rangok a császári királyi hadseregben • Gyalogság/Lovasság/Tüzérség: Főtörzsőrmester • Rangjelzés: Egy 13mm-es és egy 6mm-es selyem sujtás ami a gallér sarka felé halad, 3 hatágú fehér csillaggal

  17. Rangok a császári királyi hadseregben • Gyalogság/Lovasság/Tüzérség: Főtörzszászlós • Rangjelzés:Egy 13mm-es és egy 6mm-es selyem sujtás ami a gallér sarka felé halad, 1 hatágú arany csillaggal

  18. Rangok a császári királyi hadseregben • Gyalogság/Lovasság/Tüzérség: Alhadnagy • Rangjelzés: Egy 13mm-es arany sujtás ami a gallér sarka felé halad, 1 hatágú ezüst csillaggal

  19. Rangok a császári királyi hadseregben • Gyalogság/Lovasság/Tüzérség: Hadnagy • Rangjelzés: Egy hímzett arany vagy ezüst hatágú csillag

  20. Rangok a császári királyi hadseregben • Gyalogság/Lovasság/Tüzérség: Főhadnagy • Rangjelzés: Két hímzett arany vagy ezüst hatágú csillag

  21. Rangok a császári királyi hadseregben • Gyalogság/Lovasság/Tüzérség: Százados • Rangjelzés: Három hímzett arany vagy ezüst hatágú csillag

  22. Rangok a császári királyi hadseregben • Gyalogság/Lovasság/Tüzérség: Őrnagy • Rangjelzés: Egy hímzett arany vagy ezüst hatágú csillag és az ezzel ellenkező színű hímzett gallér

  23. Rangok a császári királyi hadseregben • Gyalogság/Lovasság/Tüzérség: Alezredes • Rangjelzés: Két hímzett arany vagy ezüst hatágú csillag és az ezzel ellenkező színű hímzett gallér

  24. Rangok a császári királyi hadseregben • Gyalogság/Lovasság/Tüzérség: Ezredes • Rangjelzés: Három hímzett arany vagy ezüst hatágú csillag és az ezzel ellenkező színű hímzett gallér

  25. Rangok a császári királyi hadseregben • Gyalogság/Lovasság/Tüzérség: Vezérőrnagy • Rangjelzés: Arany színű cikk-cakk motívumú gallér egy hímzett ezüst hatágú csillaggal

  26. Rangok a császári királyi hadseregben • Gyalogság/Lovasság/Tüzérség: Altábornagy • Rangjelzés: Arany színű cikk-cakk motívumú gallér két hímzett ezüst hatágú csillaggal

  27. Rangok a császári királyi hadseregben • Gyalogság/Lovasság/Tüzérség: Vezérezredes • Rangjelzés: Arany színű cikk-cakk motívumú gallér három hímzett ezüst hatágú csillaggal

More Related